tag:blogger.com,1999:blog-63167561069284110302024-03-14T10:33:19.993-07:00The Buddhist way of life (बौद्ध जीवन मार्ग)©2014 By www.buddhistsofindia.blogspot.in
You may copy anything else from this Blogspot, But :
1. You should mention the source of an article or text from where you copied it.
2. Don't use any article to make money in any respect .
otherwise All Rights reserevedPiyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.comBlogger75125tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-28627313296264775062017-10-14T21:01:00.003-07:002023-01-19T23:43:44.413-08:00मनोगत : भगवान बुद्धांची धम्म देसना (पुस्तकाच्या निमित्ताने)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="Arial, Helvetica, sans-serif"> </span><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"> </span></span><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">तब्बल तीन वर्षापेक्षाही अधिक वर्षांच्या कालावधी नंतर हे पुस्तक आज सर्व
सामान्य वाचकांसाठी उपलब्ध करून देतांना खरंच खूप आनंद होत आहे. भगवान बुद्धांचे
जीवन आणि शिकवण प्रदर्शित करणारी बरीच पुस्तके आज अस्तित्वात आहेत. अगदी
बुध्दकाळातील अनेक विद्वानांपासून ते पौर्वात्य आणि पाश्चात्य जगतातील अनेक
विद्वानांनी बुध्द आणि धर्मावर बरेच लेखन केलेले आहे. पण ह्या महत्वाच्या
पुस्तकांचे वाचन करून धर्माच्या साराला जाणता न आल्याने भगवान बुध्द आणि त्यांच्या
धम्माच्या बाबत आजही अनेकांच्या मनात बरेच समज - गैरसमज आहेत. अनेकांना भगवान
बुद्धांनी नेमके काय सांगितले, कशाचा उपदेश केला याची मुलभूत माहिती सुध्दा नाही.
काहीन्च्यामते भगवानांनी केवळ आत्मा व ईश्वर यांच्या अस्तित्वाचा स्वीकार न
करण्याचा उपदेश केला, तर काहींच्या मते त्यांनी जुनाट झालेल्या परंपरांचा त्याग
करण्याचा उपदेश केला. पण वास्तवात त्यांचा धम्म विशुद्धीच्या मार्गाशिवाय अन्य
काहीच वेगळे सांगत नाही. पिटकांत व ८४,०००
स्कंधांमध्ये विभागालेल्यां भगवानांच्या धम्म शिकवणीची आचार्य बुध्दघोषांनी
"विशुद्धीमार्ग" ह्या ग्रंथात सुसूत्रपणे मांडणी केली, ज्यातून भगवान
बुद्धांच्या धम्माचे शुध्द दर्शन आपल्याला होते व भगवान बुद्धांनी नेमके काय
सांगितले त्याचे सार सुध्दा कळते. पण हे ग्रंथ वाचायला सुध्दा पूर्वतयारी असावी
लागते, (कारण ह्या ग्रंथातील बऱ्याच गोष्टी सामान्यांना कळतीलच असे नाही.)</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> सर्व सामान्यांना धम्माची
मुलभूत माहिती व्हावी यासाठी मी काही वर्षांपूर्वी ब्लॉग लिहायला सुरुवात लेलेली
होती. पण त्या ब्लॉग लिखाणातून मीच बरेच काही शिकलो. यासाठी मला माझे मित्र विशाल
वज्र यांचे अतिशय मोलाचे मार्गदर्शन लाभले. त्यांनीच मला खरा धम्म शिकविला. मी
स्वतःला पुण्यवान समजतो की, त्याच्या फळास्वरूप माझ्या जीवनात त्यांनी प्रवेश केला
आणि मला खऱ्या अर्थाने धम्म समजाविला. त्यामुळे धम्माच्या बाबतीत मला ज्या काही
नव्या गोष्टी माहित झाल्या आणि माझ्या विचारात ज्या प्रकारे परिवर्तन घडत गेले,
त्या माझ्यासाठी केवळ माझ्या मनात साठवून ठेवणे अशक्य होते ते बाहेर पडावेत आणि
लोकांनाही ते कळावेत यासाठी मी ब्लॉग लिहायला सुरुवात केली होती. त्याला सुध्दा
वाचकांचा फार उत्स्फूर्त प्रतिसाद मिळाला आणि त्या लेखनाने माझ्या लेखन शैली मध्ये
सुध्दा प्रगती होत गेली. आता वाचकांच्या द्वारे मागण्या वाढत गेल्यामुळे मी माझ्या
संगणकामध्ये लेख लिहून ठेवायला सुरुवात केली होती. तेव्हा एकदा टाईप करीत असतांनाच
मनामध्ये पुस्तक लिहिण्याचा विचार आला, पण ते पुस्तक प्रकाशित करून इतर कोणाला
वाचण्यासाठी लिहिण्यापेक्षा माझ्यासाठीच जास्त असणार होते, हे मी जाणून होतो.
निश्चितच हे पुस्तक लिहित असतांना मी वेगळाच जगात गेलो होतो. खरंतर पूर्वी न
सांगितले गेलेले असे काहीही या पुस्तकामध्ये नाही, पण एक गोष्ट मात्र निश्चित आहे
की, धम्म शिकल्यावर माज्या मनामध्ये ज्या काही गोष्टी फिरत होत्या त्या सर्व मी या
पुस्तकात जशाच्या तशा उतरविल्या. एका अर्थाने हे पुस्तक मी स्वतःसाठीच आणि
माझ्यामध्ये निर्माण झालेल्या धार्मिक भावनेच्या वृद्धीसाठीच लिहिले आहे.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><span style="color: red; font-size: large;">पुस्तकाचे कव्हर फोटो </span><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> भगवान बुद्धांनी उपदेश केलेला
धम्म हे निसर्गाच्या प्रती तसेच आपल्या स्वतःच्या बाबतीत सत्य जाणण्याचे शिक्षण
आहे. भगवान बुध्द हे आपले शिक्षक आहेत जे आपल्याला स्वठ्ला ओळखण्याचा मार्ग
दाखवितात, तुमचे विचार कशा प्रकारचे असायला हवेत, तुमचे आचार, तुमची भाषा (इतरांशी
बोलण्याची पध्दत) कशा प्रकारची असायला हवी याबाबतीत भगवान बुध्द आपल्याला
मार्गदर्शन करतात. सर्वात महत्वाचे म्हणजे, भगवान बुध्द आपल्याला सर्वोच्च
प्रज्ञेच्या प्राप्तीचा मार्ग सांगतात, ज्या प्रज्ञेच्या सहाय्याने विश्वातील
.सर्व धर्माची (निसर्गाच्या नियमांची) अनुभूती करता येते. याद्वारे मनुष्य सर्व
प्रकारच्या अंध विश्वासांपासून निवृत्त होतोत, त्याच्या सर्व मिथ्या मान्यता नष्ट
होऊन त्याला सम्यक दृष्टीची प्राप्ती होते. परंतु मिथ्या दृष्टीमध्ये खितपत पडलेले
जीव मात्र भगवान बुध्द, धम्म आणि संघ यांच्या साराला न जनता त्यांच्यां बाबतीत
गैरसमज पसरविण्यातच धन्यता मानतात. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">बुध्द, धम्म आणि संघाबद्दल समाजामध्ये बरेच समज - गैरसमज
पसरविण्यात आले आहेत. इतिहासात डोकावून बघितले तर असे लक्षात येईल की, अगदी भगवान
बुद्धांच्या काळापासूनच बुध्द, धम्म आणि संघाच्या विरोधकांनी त्यांच्याबद्दल
सामाजात अफवा पसरवायला सुरुवात केली होती. बुध्द, धम्म आणि संघाच्या प्रती
लोकांच्या मनात आकस निर्माण होवो, जेणेकरून लोक त्यांची निन्दाकारोत, ह्या
ध्येयाला डोळ्यासमोर ठेवून मिथ्या दृष्टीत खितपत पडलेल्या धर्माच्या विरोधकांनी
लोकांची दिशाभूल करण्यासाठी अनेक प्रकारच्या अफवा पसरवून, धर्माचा अपप्रचार केला.
भगवान बुध्द तसेच धर्माचे शुध्द स्वरूपात असे पर्यंत विरोधकांचे कार्य जास्त चालू
शकले नाही. तेव्हा या धर्मालाच भारतातून हद्दपार करणे हे विरोधकांचे सर्वप्रथम
ध्येय बनले. पशु पेक्षाहि रानटी जीवन जगणाऱ्या मानवाला मानवता शिकविणाऱ्या धम्म
मार्गाला त्याच्याच मातृभूमीतून हद्दपार करून त्यांच्या अशा प्रयत्नामध्ये थोड्या
फार प्रमाणात का होईना पण ते यशस्वी झाले. शतकानुशतके आपल्या मातृभूमीपासून दूर
राहिलेल्या ह्या कल्याणकारी धर्माचे त्याच्याच मायदेशात मोठ्या थाटामध्ये स्वागत
झाले. असे असले तरी धर्माच्या संबंधी पेरण्यात आलेले अनेक चुकीचे सामाज आजही समाजात
ठाण मांडून बसलेले दिसून येतात. याबाबतीत सर्वात खेदजनक बाब म्हणजे, आज स्वतःला
बुध्द आणि बाबासाहेबांचे अनुयायी समजणारे समाजातील आधुनिक समजले जाणारे लेखक हे
शुध्द धर्माचा अभ्यास न करता त्यांच्या ठायी असलेल्या अर्धवट ज्ञानामुळे, तसेच
चुकीच्या माहितीच्या आधारे लिहिलेल्या लेखनाद्वारे समाजामध्ये इतर धम्म -
संप्रदाय, व्यक्ती आणि समाजाच्या प्रती द्वेषाची भावना निर्माण करण्याचे पापकर्म
करीत आहेत. जेव्हा भगवान बुद्द कोणत्याही व्यक्तीचा द्वेष करायला सांगत नाहीत,
तरआगी शत्रूवर सुध्दा प्रेम करायला शिकवितात, त्याच्या प्रती सुध्दा मंगल मैत्री
आणि करुणेच्या भावानेनेच विहार करायला शिकवितात. अशा ह्या लेखक आणि संघटनांचे
बौध्द बनण्याचे निकष सुध्दा शुध्द धर्माच्या विरोधीच असतात, त्यामुळे लोकांनी अशा
प्रकारच्या लेखनापासून सावध रहायला हवे. कारण जे कोणत्याही जीवाचा, सामाजाचा द्वेश
करायला शिकविते ती शिकवण बुद्धांची नव्हे, ते बुद्धांच्या शिकवणीच्याच विरोधी आहे.
अशा लोकांमुळे भगवान बुध्द आणि धम्माच्या प्रती समाजामध्ये चुकीचा संदेश जात आहे. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> अशा ह्या चुकीच्या मान्यतामुळे
जगामध्ये आज धम्म चार प्रकारच्या स्वरूपांमध्ये विभागाला आहे, ज्याचे विस्तृत वर्णन
<i><span style="color: red;">आर्ट ऑफ लिव्हिंग</span></i><span style="color: red;"> </span>ह्या
पुस्तकामध्ये केले गेले आहे, त्याचा सारांश पुढीलप्रमाणे :</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="color: red; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> १. शुध्द धर्म : </span><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">जो मनुष्याला निसर्गाच्या, सर्व विश्वाच्या आणि त्याच्या
स्वठ्च्या प्रती असलेल्या सत्यांना जाणायला शिकवितो, तो कोणाशीही वैरभावनेने नाही
तर मंगल मैत्री आणि करुणामय मनाने विहार करायला शिकवितो. जो सर्व जगाच्या
कल्याणाचीच कामना करणारा धम्म आहे, त्या शुध्द धर्माचा भगवान बुद्धांनी स्वतः उपदेश
केलेला आहे. दुर्दैवाने हा शुध्द धम्म जगामध्ये अत्यंत दुर्मिळ बनलेला आहे, कारण
त्याच्या जागेवर इतरांनी अतिक्रमण केलेले दिसून येते.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="color: red; font-size: 14pt; line-height: 115%;">२. सांप्रदायिक बौध्द धर्म : </span><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">प्रथमतः भगवान बुद्धांनी उपदेश केलेला धम्म हा कधीही
सांप्रदायिक नव्हता, तो सर्वच जीवांसाठी आहे. पण आज तो धम्म एका संप्रदायाच्या बंधनामध्ये
अडकलेला आहे, हे कटू सत्य आहे, आणि आपण त्याला नाकारू शकत नाही. भगवान बुद्धांच्या
काळात धर्माचे स्वरूप अशा प्रकारचे नव्हते. त्यांच्या काळात विहारांमध्ये दररोज कमीत
कमी आठ तास धर्माचे शिक्षण दिले जायचे, विहारांमधून सदाचारी, शीलवान आणि
प्रज्ञावान जीव बाहेर पडत असत. पण या काळात मात्र विहारे एक भगवान बुद्धांच्या
मूर्तीला दान देण्याचे तेसेच त्यांना स्वतःच्या कल्याणाकरिता आशीर्वाद मागण्याची
साधने बनेलेली आहेत. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="color: red; font-size: 14pt; line-height: 115%;">३. दार्शनिक तत्वज्ञान समजणे :</span><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> भगवान बुद्धांच्या
धर्माच्या बदलेलेल्या स्वरूपांपैकी तिसरा प्रकार म्हणजे धर्माचा (निसर्गाच्या
नियमांचा किंवा बुद्धांच्या शिकवणीचा) एखादे दार्शनिक तत्वज्ञान समजून केला जाणारा
अभ्यास. आज जगातल्या अनेक विद्यापिठांमधून धम्माचा अभ्यास बौध्द तत्वज्ञान म्हणून
अभ्यास केला जातो, ज्याद्वारे मिळणारी शिकवण केवळ पुस्तकातच राहते. वास्तवात
बुद्धांच्या शिकवणीची व्यापकता म्हणजे हे ज्ञानाचे आणि प्रज्ञेचे एक स्वतंत आणि
संपूर्ण विद्यापिठच आहे. बुद्धांच्या शिकवणीला केवळ एखादे दार्शनिक तत्वज्ञान
समजून त्याचा अभ्यास करणे चुकीचे आहे, बुद्धांची शिकवण तुमच्या जीवनातील सर्व्वाच
आव्हानांना पेलण्यास समर्थ आहे, जन्मापासून ते मृत्यूपर्यंत मनुष्याच्या जीवनात
येणाऱ्या सर्व प्रश्नांना सोडविण्यास सक्षम आहे. बुद्धांची शिक्वान आपल्याला
जीवनाच्या आणि सर्व विश्वाच्या अनंत रहस्यांना जाणण्यास मदत करते, त्यामुळे
धर्माला केवळ एखादे तत्वज्ञान समाजाने चुकीचे आहे.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="color: red;">४. राजकीय बौध्द धर्म : </span> चौथा प्रकार हा अत्यंत विकृत आणि दुर्दैवी असा आहे. भवान बुद्धांनी सर्व
जीवांच्या दुःखमुक्तीसाठी उपदेश केलेला हा मार्ग काही कट्टरपंथी लोकांचा कट्टर
संप्रदायाच बनेलेला नाही तर अंतर्गत आणि बाह्य राजकारणासाठी सुध्दा त्याचा वापर
होऊ लागलेला आहे. हि खरच दुर्दैवी गोष्ट आहे आहे, सर्व जीवांच्या दुःखमुक्तीसाठी
सांगितलेल्या ह्या मार्गाचा वापर इतरांना दुख देण्यासच होऊ लागलेला आहे. धर्माचे
अशा प्रकारे विकृतीकरण करणाऱ्या - लोकांना
त्याच्याशी वा त्या मार्गाशी काहीही देणे - घेणे नाही, त्यांना केवळ आपल्या वाईट
आणि अधर्मी महत्वकांक्षेसाठी त्याचा वापर करायचा आहे, त्यासाठी ते बुध्द आणि
धम्माच्या नावाखाली अधर्मी कृत्ये करायला सुध्दा मागे पुढे पाहत नाहीत. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> आजच्या काळात आपल्या भारतात स्वतःला म्हणून मिरविणाऱ्या लोकांची काही कमी नाही, परंतु मूळ धम्माचे ज्ञान
नसल्याने आणि धर्माची आवड नसल्या कारणाने सुध्दा आपल्याला देशात बौध्द (धार्मिक)
संस्कृती वाढविता आली नाही, यामुळे लोक मूळ धर्माचा त्याग करून टोकाचे आस्तिक आणि
टोकाचे नास्तिक बनत चालले आहेत. भगवानांनी शिकविलेल्या धर्माचे मूळ ज्ञान नसल्याने
अनेक लोक अनैतिक बनत चालले आहे. समाजात कुसंस्कृतीचा उदय होत चालला आहे. अशा
परिस्थितीत समाजात नितीमत्तेची बीजे रोवली जावीत, यासाठी धर्माचा प्रचार आणि प्रसार
करणे खूप गरजेचे बनले आहे. पूर्वी मी सुध्दा एक टोकाचा नास्तिक होतो, धर्माला अगदी
अफूची गोळीच समजायला लागलो होतो, दानाचे फळ नाही, चांगल्या - वाईट कर्मांचे फळ
नाही, हे शरीर चार महाभूतांपासून बनलेले आहे, व्यक्ती मेल्यावर ते सर्व त्यांच्या
महाभूतात विलीन होते ; अशा मताचा मी होतो. नास्तिक मताचा असल्याने मी अनेक
संप्रदाय आणि त्यांच्या श्रद्धास्थानावर टीका करीत असे, या कारणाने इतरांची माने
सुध्दा दुखविली जायची. अशा स्थितीत मला शुध्द धर्माचे दर्शन झाले. भगवान बुध्दांनी
सांगितलेल्या पारंपारिक धर्माचा अभ्यास करायला मी सुरुवात केली आणि खरच एक विलक्षन
सुखद अनुभव केला. <b>संयुक्त निकायात</b> एक उदान आले आहे, त्याप्रमाणे - <span style="color: red;"><b><i>मी माझ्या
कानांनी सुर्योकुलोत्पन्न भगवान बुद्धांना सांगतांना ऐकले आहे की, निर्वाण प्राप्त
करण्याचा मार्ग काय आहे. अशा प्रकारे विहार करीत असतांना जर पापी मार माझ्याजवळ
आला तर मी असे काही करेन की तो माझ्या मार्गाला पाहू सुध्दा शकणार नाही.</i></b></span></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> आजच्या धकाधकीच्या जीवनात
सर्वांनाच सुख हवे आहे, सर्वांनाच शांती हवी आहे ; असा कोणीही नाही ज्याला शान्तता
आणि सुख नको. परंतु भगवान बुध्दांनी उपदेश केलला मार्ग हा केवळ सांसारिक शांती
प्राप्त करून घेण्याचा मार्ग नाही, जी स्वतःच अनित्य आहे. तर त्या लोकोत्तर निर्वाणाला
प्राप्त करून घेण्याचा मार्ग आहे, जो सर्व सांसारिक बंधनांना नष्ट करतो. कारण
संसारामध्ये शांती - अशांती आणि सुख - दुःख वेगवेगळ्या मार्गांनी येतच राहतात,
तुमच्याकडे कितीही पैसा असल्याने तुम्ही अधिक सुखी होता असे नाही. मानवी जीवन हे
लोकधर्मांनी प्रभावित होणारे आहे. त्या लोकधर्मावर विजय मिळविण्याचा मार्ग आपल्याला
भगवान बुध्द सांगातात. अगदी संयुक्त निकायात उल्लेख केल्याप्रमाणे, </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><i><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-size: 14pt; line-height: 115%;">"जणू मोठे मोठे पर्वत सर्व बाजूंनी येत
असावेत, दही दिशांना भरडत, अगदी त्याचप्रमाणे म्हातारपण आणि मरण सर्व जीवावर चढाई
करून येत आहेत. स्वतःला कोणी काहीही म्हणवून घेवोत; ब्राह्मण, क्षत्रिय, वैश्य
किंवा शुद्र ; कोणीही सुटणार नाही. सर्व समान रूपाने भरडले जात आहेत. येथे कशाचाही
दरारा नाही, णा याला कोणत्या मंत्र -तंत्राने थांबविले जाऊ शकते, याला धनाने
सुध्दा थांबविले जाऊ शकत नाही, म्हणून विद्वानांनी आपले कल्याण पाहून धर्माचा
अभ्यास करावा, धर्माचे आचरण करावे. धर्माला धारण कारावे, नैतिकतेचे आचरण करावे.
अशा प्रकारे आचरण करणारा सगळीकडे अगदी सुखाने विहार करतो."</span></i><i><span style="color: #7030a0; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> त्यासाठी सर्वप्रथम कुटुंब
प्रमुखाने धार्मिक बनणे गरजेचे आहे, कारण भगवान बुद्धांनी म्हटले आहे, <i><span style="color: #7030a0;">"ज्याप्रमाणे अरण्यात पर्वत असावा आणि त्या
पर्वातामुळे अरण्यातील वृक्ष वृद्धिंगत होत असतात, त्याचप्रमाणे जर कुटुंब प्रमुख
सदाचारी आणि श्रध्दावान असेल तर त्याच्यामुळे कुटुंबातील इतर स्त्री - पुरुष
सदाचारी बनतात. त्यांचे मित्र, नातेवाईक आणि आश्रयाने राहणारे जे लोक असतात, ते
सर्व "विद्वान सदाचारी कुटुंब प्रमुखाचे" सदाचरण पाहून त्याचे अनुकरण
करीत असतात, ते सुगती प्राप्त लोकांच्याच मार्गावरून चालून धर्माचे अनुसरण करून
देवलोकात जन्म ग्रहण करीत असतात आणि तिथे सर्व कामनांच्या पूर्तीचा आनंद घेत
प्रीतीपूर्वक विहार करीत असतात"</span></i></span><i><span style="color: #7030a0; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><i><span style="color: #7030a0;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> संयुक्त निकायाच्या भिक्खुनी
वग्गामध्ये एका भिक्खुनीने म्हटल्या प्रमाणे ह्या महान धर्माच्या प्रती मी बरेच
काही सांगू शकेन, परंतु जोपर्यंत माझ्या बुद्धीची योग्यता आहे, तोपर्यंत ह्या
धर्माचे सार सांगत आहे - <i><span style="color: #7030a0;">"या जगात शरीर, वाणी
आणि मनाने कोणतेही पाप न करणे कुशल कर्मांचे संपादन करणे, स्वतःच्या चित्ताची
शुद्धी करणे हेच बुद्धाचे शासन आहे, हाच खरा धम्म आहे."</span></i> ८४,०००
स्कन्धामध्ये विभागलेली भगवान बुद्धांची शिकवण एका पुस्तकाद्वारे समजावून सांगणे
अशक्य आहे, तरी या पुस्तकाद्वारे मी भगवान बुद्धांनी शिकविलेल्या धर्माची थोडक्यात
ओळख करून देण्याचा प्रयत्न केला आहे, <i><span style="color: #7030a0;">"सर्व
जगाला प्रकाशमान करणारे, श्रेष्ठ ध्यायाला पार करून, स्वतः अनुभव करून,
साक्षात्कार करून सर्वांच्या आधी धर्माच्या गोष्टी सांगितल्या, अशा प्रकारचा
धर्मोपदेश ऐकल्यावर धम्म जाणणाऱ्या मध्ये प्रमाद कसा येईल. म्हणून भगवानांच्या
शासनात अप्रमत्त होऊन नम्रतापूर्ण अभ्यास करा."</span></i><span style="color: #7030a0;"> </span>आपण सर्वांनी शुध्द आणि धार्मिक चित्ताने ह्या महत्वपूर्ण
उपदेशाचे ग्रहण करावे...</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"> <span style="color: red;">- पियुष खोब्रागडे </span></span><span face="Arial Unicode MS, sans-serif"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span style="color: red;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span style="color: red;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span style="color: red;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span style="color: red;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span face=""helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif" style="font-size: large;"><b><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">पुस्तकाचे नाव : भगवान बुद्धांची धम्मदेसना </span></b></span><br />
<span face=""helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif"><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: large;"><b>एकूण पृष्ठे : २२६</b></span></span><br />
<span face=""helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif"><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: large;"><b>पुस्तकाची किंमत : १५०/-</b></span></span><br />
<span face=""helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif" style="font-size: large;"><b><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">लेखकाचे नाव : पियुष खोब्रागडे</span><span face=""" sans-serif "" , "serif"" style="color: blue;">, </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">ब्रम्हपुरी. ८०८०१८७१९६</span></b></span><br />
<span face=""helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif" style="font-size: large;"><b><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">प्रकाशक : संबोधी प्रकाशन</span><span face=""" sans-serif "" , "serif"" style="color: blue;">, </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">नागपूर..</span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-family: "mangal" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-family: "mangal" , serif;"><br /></span><span style="font-size: large;"><b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "mangal" , "serif";">सदर पुस्तक आपण सर्वांनी एकदा अवश्य वाचावे</span></b><b><span face=""" sans-serif "" , "serif"" style="color: red;">, आमच्याकडून घेतल्यास</span></b><b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "mangal" , "serif";"> ते आपल्याला १५०/- ₹ मध्ये मिळेल. तसेच जर आपल्याला ते पुस्तक आवडले नाही तर आपले पैसे परत करण्याची लेखक हमी देतो. त्यासाठी आपण वर दिलेल्या लेखकाच्या मोबाईल नं वर संपर्क साधू शकता किंवा त्या संदर्भात ब्लॉगवर मेसेज पाठवू शकता.</span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: medium; line-height: normal;">
</div>
<br />
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; color: black; font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-ligatures: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; margin: 0px; orphans: 2; text-align: justify; text-decoration-color: initial; text-decoration-style: initial; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">
<br /></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-60627950904607044882017-10-01T02:35:00.002-07:002017-10-01T02:35:45.726-07:00बौध्द धम्माच्या बाबतीत पसरविण्यात येणारे गैरसमज : भाग ५ <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: Arial Unicode MS, sans-serif; font-size: large;">ह्या लेखामध्ये मागील लेखातील आक्षेपांना तसेच त्या लेखावर घेतल्या गेलेल्या आक्षेपांना उत्तर देण्याचा प्रयत्न केला गेलेला आहे. लेखाची लांबी थोडी मोठी आहे, परंतु आपण सर्वांनी तो अवश्य वाचावा ही विनंती...</span></blockquote>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">दोन दिवसांच्या पूर्वी मी बौध्द धम्माच्या बाबतीत अपप्रचार
करत सोशल मिडीयावर फिरणाऱ्या पोस्टला मी समर्पक उत्तरे दिलेली होती, आज ह्या
लेखामध्ये आणखी वेगळ्या मार्गाने त्या लेखाचे खंडन करणार आहे. लेखकाने त्यांच्या
लेखामध्ये मांडलेल्या विचारांचे खंडन मी बौध्द मताच्या द्वारे करू शकत नव्हतो,
अशातला भाग नव्हता. पण माझ्याद्वारे त्या पध्दतीने उत्तर्दिले असते तर अनेकांनी
प्रश्न व शंका उपस्थित केल्या असत्या, तसेच काही लोक तर थेट त्या निष्कर्षापर्यंत
पोहोचले असते की, हे मत अशुध्द आहे, भेसळ झालेले आहे, त्यामुळे उपस्थित केल्या
गेलेल्या मुद्द्यांचे खंडन करण्यासाठी मी बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथातील
संदर्भ दिले, जेणेकरून त्यांच्यासाठी त्यांचा स्वीकार करणे सोयीचे जावे. परंतु
काहींच्या म्हणण्यानुसार बुध्द आणि त्यांचा धम्म हे ग्रंथ बाबासाहेबांच्या
निर्वाणानंतर प्रकाशित झाले असल्यामुळे त्यामध्येही भेसळ झाल्या असल्याची शंका
नाकारता येत नाही, त्यामुळे ह्या लेखामध्ये मी त्यांनी मांडलेल्या मुद्यांचे बौध्द
मतांच्या अनुसार खंडन करीत आहे..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> याला मुख्य
कारण म्हणजे सदर लेखाच्या समर्थनासाठी उतरलेल्या लोकांनी त्या लेखाचे समर्थन करतांना
बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथातील संदर्भ नाकारून जे काही संदर्भ दिले,
त्यांचा जराही संबंध येत नाही. त्यांच्याद्वारे दिल्या गेलेल्या संदर्भांना
बघितल्यावर असे समजते की, त्यांचा विरोध हा अत्यंत गैरसमजुतीतून निर्माण झालेला
आहे, आणि ह्या गैरसमजुतींना नष्ट करण्यासाठी भगवान बुद्धांनी उपदेश केलेल्या
सिध्दांताला योग्य प्रकारे समजून घेता आले पाहिजे. त्यामुळेच हा लेखन प्रपंच करावा
लागत आहे. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">लेखकाने बौध्द धम्माच्या बाबतीत जे काही आक्षेप घेतले होते,
ते पुढील प्रमाणे :</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">१. बोधिसत्व, जातक कथा, बुध्दवंश यांच्यासारख्या थोतांड
कल्पना आणल्या गेल्या आहेत.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">२. बुद्धांचा जन्म दाखवितांना बोधिसत्व सुमेध स्वप्नात
आल्याचा प्रचार केला गेला, अशांना कसे माहित झाले कि, सुमेध हा बोधिसत्व होता..?</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">३. अनेक बुद्धांची संकल्पना आणली तेव्हाच सुमेअधाला जन्माला
घालण्याचे जाणवते.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">४. शेतकरी सम्राट ज्योतिषांना कसा काय बोलावू शकेल..? कारण
शुद्धोधन हा अंधश्रद्धाळू नसल्याची त्यांना नोंद मिळते. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">५. सात पावलांचा दृष्टांत आणि</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt;"> आकाशातून देवांच्या पुष्पवृष्टीचा दृष्टांत</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">६. ईश्वर व आत्मा ह्या गोष्टी काल्पनिक आहेत.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">७. बुध्दाला हिंदू धर्माशी संबंध दर्शविण्यासाठी त्यांच्या
चरित्रामध्ये : </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">अ. ब्रह्म सहम्पातीच्या रूपाने हिंदुंच्या त्रिमूर्ती मधील
ब्रह्म घुसविण्यात आला.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ब. इंद्र बुद्धांचे गुणगान गातांना दिसत आहे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">क. बुध्दाला अर्हंत म्हणून स्तुती केल्यामुळे लेखकाने
त्याच्यावर स्वतःच भ्रमित असल्याचा आरोप केला आहे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ड. या सर्वांच्या द्वारे भगवान बुद्धांना हिंदू धर्माकडे
नेण्याचा प्रयत्न केला गेलेला आहे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">इ. सम्यक सम्बुध्द बनण्याच्या पूर्वी आपण सामान्य मानव आहोत
हे सांगितल्यावर सुध्दा बुध्दांना अलौकिक दाखविण्याचा प्रयत्न केलेला आहे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ई. कोणत्याच गोष्टीची समीक्षा न करता, त्या स्वीकारण्याची
आपल्या समाजामध्ये परंपरा आहे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">फ. महायांनी लोकांनी पूजाविधी बौध्द धाम्मामध्ये आणला.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> ८. बाबासाहेबांनी
श्रीलंकेत जाऊन शुध्द स्वरूपामध्ये बौध्द धम्म आणला.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">९. हीनयान आणि महायान यांनी स्वठ्ला श्रेष्ठ सिद्ध
करण्यासाठी बुद्धांना चमत्कारिक बनविण्याची स्पर्धाच सुरु केली. यातूनच जातक कथा
निर्मिती करण्यात आली.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">१०. कर्म आणि पुनर्जन्म यांच्या विषयी उडालेला गोंधळ :</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">अ. बुद्धांनी सांगितलेला पुनर्जन्माचा सिध्दांत.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ब. पंचमहाभुतांच्या द्वारे पुनर्जन्म होतो, नवीन चेतना
निर्माण होते.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">क. इतर धर्मांच्या तुलनेत आपला धर्म मागे राहता कामा नये
यासाठी चमत्कार घुसविण्यात आले आहेत. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ड. लेण्यांच्या मध्ये बाबासाहेबांनी दिलेलाच बुध्द सापडेल
जो स्वीकारायला सोपा असणारा धम्म आहे..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">वरील लेखामध्ये मांडलेल्या मुद्यांचे खंडन करण्यासाठी मी
बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथातील संदर्भ दिलेले होते. त्याविरुध्द वरील
मुद्यांचे समर्थन करण्यासाठी समर्थकांनी खालीलप्रमाणे मुद्दे मांडले </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 18.6667px;">(मी मागील लेखामध्ये मांडलेल्या मुद्यांना समजून घेण्यासाठी तो लेख वाचून घ्यावा = </span><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_24.html" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt;" target="_blank">बौध्द धम्माच्या बाबतीत पसरविण्यात येणारे गैरसमज : भाग ४</a>)</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial Unicode MS, sans-serif;"><span style="font-size: 18.6667px;"><b>वरील मुद्यांचे खंडन केल्यानंतर त्या लेखकाच्या समर्थकांनी खालीलप्रमाणे मुद्दे मांडले : </b></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">१. बिदेशातील बौद्ध धम्म हा विपश्यना व अभिधम्म यावर
आधारित आहे. अशाप्रकारचा बौध्द धम्म भारतीय लोकांसाठी अत्यंत घातक आहे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">२. बुध्दांनी आपल्या धाम्मामध्ये स्वतःचे असे कोणतेही विशेष
स्थान राखले नाही. तो मनुष्य पुत्र म्हणून जन्मला आणि धम्माचा उपदेश सुध्दा
सामान्य मानव म्हणूनच केला. त्यांनी कधीही दैवी असल्याचा दावा केलेला नाही.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">३. बाबासाहेब म्हणतात किम बुध्द हा सामान्य मानव होता. मग
बुध्द आणि त्यांच्या ह्या ग्रंथामध्ये ते बुद्धांना चमत्कारिक कसे घोषित करतील..?</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">४. बुद्धांनी जे उपदेश केले आहेत, जो धम्म शिकविला आहे, जर
तो तुमच्या "तर्क व अनुभव यांच्यापेक्षा भिन्न वाटला तर केवळ त्यांनी उपदेश
केलेला आहे, म्हणून तो त स्वीकारावा हे बंधनकारक नाही. परंतु तुम्ही तुमच्या तर्क
व अनुभूतीच्या स्तरावर जो काही धम्म जाणला त्याला modify करण्यासाठी तुम्ही मुक्त
आहात.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">५. बाबासाहेब म्हणतात, बुध्द हे भारतातील प्रथम क्रांतिकारक
पुरुष होते.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">६. बाबासाहेबांना काही बदल घडवायचे होते : </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> अ. बौध्द
धर्मग्रंथ बनविणे </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> ब. भिक्खू
संघाच्या एम्स आणि ओब्जेक्टीव तयार करणे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> क. जागतिक
बौध्द मिशन तयार करणे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">७. बाबासाहेबांनी भारतीय धम्मपद नाकारले व त्याऐवजी चीनी
धम्मपद स्वीकारले. कारण भारतीय धम्म्पदामध्ये दैव वाद आहे..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> याचा अर्थ
असा होतो की, बाबासाहेबांना खूप सारे बदल करायचे राहून गेले होते. आम्हा
विद्वानांना या गोष्टीचे वेळेत आकलन होणे गरजेचे आहे, नाहीतर बौध्द धम्मात हिंदू
धर्माचा शिरकाव होऊन बौध्द धम्म भ्रष्ट होईल यात शंका नाही..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> </span><span style="color: red; font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif;">-
समर्थक</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> वरील
लेखाचे समर्थन करणाऱ्या लोकांनी मी उपस्थित केलेल्या मुद्यांचे स्पष्टपणे खंडन करू
शकणारे संदर्भ दिलेले नाहीत किंवा ते अपप्रचार करणाऱ्या लेखकाच्या लेखाला प्रबळ
समर्थन प्रदान करू शकतील असेही काही विशेष त्यांच्या संदर्भामध्ये दिसत नाहीत.
वरील मुद्यांचे स्पष्टपणे खंडन करता न आल्यामुळे त्यांनी त्याद्वारे केवळ हे
सांगितले आहे की, बाबासाहेबांनी "ABCDE" पूर्वी म्हटले होते, त्यामुळे
ते नंतर "UVWXYZ" म्हणू शकणार नाहीत. समर्थकांनी त्यांच्या पत्रामध्ये
बाबासाहेबांच्या द्वारे वापरल्या गेलेल्या अशा संदर्भांना सादर केलेले आहे, ज्याचा
लेखामध्ये घेतलेल्या मुद्याशी सरळ संबंध येत नाही. तर धम्माचे योग्यप्रकारे आकलन न
करता आल्यामुळे त्याचा अप्रत्यक्षरित्या तरी संबंध असेल असे त्यांना वाटते, पण तसे
नाही. त्यामुळे ह्या लेखामध्ये मी दोघांच्याही द्वारे मांडल्या गेलेल्या मुद्यांचे
खंडन करणार आहे..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">१. <i>"लेखक सर्बाप्रथम म्हणतात की बोधिसत्व, जातक
कथा, बुध्दवंश यांच्यासारख्या थोतांड कल्पना बौध्द धर्मात आणल्या गेल्या
आहेत."</i> लेखक हा आरोप कोणत्या आधाराव करत आहेत, हे कळायला मार्ग नाही.
माझ्या मतानुसार ह्या सर्व संकल्पना थोतांड असल्याची कल्पना हि त्यांच्या पोकळ
तर्कावर आधारित असावी. मनुष्य हा मर्यादित इंद्रिय क्षमता असलेला जीव आहे,
त्याच्या सर्व इंद्रियांच्या क्षमता मर्यादितच आहेत. एका विशिष्ट मर्यादेच्या
पलीकडे ते कार्य करू शकता नाहीत. यामध्ये त्याची विचार करण्याची क्षमता सुध्दा
आली. जगामध्ये ज्यांचे संशोधन व्हायचे आहेत असे इतके सत्य अस्तित्वात आहेत. जर
तुमची विचार करण्याची (तर्क) क्षमता त्यांच्या पर्यंत पोहोचू शकत नसेल, याचा अर्थ
ते अस्तित्वात नाहीत किंवा ते असत्य आहेत - अशी मान्यता तयार करण्यास काहीही अर्थ
नाही..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> बोधिसत्व
आदर्श हि अत्यंत उत्कृष्ट अशी संकल्पना आहे, बोधीसत्वत्व हे स्वःत्यागाचे,
नैष्कर्म्याचे, खोल अंतर्दृष्टीचे, उर्जेचे, सहनशीलतेचे, सत्यत्वाचे, अधिष्ठानाचे,
अमर्याद प्रेमाचे आणि परिपूर्ण मानसिक सामातोलाचे एक प्रात्यक्षिक आहे. बोधिसत्व
सर्व जगाच्या कल्याणासाठी सम्यक संबोधीची प्राप्ती करण्यासाठी आपल्या सर्वस्वाचा
त्याग करतो. बोधिसत्व तुमच्यासाठी जे काही करतो ते तुमचे माता आणि पिता किंवा कोणी
देव आणि संत तरी करतात काय..? ज्या लोकांनी (केवळ स्वतःच्या कल्याणाचीच) वृत्ती
त्यांच्या स्वतःच्या मनामध्ये सुध्दा जोपासलेली नसेल, ते इतरांच्या कल्याणाचा
विचार काय करतील..? सर्व जीवांच्या काल्याचे ध्येय तर सोडाच, याप्रकारे स्वतःच्या
कल्याणाचे ध्येय निर्माण करणारे असामान्य रत्न जिथे अनेकांच्या मनात निर्माण होत
नाही - अगदी स्वप्नामध्ये सुध्दा., तिथे बोधिसत्व ह्या सर्वांचे प्रात्यक्षिक
करतो.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> बोधीसत्व
आदर्शाला थोडक्यात समजून घेण्यासाठी कृपया आपण किमान बोधिसत्वांच्या प्रार्थना
अवश्य वाचाव्यात. तसेच पुढील लेख पूर्णपणे चांगल्या प्रकारे वाचून त्यांचे
योग्यप्रकारे आकलन करण्याचा प्रयत्न करावा..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">२. अनेक बुध्दांची संकल्पना नंतर जन्माला आली असे नाही.
सम्राट अशोकांच्या काळामध्ये सुध्दा ह्या संकल्पनेला मान्यता होती. राज्याभिषेकाच्या
१४ वर्षांच्या नंतर सम्राटांनी निगली सागर येथे भगवान कोणागमन यांच्या स्तुपांची
पुनर्बांधणी केली आणि पूजेसाठी शिल्प स्तंभ तयार केले. त्यामुळे ही संकल्पना नंतर
जन्माला घालण्याचा प्रश्न निकालामध्ये निघतो. भगवान बुध्द हे काही कोणत्या
ईश्वराचे पुत्र, त्याचे अवतार किंवा देवदूत नव्हते. तर आपल्या सारखेच सामान्य
मानवाचे पुत्र होते, ज्यांनी मानव म्हणूनच जन्म घेतला होता. पण आपल्या धर्मबलाच्या
सहाय्य्याने त्यांनी मनुष्याच्या विकासाची सर्वोच्च अवस्था प्राप्त केली होती., जी
तथाकथित देवांच्या पेक्षा श्रेष्ठ होती. आणि त्यांचा असा दावा आहे कि, जगातील
प्रत्येक जीवाकडे बुद्धांचा स्वभाव असतो. प्रत्येक जिवामध्ये बुद्धत्व प्राप्त
करण्याची क्षमता आहे. तुम्ही - आम्ही कोणीही बुध्दत्वाची प्राप्ती करू शकतो. त्यामुळे
ह्या जगामध्ये जितके जीव आहेत, तितके बुध्द निर्माण होऊ शकतात. म्हणून हि संकल्पना
चुकीची किंवा अंधश्रद्धा पसरविणारी आहे असे समजण्याचे काही कारण नाही. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">३. लेखक असे म्हणतो कि, शेतकरी (अर्थात गरीब..?) असलेला
शुद्धोधन राजा हा अंधश्रध्दाळू नसल्याची लेखकाला कोणत्या संदर्भामध्ये नोंद मिळते
हे मला माहित नाही. स्वतः बाबासाहेबांनी बुध्द आणि त्यांचा ह्या ग्रंथामध्ये
लिहिल्या प्रमाणे शुद्धोधन हा राजा अतिशय श्रीमंत होता, त्याच्या शेतामध्ये हजार
नांगर चालत असत. त्याने स्वप्नांचे अर्थ सांगणाऱ्या ब्राह्मणांना बोलाविले होते. <span style="color: #0070c0;">(याचा अर्थ असा होतो की, महामायेला सुमेध बोधीसत्वाचे
स्वप्न पडलेले होते, हे येथे लक्षात घ्या), </span>व नंतर त्याच ब्राह्मणांच्या
खांद्यावर सिध्दार्थाच्या अभ्यासाची जवाबदारी देण्यात आलेली होती, ज्यामध्ये
त्याने भाषाशास्त्र, व्याकरण शास्त्र, वेद, वेदांगे, उपनिषदे यांना आत्मसात केले
तसेच आलार कालामाचा शिष्य भारद्वाज याच्याकडून ध्यानधारणेची शिकवण सुध्दा आत्मसात
केली.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">४. सात पावलक़न्चा दृष्टांत तसेच आकाशातून देवांच्या
पुष्पवृष्टीचा दृष्टांत या विषयावर आपण मागील लेखामध्ये चर्चा केलेली आहे. लेखाची
लांबी जास्त न वाढावी यासाठी त्यांचा उल्लेख येथे टाळतो. या विषयांना समजून
घेण्यासाठी आपण मागील लेख वाचून घ्यावा, जर काही समजले नसेल तर आपण प्रश्न विचारू
शकता. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">५. ईश्वर आणि आत्मा ह्या गोष्टी काल्पनिकच आहेत. जगातील
कोणत्याही स्वरूपातील बौध्द धम्म ह्या कल्पनांवर विश्वास ठेवीत नाहीत. व्यक्तीच्या
जीवनामध्ये, त्याच्या जडण घडणी मध्ये ह्या दोन्ही संकल्पनाचे काहीही विशेष कार्य
नाही. शिवाय यांच्यावर चर्चा करणेच व्यर्थ आहे असे भगवान बुध्द म्हणतात. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">६. लेखक पुढे असा आरोप करतो कि, बुध्दाचा हिंदू धर्माशी
संबध दर्शविण्यासाठी त्यांच्या चरित्रामध्ये अनेक गोष्टी घुसविण्यात आल्या आहेत.
वास्तवात लेखकाला बौध्द धम्माचे योग्यप्रकारे आकलन झाले नसल्याने, तो अशा प्रकारचा
आरोप करीत आहे असे समजते. हिंदू आणि बौध्द ह्या दोन्ही परंपरांचा उगम ह्या एकाच
देशामध्ये आणि प्रदेशामध्ये झाला तसेच त्यांची वृद्धी सुध्दा. त्यामुळे दोन्ही
परंपरामध्ये अनेक सारखे शब्द आलेले आहेत, ह्याचा अर्थ त्यांचा अर्थ दोन्ही
परंपरांमध्ये समानच घेतला जातो असे काही नाही. बौध्द परंपरेतील अनेक शब्द जे हिंदू
धर्मातील शब्दांशी साधर्म्य साधतात त्यांचा बौध्द परंपरेतील अर्थ घेण्याचे सोडून
हिंदू धर्मातील अर्थ घेतल्यामुळे अनेक प्रकारे गैरसमज होतो कि, बौध्द धम्मामध्ये
हिंदू पध्दती घुसडविण्याचा प्रयत्न केला आहे. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">अ. भगवान बुद्धांची वंदना करायला आलेला ब्रह्म सह्म्पती हा
हिंदूंच्या अर्थानुसार जगाची निर्मिती करणारा ईश्वर नव्हे तर तो भगवान बुद्धांच्या
पेक्षा अत्यंत खालची मानसिक अवस्था असणारा जीव आहे. त्याला सुध्दा मुक्तीसाठी -
निर्वाणाच्या प्राप्तीसाठी भगवान बुद्धांच्या धम्म उपदेशाची गरज आहे. भगवान बुध्द
उपदेश करीत नाही आहेत, हे पाहून ब्रह्म सहम्पती व्यथित होतो की, ह्या जगामध्ये
बुद्धांचे अस्तित्व आधीच इतके दुर्मिळ आहे आणि ह्या जीवाला बुद्धत्वाची प्राप्ती
झाली तरी सुध्दा त्याचे धम्मचक्र प्रवर्तन करण्याची इच्छा मात्र मुळीच दिसत नाही
त्यामुळे जर बुद्धांनी उपदेश केला नाही तर
सर्व जग ह्या अमृताला मुकेल. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ब. शक्र (ज्याला वैदिक परंपरेमध्ये इंद्र म्हटले गेले आहे)
सुध्दा स्वतःच्या कल्याणाची कामना करणारा सामान्य जीव आहे. तो सुध्दा दुःखाच्या बंधनामध्ये अडकलेला
जीव आहे, आणि त्यापासून मुक्तीसाठी त्याला सुध्दा भगवान बुद्धांच्या धम्माची
आवश्यकता आहे. अगदी आपल्याप्रमाणे तो सुध्दा भगवान बुद्धांना त्याचा गुरु मानतो
आणि त्यांच्या गुणांची स्तुती करतो. सत्था देव मनुस्सान बुद्धो भगवा ति - भगवान
बुध्द सर्व देव आणि मनुष्यांचे शास्ते (गुरु) आहेत.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">क. लेखक वरील उदाहरणांच्या आधारे असा आरोप करतो की, या
सर्वांच्या द्वारे भगवान बुद्धाना हिंदू धर्माकडे नेण्याचा प्रयत्न केला गेलेला
आहे. त्याला मी परत एकदा सांगू इच्छितो की, वरील उदाहरणामध्ये सांगितलेल्या ब्रह्म
सहम्पती आणि शक्राचा हिंदू धर्मातील सृष्टीनिर्माता ब्रह्म आणि देवांचा राजा इंद्र
यांच्याशी जराही संबंध नाही. भारतीय परंपरेतील प्रचलित शब्दांमुळे हे शब्द
साधर्म्य उदयास आले. आणि धम्माला योग्यप्रकारे समजून घेण्याचा प्रयत्न न
केल्यामुळे तसेच आपल्या सामान्य व अल्पविकसित मर्यादित बुद्धीची मर्यादा न ओळखून
त्याला ज्या गोष्टी पटत नाही त्यांची सामिक्षा न करता त्याला नाकारल्या मुळे हा
गोंधळ उडालेला आहे. जर लेखकाला असे वाटत असेल की, वरील उदाहरणा मधील इंद्र व ब्रह
ह्यांचा हिंदू धर्माशी सरळ संबंध आहे तरी त्यांच्या मनामध्ये असा सहज विचार येऊ
शकला नाही की, सामान्य मानव म्हणून जन्म घेतलेल्या भगवान बुद्धांनी आपल्या
प्रयत्नाने अशी अवस्था प्राप्त करून घेतली की, ज्यांना अंधविश्वासी लोक पूजतात ते
सुध्दा भगवान बुद्धांची वंदना करतात, अर्थात त्यांच्यापेक्षा सुध्दा उच्च अवस्था
प्राप्त केली आहे. येथे बुद्धांना अलौकिक दाखविले नाही, तर सामान्य मानवाचे आणि
त्याच्या मनाच्या क्षमतांचे वर्णन केले आहे. असा सामान्य मानव जो आपल्या
अंधविश्वासू पणामुळे (अर्थात कच्च्या व अपरिपक्व मनामुळे) तथाकथित देवांची पूजा
करतो त्याने जर प्रयत्न केला तर (ह्या मनाच्या सहाय्यानेच) तो अशा सर्वोच्च
अवस्थेला प्राप्त करू शकतो जिथे तो देव व मनुष्यांच्या द्वारे पूजिला जातो. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ड. लेखक पुढे म्हणतात, कोणत्याच गोष्टीची समीक्षा न करता
त्या स्वीकारण्याची आपल्या समाजामध्ये परंपरा आहे. पण लेखक पुढे हे सांगायला विसरतात
की, कोणत्याच गोष्टींची समिक्षा न करता, त्यांचा अनुभव घेण्याचा प्रयत्न न करता
त्या नाकारण्याची सुध्दा प्रथा उदयास येत आहे. ह्या गोष्टीकडे आपले लक्ष केंद्रित
करावे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">७. लेखक पुढे म्हणतात की, महायांनी लोकांनी पूजाविधी बौध्द
धम्मामध्ये आणला. त्यांना मी सांगू इच्छितो की, श्रेष्ठ जीवांचा आदर सत्कार
करण्याची प्रथा श्रावकयानापासूनच चालत आलेली होती. एकदा भगवान बुध्द आपल्या
शिष्यांना एका प्रदेशामध्ये विहार करणाऱ्या पच्चेक बुध्दांना वंदन करायला सांगतात.
तर बहुपरीचीत महामंगल सुत्तामध्ये भगवान एका देवाला मंगल धर्मांचा उपदेश करतांना
सांगतात, पूजा च पुजानियान एतं मंगल मुत्तमं - अर्थात पूज्यनीय लोकांची पूजा करणे
हेच उत्तम मंगल आहे. अर्थात पूजा हा प्रकार मूळ बौध्द धम्माचे अविभाज्य अंग आहे.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> आपण
महायानाच्या पुजा आणि प्रार्थना विधींची तुलना अन्य कोणत्याही परंपरेतील पूजा
विधीसोबत करू शकत नाही. अन्य परंपरेतील गोष्ट तर वेगळीच - जिथे लोक आपल्या मंगल
कामनेसाठी अनेक अनैतिक मार्गांच्या द्वारे इष्ट देवतांना खुश करण्यासाठी अनेक
प्रकारच्या कर्मकांडाना शरण जातात, त्यामुळे ती कोणत्याही अर्थाने नैतिक पूजा ठरत
नाही. तर श्रावकयान परंपरेमध्ये जी काही पूजा केली जाते, ते धम्माच्या मार्गावर
चालतांना आपले चित्त सुदृढ रहावे म्हणून. त्याद्वारे धम्म आचरणाची प्रेरणा मिळावी
म्हणून, कारण धम्मच कल्याणकर्ता आहे आणि तो कोणत्याही भूलथापांना बळी पडत नाही, तर
तो केवळ त्याचे आचरण करणाऱ्या जीवांचे कल्याण करण्यासाठी प्रतीबध्द आहे. तर
महायानातील पूजा विधी हा त्या व्यक्तीच्या स्वतःच्या कल्याणासाठी नाही, तर संपूर्ण
जगासाठी आणि जगातील सर्वच जीवांच्या कल्याणासाठी त्याने बुध्दत्वाची प्राप्ती
करावी व त्यासाठी त्याच्या मनाला सतत प्रेरणा मिळत रहावी यासाठी त्या परंपरेमध्ये
पूजा विधीला महत्व आहे. महायानाच्या प्रार्थनांमध्ये नेमके काय असते हे न जाणताच
अशा प्रकारचा आरोप करणे अत्यंत चुकीचे आहे. महायानावर आरूढ जीव किती महान असतो
याची प्रचीती साध्या त्याच्या द्वारे केल्या जाणाऱ्या प्रार्थनांच्या सहाय्याने
सुध्दा होऊ शकते. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">८. लेखक पुढे असे म्हणतात की, बाबासाहेबांनी श्रीलंकेत जाऊन
शुध्द स्वरूपामध्ये बौध्द धम्म भारतामध्ये आणला. यावरून त्यांना सांगायचे आहे कि,
पूर्वी बौध्द धम्म हा विकृत झालेल्या अवस्थेमध्ये होता, त्यामध्ये पूजा होत्या,
ब्रह्म - इंद्र होते, भविष्य सांगणारे ब्राह्मण, बोधिसत्व, जातक आणि २८ बुध्द
सुध्दा होते. परंतु त्या सर्वांना नाकारून बाबासाहेबांनी शुध्द स्वरूपातील बौध्द
धम्म आपल्याला दिला आहे. यावर लेखकाला मी हे सांगू इच्छितो कि, वरील सर्व गोष्टीना
बाबासाहेबांनी बुध्द आणि त्यांचा धम्म या ग्रंथामध्ये स्वीकारले. (काहीना हा ग्रंथ
करप्ट वाटतो) त्यामुळे ह्या गोष्टी अशुध्द आहेत असेही मानण्याचे काही कारण नाही.
तर ज्यांचा बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथावर विश्वास नाही त्यांनी
बाबासाहेबांच्या हयातीमध्ये प्रकाशित झालेले बौध्द पूजा पाठ हे त्यांनी लिहिलेले
पुस्तक अवश्य वाचावे, ज्यातील गाथांचे संकलन बाबासाहेबांनी श्रीलंकेत जाऊन केले
होते. त्यामध्ये सुध्दा अनेक बुद्धांचे अस्तित्व स्वीकारणाऱ्या गाथा,
अन्तरिक्षातिल जीवांचे अस्तित्व स्वीकारणाऱ्या गाथा, तसेच पूजादी विधी समाविष्ट
आहेत. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">९. लेखक पुढे म्हणतात की, हीनयान आणि महायान यांनी स्वतःला
श्रेष्ठ सिद्ध करण्यासाठी बुध्दांना चमत्कारिक बनविण्याची स्पर्धाच सुरु केली,
यातूनच जातक कथांची निर्मिती करण्यात आली. हे अत्यंत चुकीचे मत आहे. या संदर्भात
अधिक माहितीसाठी पुढील लेख वाचून घ्यावेत..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> वरीलप्रमाणे
मी ज्याप्रकारे लेखकाने मांडलेल्या मुद्यांचे खंडन केले, त्याप्रमाणे लेखकाला आणि
त्यांच्या समर्थकांना धम्माचे आकलन करता आलेले नाही. त्यामुळे त्यांच्या मनामध्ये
निर्माण झालेल्या गैरसमजुतीमुळे त्यांना असे वाटते कि, बुध्द चरित्रामध्ये किंवा
धर्मामध्ये हे संदर्भ चुकीच्या पद्धतीने घुसडविण्यात आलेले आहेत आणि त्यांचा मूळ
बौध्द धम्माशी संबंध येत नाही. त्यामुळेच लेखकाचे समर्थक बुध्द आणि त्यांचा धम्म
ह्या ग्रंथामधील बाबासाहेबांनी मांडलेल्या मतांना खोडून काढण्यासाठी त्यांच्या
जुन्या लेखन आणि भाषणातील संदर्भ देतात, जे सरळपणे कोणत्याही मुद्यांना खोडू शकत
नाहीत. याद्वारे ते केवळ हे दर्शवू इच्छितात की, बाबासाहेबांनी त्यांच्या अमुक
भाषणात असे म्हटले होते तर बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथामध्ये तमुक कसे काय
म्हणू शकतील असा समर्थकांचा आशय आहे. लेखाची लांबी पाहता त्यांच्या सर्वच
प्रश्नांची उत्तरे मी थोडक्यात देतो. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">लेखक चौथ्या संदर्भात म्हणतात की बाबासाहेब असे म्हणतात,
बुध्दांनी जे उपदेश केले आहेत, जो धम्म शिकविला आहे, जर तो तुमच्या तर्क व अनुभव
यांच्या पेक्षा भिन्न वाताला तर केवळ त्यांनी उपदेश केलेला आहे म्हणून तो तुम्ही
स्वीकारावा हे बंधनकारक नाही. परंतु तुम्ही तुमच्या तर्क व अनुभूतीच्या स्तरावर जो
काही धम्म जाणला त्याला modify करण्यासाठी तुम्ही मुक्त आहात.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> सदर
उपदेशाचे मूळ बुध्दवाणीमध्ये कालाम सुत्तामध्ये सापडते, जिथे भगवान बुध्द
कालामांना उपदेश करतांना सांगतात - </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">१. हि गोष्ट वारंवार ऐकली आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">२. हि गोष्ट परंपरेने मानली जात आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">३. हि गोष्ट आमच्या धर्मग्रंथाच्या अनुकुल आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">४. हि गोष्ट तर्कसंगत आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">५. हि गोष्ट न्यायसंगत आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">६. हि गोष्ट आमच्या मताच्या अनुकुल आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">७. सांगणाऱ्याचे व्यक्तीत्व व त्याचे व्यक्तीमत्व आकर्षक आहे म्हणुन त्याची
गोष्ट स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">८. सांगणारा श्रमण किंवा ब्राह्मण हा पुज्यनीय आहे म्हणुन त्याची गोष्ट
स्वीकारु नका....</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">तुम्ही सत्याला आपल्या अनुभवाने जाणा</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">कोणत्या गोष्टी कुशल आहेत</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">निर्दोष आहेत</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">त्यानुसार चालण्यामुळे आमचे हित होईल</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">आम्हाला सुख प्राप्त होईल</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">त्याचाच स्वीकार करा. जे
सत्य आपल्या अनुभवांनी जाणले गेले</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">आणि बघितले कि हे कुशल आहे</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">तेव्हा ते केवळ जाणुनच राहु नका</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">तर त्यानुसार आचरण करा तरच
तुमचे कल्याण होईल.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> ह्या
उपदेशातील ७ आणि ८ वा बिंदू याठिकाणी बाबासाहेब अधोरेखित करीत आहेत, येथे हे
लक्षात घ्यावे. अर्थात हा सिद्धांत केवळ बुध्दांनाच नाही, तर अगदी बाबासाहेबांना
सुध्दा लागू होतो. कारण बाबासाहेबांचे विचार अत्यंत वेगाने बदलत असत. हे अनेक
पैलूंवर तपासून पाहता येते. जसे हिंदू धर्म सुधारक बाबासाहेबांनी जिथे मनुस्मृती
जाळली, तिथे गीता त्यांना मान्य होती. परंतु धर्मांतराची घोषणा केल्यावर गीता हा
मूर्खपणे लिहिण्यात आलेला ग्रंथ वाटू लागला तर बौध्द धम्माचा स्वीकार केल्यानंतर
मात्र त्यांना असे वाटू लागले की, गीतेमध्ये सुध्दा चांगल्या गोष्टी आहेत, परंतु
त्या बौध्द धम्मातूनच घेण्यात आलेल्या आहेत. बाबासाहेबांच्या ह्या गुणांमुळे
त्यांच्यावर बऱ्याच प्रमाणात टीका सुध्दा करण्यात येत असे. त्यावर बाबासाहेब
म्हणत, <i>"विचारातील सातत्य हा गाढवाचा गुण असतो. कोणताही विचारी माणूस
आपल्या पुर्वी व्यक्त केलेल्या मताशी सातत्याच्या नावाखाली स्वतःला बांधून घेत
नसतो. सातत्यापेक्षा जवाबदारी हि महत्वाची असते. जवाबदार माणसाकडे पुनर्विचार
करण्याचे आणि आपले विचार बदलण्याचे धाडस असलेच पाहिजे. <span style="color: red;">अर्थात
त्यासाठी पुरेशी आणि चांगली कारणे असली पाहिजेत. विचारात शेवटचा शब्द अशी कोणतीही
गोष्ट नसते" </span></i></span><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><i><span style="color: red;"><br /></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">आता समर्थकाने मांडलेल्या पहिल्या मुद्याकडे वळू. वर
मांडलेल्या दोन विचारांच्या आधारे आपण स्वतः विचार करा, आणि आपल्या अनुभूतीच्या
आधारे स्वतः जाणा, स्वतः अनुभव करा, केवळ तर्क करून निष्कर्षाच्या पर्यंत पोहोचू
नका की, कोणत्या गोष्टी कल्याणकारक आहेत आणि कोणत्या अकल्याणकारक. आणि त्यांचा
स्वीकार करा. कारण त्यासाठी पुरेशी आणि चांगली कारणे असली पाहिजेत. विचारात शेवटचा
शब्द अशी कोणतीही गोष्ट नसते, हे सुध्दा लक्षात ठेवा. बाबासाहेबांचे हे वक्तव्य
कि, विपश्यना आणि अभिधम्म हे सध्या भारतामध्ये होऊ घातलेल्या धम्म चळवळीसाठी घातक
ठरू शकतात. हे कोणत्या वर्षाचे आहे..? आणि त्यावेळी भारतातील बौध्द समाजाची
परिस्थिती काय होती..? तेव्हा कमरेमागील लटकणारा झाडू बाहेर काढायचा की, अभिधम्म
शिकायचा..? - जो सामान्य लोकांना समजण्यास अत्यंत कठीण आणि जटिल आहे अशा
अभिधम्माकडे थेटपणे वळणे किती प्रमाणात त्यांच्यासाठी उपयोगी होणार होते. म्हणूनच
बाबासाहेब म्हणतात, </span><i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "Arial Unicode MS";">This way of presenting Buddhism would
be fatal to our cause.</span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "Arial Unicode MS";"> </span></i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">पण आता मात्र परिस्थिती तशा प्रकाराची नाही, समाजाने बऱ्याच
प्रमाणात धम्मामध्ये प्रगती केली आहे. त्यामुळे ह्या मार्गाचा स्वीकार करण्याला
हरकत नसावी. असो हा आपल्या लेखाचा विषय नाही. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">२. समर्थक म्हणतात की बाबासाहेब एका लेखामध्ये लिहितात, </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "Arial Unicode MS";">Buddha never arrogated to himself any such status. He was
born as a son of man and was content to remain a common man and preached his
gospel as a common man. He never claimed any supernatural origin or
supernatural powers nor did he perform miracles to prove his supernatural
powers. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR; mso-fareast-font-family: "Arial Unicode MS";"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> वास्तवात,
बाबासाहेबांच्या सदर विचारांचा समर्थकाने जो अर्थ काढून अपप्रचार करणाऱ्या
लेखकाच्या ज्या मुद्यांना समर्थन प्रदान करून पाहण्याचा प्रयत्न केला त्याच्याशी
याचा जराही संबंध येत नाही. लेखकाने व समर्थकाने बौध्द धम्माच्या कमी आकलानामुळे अशा
प्रकारचा अर्थ काढलेला दिसतो. बौध्द धम्माच्या सर्वच शाखा ह्याच सिद्धांतावर
विश्वास ठेवतात कि, बुध्द हे कोणत्याही प्रकारचे ईश्वराचे अवतार, त्याचे पुत्र,
किंवा दूत नाहीत. तर ते आपल्यासारखेच केवळ एक सामान्य मानव आहेत, ज्यांनी अशा
अवस्थेला प्राप्त केले आहे, जी मानवाच्या मनाच्या विकासाची सर्वोच्च अवस्था आहे
आणि आपल्यापैकी कोणीही त्या अवस्थेला पोहोचू शकतो. त्यामुळेच त्यांनी स्वतः काहीही
दैवी असल्याचा दावा केलेला नाही. भगवान बुद्धांच्या धम्माचे ध्येय आहे, निर्वाण
प्राप्त करणे. कोणत्याही प्रकारच्या ऋद्धीबळांचे प्रदर्शन करणे नाही. अर्थात
समर्थकाला वाटते कि, बाबासाहेबांनी बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथामध्ये
बुद्धांना चमत्कारिक घोषित केले. (यावर त्यांचा संशय आहे, कारण जर वरील वाक्य
बाबासाहेबांचे आहे, तर तेच बाबासाहेब बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथामध्ये
बुध्दांना चमत्कारिक कसे काय घोषित करतील...?) पण समर्थक त्यामागील मूळ उद्देशाला
समजू शकले नाहीत, त्यामुळे त्यांना असे वाटले की, बुध्दांना चमत्कारिक घोषित
करण्यात आलेले आहे. आपण सर्वांनी सर्व पूर्वग्रह दूर करून सदर विषयाच्या अत्यंत
खोलामध्ये जाऊन त्याला अभ्यासले पाहिजेत. तेव्हाच तुम्हाला उमजेल की,
बाबासाहेबांनी केलेल्या दोन्ही गोष्टी कोणत्या स्तरापर्यंत योग्य आहेत आणि
एकमेकांना पूरक सुध्दा..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">५. बाबासाहेब म्हणतात की, बुध्द हे भारतातील प्रथम
क्रांतिकारक पुरुष होते. याचा अर्थ असा होतो की, बोधिसत्व संकल्पना चुकीची आहे,
इत्यादी..? भगवान बुध्द हे क्रांतिकारक पुरुष होते, ज्यांनी रक्ताचा एकही थेंब न
सांडविता क्रांती केली. त्यांनी आपल्या धम्माच्या बळावर ती क्रांती केलेली होती,
हे आपण का विसरतो..?</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">६. अ. बाबासाहेबांच्या मतानुसार एका बुध्द अनुयायासाठी
बुद्धांच्या द्वारे उपदेश केलेल्या धम्माचा अभ्यास करण्यासाठी निकायांच्या आधारावर
अवलंबून राहणे कठीण आहे., कारण त्यांचा आवाकाच इतका आहे, की सामान्य जणांना इतके
सारे ग्रंथ वाचून सुध्दा त्यांच्यातील सार काळाने कठीण जाते. त्यामुळे
ख्रिस्तांच्या बायबल सारख्या एका ग्रंथाचे अस्तित्व असणे अत्यंत आवश्यक आहे, जो
वरील सर्वांच्या गरजा भागविण्यास सक्षम असावा. यासाठी नव्या एका ग्रंथाची निर्मिती
करणे आवश्यक होते.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">ब. बाबासाहेबांनी भगवान बुद्धांच्या भिक्षु संघाची नेहमीच
प्रशंसा केलेली आहे. पण भगवान बुद्धांच्या काळामध्ये भिक्खू संघाची जी स्थिती
होती, नंतरच्या काळातील भिक्षु संघाला ती टिकविता आलेली नाही. त्यामुळे त्यांची
पुनर्रचना करणे अपरिहार्य होते. याचा अर्थ बाबासाहेबांना भगवान बुद्धांच्या
धम्मामध्ये मोठे बदल करायचे होते असा तर्क लावून त्या आधारे बौध्द मताचे व
नैतिकतेचे अविभाज्य अंग असलेल्या जातक कथांना नाकारायचे होते असा अर्थ कोणी का
लावावा..</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">यामध्ये बाबासाहेबांनी बुध्द आणि त्यांचा धम्म हे ग्रंथ
लिहून वरीलपैकी प्रथम उद्द्येश जवळपास पूर्ण करण्याचा प्रयत्न केला. पण काही
कारणास्तव त्यांना ते ग्रंथ (कदाचित) पूर्ण करता आले नाही.</span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">७. समर्थक असा आरोप करतांना दिसतात की, भारतीय
धाम्मापादामध्ये दैववाद असल्यामुळे बाबासाहेबांनी भारतीय धम्मपद नाकारले व
त्याऐवजी चीनी धम्मपद स्वीकारले. पण वास्तवात बाबासाहेबांच्या मतानुसार, धम्मापदाचे
भारतीय संस्करण अपेक्षेनुरूप प्रभाव पाडू शकेल नाहीत, परंतु त्याचे चीनी संस्करण
मात्र उत्तम आहे. आता समर्थकांचा हा दुटप्पीपणा बघा. एका बाजूने दैववाद आहे म्हणून
भारतीय धम्मपद बाबासाहेबांनी नाकारले असे ते म्हणतात. तर दुसऱ्या बाजूला ज्या
महायानाने बौध्द धम्मात दैववाद शिरविला असा ते आरोप करीत आहेत, त्याच महायान
संस्कृतीच्या प्रभावाखाली असलेल्या धम्मपदाला ते भारतीय धम्मपदामध्ये तथाकथित
दैवावादामुळे त्याच्या विरोधासाठी वरवर समर्थन करतांना दिसत आहेत. </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;">वास्तवात, वर दिलेले संदर्भ चुकीचे नाहीत. परंतु बौध्द
धम्माच्या योग्य प्रकारे न झालेल्या आकलना मुळे त्यातून चुकीचा अर्थ काढून त्यांचा
संदर्भ चुकीच्या जागेवर लावण्याचा प्रयत्न केला गेलेला आहे. तसेच आमचे कल्याणमित्र
विशाल वज्र यांची एका पोस्टवर प्रतिक्रिया वाचली, ती ह्या विषयाशी संबंधित
असल्याने त्या प्रतिक्रियेचा या ठिकाणी उल्लेख करणे आवश्यक वाटते : </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">आपल्या
समाजात केवळ विरोधासाठी विरोध करण्याची प्रवृत्ती वाढीस लागली आहे</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">पदोपदी शब्दांचा किस पाडल्या जातो</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">बुद्ध</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">बाबासाहेब जे कधी बोललेच नाही ते त्यांच्या तोंडी घालण्यात येतं व बौद्ध
सुत्रांतील संदर्भाची मात्र हेटाळणी करण्यात येते व बाबासाहेबांच्या लिखाणातील
संदर्भांना "ते तितके महत्वाचे नाही" असे म्हणून बगल दिली जाते</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">अशे एक ना दोन बरेच अनुभव मला देखील आले आहेत. </span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">तसेच एक
अतिशय विचित्र प्रथा आपल्या लोकांनी सुरू केली आहे</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">कुणी तरी केवळ शिक्षित आहे व त्याने कुठलीतरी मोठे पद प्राप्त केले आहे अश्या
लोकांना आपण धम्मा वर बोलण्यासाठी पात्र समजतो</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, (</span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">त्याने धम्माचा अभ्यास केला असो अथवा नसो) त्याचे मोठे पद हीच केवळ त्याची
पात्रता. अनेकदा तर आपण त्यांना भिक्षूंपेक्षाही जास्त मोठेपणा देतो. यामुळे जे
खरोखर </span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">'</span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">विद्वान</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">' </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">भिक्षु व उपासक धम्मअभ्यासक व जाणकार आहेत</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">ज्यांनी बौद्ध सूत्रांचा</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">त्रिपिटकाचा</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">व इतर बौद्ध शास्त्रांचा तसेच बाबासाहेबांच्या लिखाणाचा अभ्यास केला आहे
त्यांच्याकडे दुर्लक्ष केले जाते</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">का तर
त्यांच्या कडे मोठे पद नाही. हा अतिशय दुर्दैवी प्रकार आहे.</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">कुणी केवळ
साहित्यिक आहे</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">मोठा सरकारी अधिकारी</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">राजकीय नेता</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">डॉक्टर</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">इंजिनिअर</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">प्राध्यापक</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">वकील इत्यादी आहे म्हणून तो/ती धम्मावर
बोलण्यास पात्र होत नाही. तर ज्याने कुणी भिक्षु अथवा उपासक</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">त्रिपिटकाचा</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">सूत्रांचा</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">शास्त्रांचा</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">अभ्यास केला आहे</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">व तो स्वतः त्याचे पालन करतो म्हणजे धम्मधर आहे</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">तोच धम्मावर बोलण्याचा अधिकारी आहे</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">केवळ
सांसारिक जीवनातील त्याच्या नोकरीतील पदामुळे नव्हे</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;">, </span></i><i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">हे आपण समजून घेतले पाहिजे. या दृष्टिकोनाचा आपल्या समाजात प्रसार व्हायला
हवा.</span></i><i><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"> </span></span><span lang="MR" style="color: #002060; font-family: "Arial Unicode MS","sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-font-size: 16.0pt; mso-bidi-language: MR;"> </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 18.6667px; text-indent: 48px;"> </span><span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; text-indent: 48px;"><span style="color: red; font-size: large;"> - विशाल वज्र...</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; text-indent: 48px;"><span style="color: red; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: Arial Unicode MS, sans-serif; font-size: large;">वर मांडलेल्या सर्व मुद्यांना योग्य प्रकारे समजून घेण्यासाठी खाली लेख तसेच पुस्तक अवश्य वाचा : </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: Arial Unicode MS, sans-serif; font-size: large;">१. भगवान बुद्धांची धम्मदेसना </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #002060; font-family: Arial Unicode MS, sans-serif;"><span style="font-size: 18.6667px;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #002060; font-family: Arial Unicode MS, sans-serif;"><span style="font-size: 18.6667px;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><div style="font-size: 12.8px;">
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a></div>
<div>
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">२. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/05/blog-post_18.html" target="_blank">महायानाची मुलभूत ओळख : भाग २</a> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">३. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/05/blog-post.html" target="_blank">मैत्र्येय आणि महायानाच्या बाबतीत असलेले गैरसमज</a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">४. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2016/05/blog-post_28.html" target="_blank">धम्माच्या बाबतीत पसरविण्यात येणारे गैरसमज : भाग २</a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 12.8px; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 12.8px; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288pt; text-align: left; text-indent: 36pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 288.0pt; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "Arial Unicode MS", sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-22345898562261140812017-09-24T17:48:00.000-07:002017-09-24T17:48:55.953-07:00बौध्द धम्माच्या बाबतीत पसरविण्यात येणारे गैरसमज : भाग ४ <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<blockquote class="tr_bq" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सध्या अनेक उदाहरणांचे दाखले देत तसेच अनेक गैरसमजुतींनी परिपूर्ण अशी एक
पोस्ट सोशल मिडिया च्या माध्यमातून फिरत आहे. ज्यामध्ये बाबासाहेबांनी दिलेला
बौध्द धम्म आणि विदेशी बौध्द धम्म कसा एकमेकांच्या पासून वेगळा आहे, हे समजाविण्याचा
प्रयत्न केलेला आहे. ह्या लेखामध्ये बाबासाहेबांच्या नावाखाली त्यांनी दिलेल्या
अनेक संदर्भांनाच नाकारून त्याविरुद्धच प्रश्न उभे करण्यात आलेले आहेत. त्यामुळे
अनेक लोक सदर संदर्भांची शहानिशा न करताच त्या लेखातील संदेशाला बळी पडत आहेत,
त्यामुळे सदर लेख लिहित आहेत.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सदर लेखाला प्रत्युत्तर देण्यापूर्वी आपल्याला एका गोष्टीची
चेतावणी देतो कि, सर्वप्रथम आणि विदेशातील बुध्द आणि भारतातील बुध्द असा भेद करणे
सोडले पाहिजे. काही लोक विनाकारण असा भेद निर्माण करण्याचा प्रयत्न करीत असतात,
परंतु त्याच्या दुष्परिणामांना विसरतात. भारतामध्ये एक विशिष्ट समाज आणि त्याच्या
संगठना कायमच असा प्रचार करीत आले आहेत कि, बाबासाहेबांनी सांगितलेल्या बुध्दाचा
मूळ पारंपारिक बुध्दांशी जराही संबंध नसून तो केवळ त्यांच्या कल्पनेतून आलेला असून
त्यांनी त्याद्वारे आपले विचार मांडण्याचा प्रयत्न केलेला आहे. त्यामुळे
अशाप्रकारे लिखाण करून आपण त्यांच्या द्वारे केल्या जाणाऱ्या प्रचारालाच हातभार
लावत आहोत असे आपल्याला वाटत नाही का..? अशा प्रकारचा भेद निर्माण केल्यामुळे जी
काही पोकळी निर्माण होते ती अनेक विरुद्ध विचारी संघटनांच्या द्वारे अतिक्रमण करून
भरून घेतली जाते. आपण सर्वांनी यावर अवश्य विचार करावा.</span></span></blockquote>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> सदर लेखामध्ये लेखकांनी
अनेक प्रकारे बौध्द मतांचे खंडन करण्याचा प्रयत्न केलेला आहे ते सुध्दा दि बुध्द
आणि त्यांचा धम्म ह्या ग्रंथांच्या नावावर. कारण त्यांनी ज्या काही मुद्यांचे खंडन
केलेले आहे, त्याचे अनुमोदन बाबासाहेबांनी बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या
ग्रंथामध्ये केलेलं आहे, त्यामुळे सदर लेखकाला उत्तर मी दि बुध्द आणि त्यांचा धम्म
ह्या ग्रंथातील संदर्भाच्या द्वारेच देतो.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१. सर्वप्रथम लेखक जातक कथांना थोतांड म्हणतो, तसेच ज्या धम्मा मध्ये जातक कथा
आहेत, तो आध्यात्मिक बुध्द असून त्याचा बाबासाहेबांच्या क्रांतिकारी बुध्दांशी
जराही संबंध नाही असा लेखकाचा दावा आहे. त्यांना मी एवढे म्हणू इच्छितो की, जातक
सिद्धांत हा बाबासाहेबांचा आवडता सिद्धांत होता - इतका की, त्यांच्या
म्हणण्यानुसार ह्या सिद्धांताला जगातील कोणत्याही शासनामध्ये तोड नाही. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="HI" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">काही लोक ह्या बोधीसत्त्व संकल्पनेचा संबंध अवतार
वादाशी लावण्याचा प्रयत्न करतात</span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">, </span><span lang="HI" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">त्यांच्या बाबतीत
बाबासाहेब म्हणतात -</span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">बोधीसत्वांच्या अनेक जन्मांचा
किंवा जातकांचा हा सिध्दान्त ब्राह्मणांच्या अवतारवाद ह्या सिध्दांतासारखा वाटतो</span></i><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, </span></i><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">अर्थात ईश्वराच्या अवतारासंबंधीचा सिध्दान्त. (पण तसे
नाही</span></i><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, </span></i><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">त्यात जमीन आस्मानाचं अंतर आहे)
जातक सिध्दान्त हा भगवान बुध्दांच्या सर्वश्रेष्ठ शुध्द अवस्थेच्या जीवनाचे सार
यावर आधारलेला आहे. यामध्ये बोधीसत्वाचे जीवन शुध्द असलेच पाहिजे</span></i><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, </span></i><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">बोधीसत्त्व आपल्या जीवनामध्ये जन्मोजन्मी पवित्र बनत
जातो व त्याचे अनुकरण कराणार्याचे रक्षण करतो. परंतु अवतारवादामध्ये ईश्वराच्या
अवताराची जडणघडण पवित्र असावी अशी अपेक्षा नाही. अवतारवादी ब्राह्मणी संकल्पनेचा
अर्थ इतकाच की</span></i><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, </span></i><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">ईश्वर निरनिराळे अवतार घेऊन
आपल्या भक्तांचे रक्षण करतो. मग त्याचे वर्तन अतिशय अशुद्ध आणि अनैतिक असले तरी
चालते. परंतु बोधीसत्वाच्या बाबतीत मात्र तसे नाही</span></i><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, </span></i><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">बुध्द बनण्यासाठी बोधीसत्वाला (किमान) सलग दहा
जन्मांपर्यंत सर्वोच्च शुध्द जीवनाचे बंधन घालण्यात अाले आहे. बोधीसत्वाने अनेक
जन्मांपर्यंत</span></i><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, </span></i><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">बुध्दत्वाच्या प्राप्तीसाठी
आवश्यक अशा शुध्द जीवन अवस्थेतुनच गेले पाहिजे. ह्या सिध्दांताला दुसऱ्या
कोणत्याही शासनामध्ये तोड नाही. दुसरा कोणताही धर्म आपल्या शास्त्याला अशा
प्रकारच्या कसोटीला पूर्ण करण्याचे आव्हान देत नाही.</span></i><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br />
- </span></i><i><span lang="HI" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">दि बुध्द अॅण्ड
हिज धम्म</span></i><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"> (</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">१:४:४)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">हे सर्व असतांना लेखक बाबासाहेबांच्या नावावर जातक
कथांचा अपप्रचार का करू पाहतात हे कळायला मार्ग नाही.</span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">२. लेखक म्हणतात, बुद्धांचा जन्म चमत्कारिक
दाखविण्यात आलेला आहे. त्यानुसार "सुमेध बोधिसत्व हा महामायेच्या स्वप्नात
येतो" याठिकाणी सुमेध हा बोधीसत्त्व होता हे लिखाण करणाऱ्याला कसे काय समजले
असा ते प्रश्न करीत आहेत. त्याचप्रमाणे शेतकरी सम्राट असलेल्या शुद्धोधनाने
ब्राह्मण जोतीषांना बोलाविले यामध्ये त्यांना शंका येते. ह्या सर्व गोष्टी बुध्द
चरित्रामध्ये भेसळ केल्या गेल्या आहेत असा त्यांचा दावा आहे. याठिकाणी बुध्द आणि
त्यांचा धम्म मधील संदर्भ आपल्याला अधिक महत्वाचे ठरतील. </span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">१०. इतक्यात सुमेध नावाचा एक बोधिसत्व तिच्यापुढे प्रगट
झाला व तिला म्हणाला, "मी माझा पृथ्वीवर शेवटचा जन्म घेण्याचे ठरविले आहे, तू
माझी माता होशील काय..?</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">११. दुसऱ्या दिवशी सकाळी महामायेने आपले स्वप्न
शुद्धोधनास सांगितले. स्वप्नाचा अर्थबोध न झाल्यामुळे शुधोधनाने स्वप्नविद्येत
पारंगत असलेल्या सुप्रसिध्द आठ ब्राह्मणांना बोलावून घेतले.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><span style="color: blue;"> -
बुध्द आणि त्यांचा धम्म (१:१:३:१०-११)</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="719" data-original-width="600" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFn9Mj_cH8bMLURwc5EUfOYA3mTnBgPfub_73SZOIKdtUDeA5cISlGKSDckXfCki8BNkZjafLpx5fV8zgznt-lGVTbFfLOwz9wloS77zuB-awwBYai_4C3KA7Vf65IPAAfssrGZiNlP64/s640/mahamaya.dream.bmp" width="532" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank">महामायेचे स्वप्न </a></span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: #FEFDFA; line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३. जन्माबरोबर सात पावले टाकण्याची घटना रूपक होऊ शकत नाही का..? जिथे छोटा
बोधिसत्व म्हणतो ह्या जगामध्ये माझ्यापेक्षा श्रेष्ठ मी दुसऱ्या कोणाला पाहत
नाहीं, ही घटना कदाचित कवीची कल्पना असेल किंवा नसेलही पण त्याद्वारे त्यांनी
योग्यप्रकारे बौध्द मत मांडले आहे. पुढे लेखक म्हणतात, संबोधि प्राप्त झाल्यावर
देवांनी आकाशातून त्यांच्यावर पुष्पवृष्टी केली असल्याचा चमत्कार घुसडविण्यात
आलेला आहे. माझ्या अर्थानुसार ह्या संदर्भाला सुध्दा वरील सिद्धांत लागू होतो. पण
जेव्हा छोट्या बोधीसत्वाचा जन्म होतो त्यावेळी, </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: blue;">३. असित ऋषीने पाहिले कि, अंतरिक्षातील देव "बुध्द" ह्या शब्दाचा
ध्वनी करीत आहेत व त्याचा प्रतिध्वनी चोहोकडे उमटत आहे. त्याने पाहिले कि ते आपली
वस्त्राभूषणे मिरवत इकडे तिकडे हर्षभराने फिरत आहेत. </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;">- बुध्द आणि त्यांचा धम्म (१:१:४:३)</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD_tEJlldU8lt4KXhUY7zDbNMSdCZ5YgSkN3KQRoO36_8b22-9jdhz2JQknK3LnuZuKJuafirsEqlWhU1ryBYkQEU7cdYzBLZ2YRUBgvwgk23F4A95abjMsivu0aE4FKZMlnymw219RBQ/s1600/prophesy.about.future.buddhood.bmp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="719" data-original-width="600" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD_tEJlldU8lt4KXhUY7zDbNMSdCZ5YgSkN3KQRoO36_8b22-9jdhz2JQknK3LnuZuKJuafirsEqlWhU1ryBYkQEU7cdYzBLZ2YRUBgvwgk23F4A95abjMsivu0aE4FKZMlnymw219RBQ/s640/prophesy.about.future.buddhood.bmp" width="534" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank">असितामुनी शुध्दोधनाच्या दरबारात</a></span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">याचा अर्थ अन्तरिक्षामध्ये देव अस्तित्वात असतात हे बाबासाहेबांना मान्य होते
असा होत नाही का...?</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">याठिकाणी असित ऋषी सुध्दा भविष्यवाणी करतो कि हा बालक बुध्द होणार आहे. पण
त्यांची शिकवण ग्रहण करण्यासाठी ते जिवंत असणार नाहीत, त्यामुळे ते रडतात. येथे
पहा, भगवान बुद्धांच्या धम्म शासनाचे अस्तित्व किती दुर्लभ आहे, त्यांचे धम्म
उपदेश श्रवण करायला किती दुर्मिळ आहे, हे आपल्याला येथून जाणवते पण आपण तो बोध न
घेता त्याला भलत्याच मार्गावर घेऊन जातो, बुध्द शासनाच्या अस्तित्वाचा लाभ न घेता
आपण त्यावर टीका टिप्पणी करण्यातच आपला अनेक गुणांनी युक्त असा लाभायला अत्यंत
दुर्मिळ मानव जन्म व्यर्थ घालवीत आहोत. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३. लेखक पुढे ब्रह्म सहम्पती वर टीका करतात. ब्रह्म सहम्पतीच्या बाबत
बाबासाहेब लिहितात, </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१०. चिंताग्रस्त असा ब्रह्म सहम्पती ब्रह्मलोक सोडून आला व बुद्धांच्या पुढे
उभा राहिला. आपले उत्तरीय वस्त्र खांद्यावर नित सावरून नम्रतेने हात जोडून तो
म्हणाला, </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">४. ब्रह्म सहम्पती सुवार्ता जाहीर करतो, जगातील दुःखग्रस्तांनो, जीवन
जगण्यासाठी भांडणाऱ्यानो, न्यायासाठी तळमळणाऱ्या लोकांनो, या शुभावार्तेने आनंदित
व्हा. जखमी झालेल्यांनो, आपल्या जखमा बऱ्या झाल्याच असे समजा. भूकेलेल्यांनो आता
पोटभर खा, थकलेल्यांनो आता विश्रांती मिळालीच असे ....</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;">- बुध्द आणि त्यांचा धम्म (२:१:१:१० आणि २:१:२:४)</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="719" data-original-width="600" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4JJ-IqnVT-CUPww66X40SksqVuX3ZT8KvoUbRlU33Qc9KSuIHmLkr4SJ6lhu2U-i0T6GvPGasJyZHozmIQqRuJuv74_ADm5617QotvCMgvGpXC1AGo-w_Cs5shn-9D9QTfvp27Bwm6P0/s640/Brahma+Sahampati.bmp" width="534" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank">ब्रह्म सहम्पती भगवान बुद्धांची वंदना करतांना</a></span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वरील ब्रह्म सहम्पती च्या बाबतीत धम्माला योग्य प्रकारे जाणल्या शिवाय ते
नेमके काय प्रकरण आहे ते समजणार नाही. त्याला समजून घेण्याचा प्रयत्न न करता वरवर
केवळ स्वतःच्या मर्यादित बुद्धीच्या आधारेच त्या गोष्टी पटत नाही, म्हणून नाकारणे
अधिकच गैरसमजांना खतपाणी घालतील आणि बुद्धांचा धम्म इतका व्यापक आहे कि, त्यामुळे
तुम्हाला धम्माच्या सारालाच मुकावे लागेल.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">५. भगवान बुध्द हे काही स्वर्गातून बुध्द म्हणून अवतरले नाही, त्यापूर्वी ते
आपल्या सारखेच सामान्य मानव होते ज्यांनी बुद्ध्त्वाची प्राप्ती केली. त्यामुळे
त्यांनी सांगितलेल्या मार्गावर चालल्याने कोणत्याही मनुष्यासाठी ते पद - ती अवस्था
प्राप्त करणे शक्य आहे. त्यामुळे भगवान बुध्द इस्लामच्या शेवटच्या प्रेषितांच्या
प्रमाणे असा दावा करीत नाहीत कि मी शेवटचा आहे आणि माझ्या नंतर दुसरा कोणी येणार
नाही. याउलट भगवान बुद्धांचे म्हणणे आहे कि, ह्या जगातील प्रत्येक जीवाकडे
बुध्दाचा स्वभाव आहे, आणि प्रत्येक जीव बुध्द होण्याची क्षमता राखतो, त्यामुळे
माझा पूर्वी सुध्दा अनेक बुध्द होऊन गेली आहेत आणि नंतरही अनेक बुध्द होतील..
अर्थात जे काही अनेक बुध्द सांगितले जातात ते एकाच बुध्दाचे अनेक अवतार नसून विविध
बोधिसत्व आहेत ज्यांनी बुद्धत्वाची प्राप्ती करून घेतली. बौध्द धम्मानुसार जेव्हा
ह्या जगामध्ये बुद्धांचे आणि त्यांच्या श्रावकांसाठी त्यांच्या धम्माचे अस्तित्व
राहत नाहीत, त्यावेळी बुद्धांचे उत्पन्न होणे असते. सर्व बुध्द हे कोणत्याही
गुरुच्या मदतीविना स्वयंप्रयत्नाने बुध्दत्वाची प्राप्ती करीत असतात. (ना में
आचारियो अत्थी) धम्माचा अर्थात निसर्गाच्या नियमांचा उपदेश करीत असतात. आता
निसर्गाचे नियम तर सारखेच असतील त्यामुळे सर्व बुद्धांची शिकवण सुध्दा सारखीच
असते, याचा अर्थ त्यांनी एकमेकांची शिकवण चोरली असा अर्थ कोणी का लावावा..? सर्व
बुद्धांच्या बळांच्या बाबतीत आटानाटिय सुत्तामध्ये वर्णन केले आहे, ते या प्रमाणे
:</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">उपरोक्त सम्यक संबुद्धों के अतिरिक्त जो अनेक शत कोटी सम्यक
संबुद्ध हुए है वे अन्य किसी कि तुलना में अ-सम हैं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महान हैं </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">परंतु पारस्पारिक तुलना में सभी सम हैं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सभी विपुल ऋद्धीशाली हैं ॥७॥</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सभी बुध्द दस बलशाली होते हैं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सभी वैशारद्य प्राप्त
भयमुक्त होते हैं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वे सभी परमार्षभ याने परमोत्तम स्थान को प्राप्त स्वीकार करते हैं ॥८॥</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ये सभी सिंहनाद सदृश देशना द्वारा संपूर्ण परिषद को निर्भय
कर देते हैं और ऎसे ब्रह्मचक्र (धर्मचक्र) का प्रवर्तन करतके हैं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जिसका कि समस्त लोक में
कोई भी प्राणी उलटा प्रवर्तन नहीं कर सकता ॥९॥</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ये सभी लोक नायक अठ्ठारह बुध्द गुण धर्मों से युक्त हैं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महापुरुषों के बत्तीस
प्रमुख लक्षणों और अस्सी अनुव्यंजनों को धारण करणे वाले हैं ॥१०॥</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ये सभी मुनी श्रेष्ठ ब्यामप्रभा से प्रभान्वित होते हैं ये
सभी बुध्द सर्वज्ञ होते हैं और क्षीण आस्रव जन होते हैं ॥११॥</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ये सभी बुध्द महाप्रभावान</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महातेजस्वी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महाप्रज्ञावान</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महाबलशाली</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महाकारुणिक</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पंडित और सभी प्राणीयों के लिये सुख लानेवाले हैं ॥१२॥</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ये सभी बुध्द</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">डुबते हुये के लिये द्वीप</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अनाथों के नाथ</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">निराधारों के आधार</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्राणराहितों के त्राण</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">निरालयों के आलय</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अगतीवानों कि गती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बन्धुहीनों के बंधू</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">निराश लोगों कि आशा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अशरणों कि शरण और सब के हितैषी हैं ॥१३॥</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">६. लेखक पुढे म्हणतात की, जातक कथा बाबासाहेबांना पटत नाहीत. हे ते कोणत्या
आधारावर म्हणतात हे मला माहित नाही. परंतु जातक कथांच्या बाबतीत बाबासाहेबांचे मत
प्रदर्शित करणारे विधान मी वर संदर्भासहित दिलेले आहे, आपण सर्वांनी त्यावर विचार
करावा. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">७. भगवान बुध्द आत्मा मानीत नाहीत परंतु पुनर्जन्म मानतात, त्यांच्या ह्या
आत्म्याविना होणाऱ्या पुनर्जन्माच्या मान्यतेच्या मुळामध्ये प्रतीत्य समुत्पाद
नावाचा महान सिद्धांत आहे, त्याला आपण योग्यप्रकारे समजून घ्यायला हवे, त्याच्या
बारा साखळ्या समजून घ्यायला हव्यात. कोणत्याही जीवाच्या जन्मासाठी नाम (mind) -
रूप (matter) कारणीभूत ठरतात (आणि नाम रूपांच्या निर्मितीसाठी इतर कारक कारणीभूत
ठरतात, अविद्या सर्वाचे मूळ आहे)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">८. भगवान बुद्धांनी कालाम सुत्ता मध्ये म्हटले आहे, </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<blockquote class="tr_bq" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एथ तुम्हे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कालामा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा अनुस्सवेन</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा परम्पराय</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा इतिकिराय</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा पिटक सम्पदानेन</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा तक्कहेतु</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा नयहेतु</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा आकार परिवितक्केन </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा दिट्ठिनिज्झानक्खन्तिया</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा भब्बरूपताय</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मा समणो नो गरूति। यदा तुम्हे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कालामा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अत्तनाव जानेय्याथ </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">– ‘</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इमे धम्मा अकुसला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इमे धम्मा सावज्जा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इमे धम्मा विञ्ञुगरहिता</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इमे धम्मा समत्ता समादिन्ना अहिताय दुक्खाय संवत्तन्ती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">’’’</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ति</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अथ तुम्हे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कालामा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पजहेय्याथ।</span></span></blockquote>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१. हि गोष्ट वारंवार ऐकली आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२. हि गोष्ट परंपरेने मानली जात आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३. हि गोष्ट आमच्या धर्मग्रंथाच्या अनुकुल आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">४. हि गोष्ट तर्कसंगत आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">५. हि गोष्ट न्यायसंगत आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">६. हि गोष्ट आमच्या मताच्या अनुकुल आहे म्हणुन ती स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">७. सांगणाऱ्याचे व्यक्तीत्व व त्याचे व्यक्तीमत्व आकर्षक आहे म्हणुन त्याची
गोष्ट स्वीकारु नका.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;">८. सांगणारा श्रमण किंवा ब्राह्मण हा पुज्यनीय आहे म्हणुन त्याची गोष्ट
स्वीकारु नका....</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तुम्ही सत्याला आपल्या अनुभवाने जाणा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोणत्या गोष्टी कुशल आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">निर्दोष आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यानुसार चालण्यामुळे आमचे हित होईल</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आम्हाला सुख प्राप्त होईल</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याचाच स्वीकार करा. जे
सत्य आपल्या अनुभवांनी जाणले गेले</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आणि बघितले कि हे कुशल आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तेव्हा ते केवळ जाणुनच राहु नका</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर त्यानुसार आचरण करा तरच
तुमचे कल्याण होईल.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">याठिकाणी भगवान बुध्द कालामांना तर्काप्रामान्यवाद सोडून अनुभूतीच्या आधारे
सत्य जाणण्याचा उपदेश करतात. कारण तर्काच्या आधारे कोणीही सत्यापर्यंत पोहोचू शकत
नाही, प्रत्येक व्यक्तीचे तर्क हे त्याच्या बुद्धीप्रमाणे मर्यादित असतील. परंतु अनुभूती
मात्र सत्याचीच होईल. भगवान बुद्धांनी किंवा नंतर त्यांच्या शिष्यांनी जे काही
अनुभव केले ते त्यांच्या धम्म उपदेशांच्या आधारे सर्व जगाला सांगितले. ते उपदेश
सत्य आहेत किंवा असत्य हे अनुभूतीच्या आधारे तपासून घेण्यासाठी त्यांनी मार्ग
सुध्दा सांगितलेला आहे. कारण भगवान म्हणतात "एहीपास्सिको" अर्थात या आणि
पहा, मी सांगतो म्हणून विश्वास ठेवू नका तर मी जे काही सांगतो ते तुमच्या
अनुभूतीच्या आधारे तपासून बघा. (तर्काच्या आधारे सत्य तपासले जाऊ शकत नाही, कारण
कोणताही जीव त्याच्या मर्यादित विचारशक्ती प्रमाणेच विचार करू शकतो, त्यामुळे
त्याच्या बुद्धीची जिथपर्यंत मर्यादा आहे, तिथपर्यंतच तो विचार करू शकतो)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> तर अन्तरिक्षामध्ये देव
आहेत किंवा नाही ह्या वायफळ शोधामध्ये आपला अमुल्य वेळ व्यर्थ घालविणे हा
बुद्धांचा धम्म नाही, तर निर्वाण प्राप्त करून घेणे आहे आहे. निर्वाण प्राप्तीच्या
हा मार्गावर पुढे जात असतांना आपल्याला अनेक वेगवेगळ्या प्रकारचे अनुभव येतील.
अनेक बळ प्राप्त होईल - अदृश्य जीवांना पाहू शकण्याचे बळ, सामान्यांना ऐकू येऊ न
शकणाऱ्या ध्वनीला ऐकण्याचे बळ याप्रमाणे. पण ह्या सर्वांना प्राप्त करणे हे बौध्द
धम्माचे ध्येय नाही, तर केवळ निर्वाण प्राप्त करणे हे एकमेव व अंतिम ध्येय आहे.,
त्यामुळे बौध्द धम्मातील जी मते आपल्या (मर्यादित) बुद्धीला पटत नसतील ती सर्व
असत्य मानून त्यांना नाकारणे किंवा त्यांच्या बाबत नकारात्मक प्रचार करणे अत्यंत
चुकीचे आहे. ज्याअर्थी तुम्ही एखाद्या सिद्धांताला स्वीकारू शकत नसले तर त्याला
नाकारू सुध्दा नका. देव आहेत का, पुनर्जन्म आहे का किंवा नाही, इत्यादी सर्व व्यर्थ
प्रश्न आहेत. बौध्द धम्माच्या दृष्टीने त्यांच्या संशोधनाला काहीच महत्व नाही, ते
तर केवळ निर्वाण प्राप्तीच्या मार्गावर चालत असतांना आलेले अनुभव आहेत., ज्यांचा
अनुभव प्रत्येक व्यक्तीद्वारे केला जाऊ शकतो असा त्यांचा दावा आहे. शेवटी भगवान
बुद्धांच्या धम्माचे एकच सार आहे,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<blockquote class="tr_bq" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;">कोणत्याही प्रकारचे पाप न करणे, कुशल कर्मांचे संपादन करणे, स्वतःच्या
चित्ताची शुद्धी करणे, हेच बुद्धांचे शासन आहे...</span></span></blockquote>
<br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे सुध्दा वाचा :<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/07/blog-post.html" target="_blank">बुध्द शासनाला भ्रष्ट करण्याचे प्रयत्न</a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/05/blog-post_18.html" target="_blank">महायानाची मुलभूत ओळख : भाग २</a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/05/blog-post.html" target="_blank">मैत्र्येय आणि महायानाच्या बाबतीत असलेले गैरसमज</a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2016/05/blog-post_28.html" target="_blank">धम्माच्या बाबतीत पसरविण्यात येणारे गैरसमज : भाग ४</a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-37378826705412753102017-09-17T03:40:00.003-07:002017-09-17T05:04:22.451-07:00बुद्धांच्या कथा : गृहपतीचे मतपरिवर्तन<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">
<br /></div>
<br />
<h3 style="color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; margin: 0px 0px 6px; position: relative; text-align: justify;">
<span style="color: purple;">सदर लेख आमचे मार्गदर्शक मित्र, विशालवज्र यांनी लिहिलेला आहे. ह्या धर्मामृताचा आपण सर्वांनी आस्वाद घ्यावा...</span></h3>
<div>
<span style="color: purple;"><br /></span></div>
<div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">
<br /></div>
<div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">
<br /></div>
<div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">
<img alt="Image may contain: 1 person" height="640" src="https://scontent.fbom3-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21752270_1004557716351009_3582969440507464453_n.jpg?oh=abbab93d0aabfe3d7f368d04368fdad6&oe=5A51B68A" width="509" /></div>
<br />
<br />
<h3 style="color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; margin: 0px 0px 6px; position: relative; text-align: justify;">
</h3>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: purple;"><br /></span></div>
<div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
एके समयी शुद्धपर नगरीत एक गृहपती राहायचा, जो शहरातील एक श्रीमंत माणूस होता. जरी तो परिश्रमाने कमवायचा तरी त्याला योग्य व अयोग्य शिकवणीतून फरक करता येत नव्हता, त्यामुळे तो निग्रंथाचा शिष्य झाला व रोज त्याला दान करायला लागला.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
बुद्धांना गृहपतीची दया आली आणि त्यांनी त्याला धर्म शिकवण्याचे ठरवले. बुद्ध त्यांच्या शिष्यांना घेऊन शुद्धपर नगरीत दाखल झाले. निग्रंथाला जेव्हा तथागतांच्या येण्याविषयी कळले, तेव्हा तो खूप घाबरला व भयभीत झाला. तो विचार करू लागला, " ज्यावेळी बुद्ध येतील, सर्वच त्यांच्या प्रज्ञा आणि पुण्य बळाने त्यांच्या धर्मात परिवर्तित होतील. ते मला टाकून देतील व मला दान करणार नाहीत. अश्या परिस्थितीत मी काय करावे? हे घडण्यापासून कोणत्या मार्गाने रोखावे याचा मी विचार केला पाहिजे."</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
तेव्हा विचार करून निग्रंथाने गृहपतीला सांगितले, " बुद्ध एक कुपुत्र आहे, त्याने आपल्या पालकांचा त्याग केला आहे, तो आपल्या राजकारभारात लक्ष देत नाही व केवळ जागो जागी भटकत असतो. तो जिथे जिथे जातो तिथे पीक उगवत नाही व लोक भुकेले राहतात. आपण सावध असायला पाहिजे."</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
गृहपतीने विचारले, "अश्या परिस्थितीत आपण काय करावे?"</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
निग्रंथ म्हणाला, "मला माहिती आहे की बुद्धाला जिथे खूप हिरवी झाडे, पाण्याचे प्रवाह व सरोवर आहेत असा भाग निवास करण्यासाठी अतिशय आवडतो. त्यामुळे जर शहराबाहेर अशी स्थळे असतील तर आपण तेथील झाडे तोडून टाकायला पाहिजे व पाण्याचे प्रवाह, तळे इत्यादी मातीने , घाणीने भरून टाकायला पाहिजे. जर त्यांनी शहरात प्रवेश करण्याचा प्रयत्न केला तर आपण आपल्या शस्त्रांसहित त्यांना रोखले पाहिजे. त्यानंतर मी त्यांना मंत्रांचा वापर करून निघून जाण्यास भाग पाडेल. त्यांच्या पासून सुटका करण्याचा हाच एक मार्ग आहे. गृहपतीला निग्रंथाची आज्ञा मोडायचे धाडस झाले नाही व त्याने सर्वांना निग्रंथाच्या आज्ञेनुसार वागायला सांगितले.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
लवकरच बुद्धांचे त्यांच्या शिष्यांसहित शहराबाहेर आगमन झाले. त्यांनी पाहिले की सर्व झाडे मोडून पडली आहेत आणि पाण्याचे प्रवाह व तळी कचऱ्याने भरली आहेत. ते दृश्य एवढे घाणेरडे होते की ते पाहून बुद्धांना खूप वाईट वाटले.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
बुद्धांनी त्यांचे ऋद्धीबल वापरून सर्व झाडांना पूर्ववत केले, सर्व पाण्याचे प्रवाह व तळी शुद्ध व स्वछ पाण्याने भरून गेली, इतके नितळ की त्यातून खालचा तळ स्पष्ट दिसत होता. तसेच शहाराभोवतीची विटांची भिंत सुद्धा काचेची झाली जेणेकरून शहरातील लोक बाहेर काय घडले ते पाहू शकतील. हे सर्व पाहून गृहपती व इतर लोक आपोआपच बुद्धांना ऐकण्यासाठी त्यांच्याकडे आले. बुद्ध त्याला म्हणाले, "तुझ्यावर अपार आशिष आहेत व तुझा भूतकाळातील पुण्य संचय मोठा आहे. म्हणून विचारपूर्वक मी तुला इथे धर्म सांगण्यासाठी आलो आहे. मिथ्या मार्गांची तुलना सत्य मार्गाशी होऊ शकत नाही. मिथ्या मार्ग तुला स्वर्गप्राप्ती देऊ शकत नाही तर तो तुला केवळ दुर्दैवी पुर्नजन्म देऊ शकतो. मग असा हा मूल्यवान मनुष्यजन्म व मर्यादित शक्ती अश्या मिथ्या मार्गावर व्यर्थ घालवण्यासारखेच नाही का? जर तू माझी शिकवण त त्याच भक्तीने जी तू निग्रंथाला देत होतास, स्वीकारली तर तुला मोठे सुखही प्राप्त होईल व प्रज्ञा देखील प्राप्त होईल."</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
बुद्धांचे ऋद्धीबल पाहूनच गृहपती व इतरांचे मतपरिवर्तन झाले होते. भगवंतांचे शब्द ऐकून त्यांना त्यांच्या कृत्यांचा खूप पश्चाताप झाला. ते त्या मुलांप्रमाणे होते ज्यांना दीर्घकाळ पर्यंत छळले गेले होते आणि शेवटी त्यांना त्यांची आई सापडली. गृहपती बुद्धांप्रति आदर आणि स्तुतीने भरून गेला. तो केवळ एवढेच म्हणू शकला, "हे भगवान बुद्ध तुम्ही करुणामय व विस्मयकारक आहात!"</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<img alt="Image may contain: one or more people and outdoor" src="https://scontent.fbom3-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21463120_1004557753017672_6978539516719068771_n.jpg?oh=8a7afb44af9b4758a5f9a5753872c402&oe=5A506D2A" /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
एखाद्या लहानश्या जोतीची तुलना चंद्र सूर्याच्या प्रकाशाशी होऊ शकते का? बुद्धांच्या काळी विविध संप्रदायांचे अनेक लोक बुद्धांशी वादविवाद करण्यासाठी यायचे. पण अद्भुत बुद्ध मात्र सदैव त्यांच्या त्रुटी करुणापूर्वक त्यांना लक्षात आणून द्यायला तत्पर असायचे व त्यांना पश्चाताप व सुधारणा करण्यात मदत करायचे.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<h3 style="text-align: justify;">
<span style="color: red;"><br />~ मास्टर ह्सिंग युन<br />फुटप्रिंटस् इन दि गँजेस्: दि बुद्धास् स्टोरीस् ऑन कल्टीवेशन अँड कंपॅशन या पुस्तकातून साभार</span></h3>
<div>
<span style="color: red;"><br /></span></div>
<div>
<span style="color: red;"><br /></span></div>
<div>
<span style="color: red;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</span></div>
<div>
<span style="color: red;"><br /></span></div>
<div>
हे सुध्दा वाचा : </div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="color: red;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/08/blog-post.html" target="_blank">बुद्धांच्या कथा : हारीति वर विजय</a></span></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post.html" target="_blank">बोधिसत्व आदर्श</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank">पुस्तक परिचय : भगवान बुद्धांची धम्मदेसना</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-2995132102350995622017-09-13T09:53:00.000-07:002017-10-14T21:05:34.564-07:00पुस्तक परिचय : भगवान बुद्धांची धम्मदेसना<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुद्धांची धम्मदेसना</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">हे पुस्तक आपल्या ब्लॉगवर लेखन करणारे पियुष
खोब्रागडे यांनी लिहिलेले असून ते विजयादशमीला प्रकाशित होत आहे. आधुनिक
लेखकांद्वारे अनेक विषयांना पूर्वी योग्य प्रकारे न हाताळल्या गेल्यामुळे मराठी
बौध्द समाजामध्ये ज्या विषयांसंबंधी अज्ञान किंवा चुकीची मान्यता प्रस्थापित झाली
आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">त्या पैकी अनेकांच्या बाबतीत सदर पुस्तकामध्ये
विस्तृतपणे विश्लेषण करण्यात आले आहे. त्यामुळे आपल्यापैकी प्रत्येकानेच हे पुस्तक
अवश्य वाचावे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span lang="MR"><br /></span></span>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span lang="MR"><br /></span></span>
<br />
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoNormalTable">
<tbody>
<tr>
<td style="padding: 4.5pt 4.5pt 4.5pt 4.5pt;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_m40xgLFdD28ajG6v8G19f9WgsXB1XAfslIZZrKNsp3pTjHplv3NjOqbrfNYTbX-TMX3A-rbv-ndz1r6JfPXUdMkC2xn8eDjPuwgYoTnWui63dDv899t_H0Y0zwAIY2LM9dQltBRheYQ/s1600/Coer+Page+01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="986" data-original-width="1500" height="420" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_m40xgLFdD28ajG6v8G19f9WgsXB1XAfslIZZrKNsp3pTjHplv3NjOqbrfNYTbX-TMX3A-rbv-ndz1r6JfPXUdMkC2xn8eDjPuwgYoTnWui63dDv899t_H0Y0zwAIY2LM9dQltBRheYQ/s640/Coer+Page+01.jpg" width="640" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;">हे पुस्तकाचे मुख्य कव्हर नाही...</span></td></tr>
</tbody></table>
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="padding: 3.0pt 4.5pt 4.5pt 4.5pt;"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<br />
<a name='more'></a><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /><span style="font-family: "arial" , sans-serif;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">पुस्तकाची सुरवात बुध्द</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">धम्म आणि संघाच्या मुलभूत ओळखीसहच करण्यात आली</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">ज्या त्रिरत्नांच्या बाबतीत सुध्दा बरेच समज
गैरसमज समाजामध्ये पसरले आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">त्यांना सुयोग्य स्पष्टीकरणा दवारे समजावून सांगण्याचा
प्रयत्न केला आहे. पुस्तकाच्या सुरुवातीला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">"भगवान दीपंकर बुद्ध आणि बोधीसत्त्व
सुमेध"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <span lang="MR">यांची कथा सांगण्यात आली
आहे</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">जेणेकरून
ज्याद्वारे नंतर स्पष्ट केलेली बोधिसत्व संकल्पना समजण्यासाठी कोणत्याही प्रकारची
अडचण यायला नको. यामध्ये सर्व दहा पारमितांचे तसेच बोधिसत्वांच्या सर्व प्रकाराचे
योग्य स्पष्टीकरण संबंधित जातक कथा आणि बोधिसत्वांच्या चर्यांच्या सहायाने समजावून
सांगितला आहे.</span><br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><br />
</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">यानंतर</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">बुध्द</span><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">, </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">धम्म आणि संघाची अनुस्मृती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <span lang="MR">यांच्यातील प्रत्येक शब्दांचा अर्थ
तसेच त्यांच्यातून निर्माण होणाऱ्या वाद विवादांचे स्पष्टीकरण देण्यात आले आहे</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">त्यानंतर आलेले "निर्वाण प्राप्तीचा आर्य
अष्टांगिक मार्ग" हे प्रकरण इतरांच्या तुलनेत अतिशय लहान आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">कदाचित नाविन्यपूर्ण पुस्तक लिहिण्याच्या
प्रयत्नात लेखकाने अनेक वेळा प्रकाश टाकण्यात आलेल्या ह्या विषयावर जास्त
लिहिण्याचे टाळले असे दिसते. तरी सुध्दा अनेक माध्यमांतून टीकेचा विषय ठरणाऱ्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">"सम्यक
समाधी"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <span lang="MR">ह्या विषयावर आपली मते
मांडली आहेत. त्यांतंतर आलेले</span> </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">"बुद्धांच्या मार्गात आस्तीकाता आणि नास्तिकता नाही"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <span lang="MR">हे प्रकरण सर्वात महत्वाचे आहे</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">यामध्ये केवळ बुध्द समकालीन किंवा वर्तमानकालीन
आस्तिक किंवा नास्तिक दर्शनाच्या बाजू मांडून त्यांच्यापासून भगवान बुद्धांचा
मार्ग कशाप्रकारे वेगळा आहे हेच सांगितले नसून त्यांचे विभिन्न पैलू</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">आचार - विचार</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">मार्ग</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">इत्यादींचे तुलनात्मक स्पष्टीकरण देऊन भगवान
बुद्धांनी उपदेश केलेला विशुध्दिचा खरा मार्ग समजाविला आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><br />
</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">जगाच्या इतिहासामध्ये भगवान गौतम बुध्द हेच
प्रथम मानव होते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">ज्यांनी
वर्णव्यवस्था आणि जातीव्यवस्था नाकारीत मानवाला मानसिक</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">,
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">सामाजिक आणि राजकीय आदी प्रकारच्या गुलामगिरी
मधून मुक्त केले. तरी सुध्दा काही लोकांनी त्यांच्या अज्ञानामुळे किंवा त्यांच्या
कमी आकलन शक्तीमुळे धम्माचे योग्य प्रकारे आकलन न करता आल्यामुळे भगवान बुद्धांवर
सुध्दा ते वंशवादी व जातीवादी असल्याचा आरोप अनेक माध्यमातून केलेला आणि आणि तसा
अपप्रचार सुध्दा चालविला आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">त्याचा प्ररीपूर्ण सामाजार</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">"भगवान बुद्धांच्या मार्गात जातीभेद
नाही"</span><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">ह्या प्रकरणामध्ये घेण्यात आलेला आहे. तसेच पूर्वीच्या परंपरेमध्ये हीन जातीचे
किंवा अस्पृश्य म्हणून हिणविल्या गेलेल्यांनी भगवान बुद्धांच्या धम्माने दिलेल्या
आधारामुळे जो धर्मापराक्रम केला त्यांच्या गौरवशाली इतिहासाबद्दल सुध्दा सदर
प्रकरणामध्ये अत्यंत चांगल्या प्रकारे समजावून सांगितले आहे. तर यानंतर आलेल्या
"भगवान बुद्धांची अहिंसा" या प्रकरणामध्ये अहिंसेच्या विविध पैलूंवर
प्रकाश टाकण्यात आलेला आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><br />
</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">सदर पुस्तकामध्ये मराठी किंवा भारतीय बौध्द
समाजाला अत्यंत संभ्रमावस्थेत नेऊन सोडणाऱ्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">"महायान"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <span lang="MR">ह्या विषयावर सुध्दा अगदी मुद्देसूद
स्पष्टीकरण देत संबंधित विषयावरील प्रचलित गैरसमजांना नष्ट करीत महायानाच्या
बाबतीत थोडक्यात प्रकाश टाकण्याचा प्रयत्न केला आहे</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">वाचकांनी सर्व पूर्वग्रह बाजूला ठेऊन योग्य
प्रकारे त्याला समजून घेतले तर निश्चितच फरक जाणवेल.</span><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> <span lang="MR">"परित्राण अर्थात रक्षण तसेच
पूजा"</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <span lang="MR">हा बौध्द परंपरेतील अत्यंत
महत्वाचा असा घटक आहे</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">तरी सुध्दा त्याचे आकलन करता आले नसल्याने त्याविषयी
बनलेल्या चुकीच्या मान्यतेमुळे अनेकजण यावर अन्याय्य टीका करीत असतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">सदर पुस्तकात त्यांचेही योग्यप्रकारे
स्पष्टीकरण देण्याचा प्रयत्न केला आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><br />
</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">मनुष्याच्या मनामध्ये दडलेल्या अमुल्य
खजिन्याला बाहेर काढण्याचा मैत्री</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">करुणा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">उपेक्षा व मुदिता ह्याचार तत्वावर आधारित मार्ग
अर्थात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">"चतुर्ब्रह्मविहाराची"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <span lang="MR">सुध्दा थोडक्यात ओळख करून दिली गेली आहे</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">तर शेवटच्या प्रकरणामध्ये भारतातील बौध्द
समाजापुढील प्रश्न व आव्हाने तसेच त्यांना कशाप्रकारे सोडवायला पाहिजे यावर चर्चा
करण्यात आली आहे. आणि शेवटी सुत्तपिटकातील गृहस्थांसाठी उपयोगी सुत्तांचे मराठी
भाषांतर सुध्दा देण्यात आले</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"><br />
</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">एकूणच २३४ पानांच्या ह्या पुस्तकामध्ये बौध्द
धम्माच्या विविध अंगांचे योग्य प्रकारे स्पष्टीकरण देण्यात आले आहे - ज्याद्वारे
मराठी बौध्द समाज संभ्रमावस्थेत आहे. तसेच स्वतःच्या कमी आकलन शक्तीमुळे बौध्द
धम्मावर विविध माध्यमांतून दिका करणाऱ्या लोकांच्या अनेक टीकांचा योग्य तो समाचार
सुध्दा घेण्यात आला आहे. मराठी बौध्द समाजाला जास्त परिचित नसणाऱ्या बोधिसत्व
संकल्पना (ज्या विषयावर स्वतःच्या कमी आकलन शक्ती किंवा कट्टर मान्यतेमुळे टीका
सुध्दा करतात)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">चतुर्ब्रह्मविहार
यांच्या सारख्या विषयावर प्रकाश टाकलेला आहे. पुस्तकाची भाषा अत्यंत चांगली असून
त्यामुळे पुस्तक वाचतांना उत्सुकता निर्माण होते. पुस्तकामध्ये अनेक ठिकाणी
अनुवादांचा सुध्दा वापर करण्यात आला आहे. त्यांची भाषा सुध्दा अतिशय सुंदर आहे. हे
पुस्तक विविध विषयांना पाहण्याचा वेगळ्या प्रकारचा दृष्टीकोन प्रदान करते.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">भारतीय बौध्द समाजाची परिस्थिती पाहून निश्चितच
असे मत बनते कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">हे पुस्तक
प्रत्येकांनी वाचायलाच हवे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: "arial" , sans-serif;"><br /></span></span>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: "arial" , sans-serif;"><br /></span></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/10/blog-post_14.html"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><span style="color: red; font-size: large;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/10/blog-post_14.html">ज्पुस्ताकाच्या संदर्भात मनोगत वाचण्यासाठी क्लिक करा..</a></span><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/10/blog-post_14.html"><br /></a></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><b><br /><br /><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">पुस्तकाचे नाव :
भगवान बुद्धांची धम्मदेसना </span></b></span><br />
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: large;"><b>एकूण पृष्ठे : २२६</b></span></span><br />
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: large;"><b>पुस्तकाची किंमत : १५०/-</b></span></span><br />
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><b><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">लेखकाचे नाव : पियुष
खोब्रागडे</span><span style="color: blue; font-family: "" sans-serif "" , "serif";">, </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">ब्रम्हपुरी. ८०८०१८७१९६</span></b></span><br />
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><b><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">प्रकाशक : संबोधी
प्रकाशन</span><span style="color: blue; font-family: "" sans-serif "" , "serif";">, </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "mangal" , "serif";">नागपूर..</span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="color: blue; font-family: "mangal" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="color: blue; font-family: "mangal" , serif;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "mangal" , "serif";">सदर पुस्तक आपण
सर्वांनी एकदा अवश्य वाचावे</span></b><b><span style="color: red; font-family: "" sans-serif "" , "serif";">, </span></b><b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "mangal" , "serif";">त्यासाठी जर आपण प्रकाशन पूर्व त्याबद्दल नोंदणी केली तर ते आपल्याला १५०/- ₹ मध्ये मिळेल. तसेच जर आपल्याला ते पुस्तक आवडले नाही तर आपले पैसे परत
करण्याची लेखक हमी देतो. त्यासाठी आपण वर दिलेल्या लेखकाच्या मोबाईल नं वर संपर्क
साधू शकता किंवा त्या संदर्भात ब्लॉगवर मेसेज पाठवू शकता.</span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal;">
<b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "times new roman" , "serif";"><br /></span></b></div>
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-64559396390786968812017-09-10T07:55:00.003-07:002017-09-17T04:25:37.551-07:00बोधिसत्व आदर्श<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="_5pbx userContent" data-ft="{"tn":"K"}" id="js_j" style="background-color: white; line-height: 1.38;">
<h3 style="margin-bottom: 6px; text-align: justify;">
<span style="color: purple;">सदर लेख आमचे मार्गदर्शक मित्र, विशालवज्र यांनी लिहिलेला आहे. ह्या धर्मामृताचा आपण सर्वांनी आस्वाद घ्यावा...</span></h3>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://scontent.fdel1-2.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21432847_1000546463418801_2677279418415800056_n.jpg?oh=be6a46613e562715bc75c0e962fdbdcd&oe=5A585E32" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="686" height="320" src="https://scontent.fdel1-2.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21432847_1000546463418801_2677279418415800056_n.jpg?oh=be6a46613e562715bc75c0e962fdbdcd&oe=5A585E32" width="304" /></a></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">भगवान बुद्ध ज्यावेळी आपला उपदेश देतात त्यावेळी तो उपदेश ते त्या जीवसत्वाच्या क्षमतेनुसार देतात. कुणीही ज्यावेळी बुद्धांकडे जातो त्यावेळी बुद्ध त्यांच्या दृष्टीने त्या जीवसत्वाचे अवलोकन करतात, त्याचे कर्म व पुण्य तपासतात व त्यानुसारच त्याला योग्य, समजण्याजोगी, तो त्या शिकवणीचा अभ्यास करून त्याचे फळ प्राप्त करू शकेल अशी शिकवण देतात. </span></div>
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1d2129;"><br />
</span></div>
<span style="color: #1d2129; font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #1d2129; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">म्हणूनच बुद्धांच्या शिकवणीत आपल्याला अर्हतांसाठी, प्रत्येकबुद्ध व बोधिसत्वांसाठी अश्या सगळ्यांसाठी दिलेली शिकवण आढळते. आणि याच शिकवणींचे पालन करून त्याचे शिष्य काही अर्हत बनून जन्म मरणाच्या चक्रातून मुक्त होऊन स्वतः साठी निर्वाण साधतात, तर काही येणाऱ्या जन्मांमध्ये प्रत्येकबुद्ध बनण्याचे पुण्य अर्जित करतात. </span><span style="font-family: inherit;">आणि काही या दोघांपेक्षा वेगळे असे सर्वोच्च ध्येय केवळ स्वतः साठी नाही तर या विश्वातील प्रत्येक जीवसत्वासाठी तुमच्या आमच्यासाठी बुद्धत्व प्राप्त करण्यासाठी झटत असतात, त्याच जीवांना बोधिसत्व महासत्व असे संबोधले जाते, ते केवळ बुद्धांचे शिष्य नसून त्याचे पुत्र व पुत्री म्हणून संबोधले जातात.</span></span></div>
<br />
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://scontent.fdel1-2.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21558007_1000546550085459_3624302558082760056_n.jpg?oh=7f8ef92091658ebb1a3ce695db4c638a&oe=5A169762" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="533" height="400" src="https://scontent.fdel1-2.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21558007_1000546550085459_3624302558082760056_n.jpg?oh=7f8ef92091658ebb1a3ce695db4c638a&oe=5A169762" width="265" /></a></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">करुणा हा बोधिसत्वांचा सर्वोच्च गुण आहे, त्या करुणेमुळेच ते सर्व सत्वांच्या हितासाठी बुद्ध बनण्याचा संकल्प करू शकतात. त्या करुणेमुळेच ते कल्प कल्पांचा हा बुद्ध बनण्याचा हा कठीण प्रवास करतात.</span><br />
<a name='more'></a><span style="font-family: inherit;"> ते सदैव असाच विचार करतात की माझ्या आजूबाजूला कितीतरी जीवसत्व दुःखाने पीडित आहेत, ते दुःखी असताना मी सुखी कसा असू शकतो, मी एकटाच निर्वाण कसे काय प्राप्त करू आणि बोधिसत्वांचा हाच विचार त्यांना बुद्धत्व प्राप्तीच्या ध्येयाकडे घेऊन जातो. आणि ते खरोखरच बुद्धत्व प्राप्त करून अगणित सत्त्वांचे हित साधतात व त्यांनादेखील बुद्धत्वाच्या मार्गात आणतात.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<span style="font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">म्हणून बोधिसत्व आदर्शाला सर्वोत्तम म्हटले गेले आहे कारण ते सर्वांना बुद्धत्वाकडे जातात. </span><span style="font-family: inherit;">या मार्गावर चालताना त्यांना अनेक वेगवेगळ्या अवस्थांतून जावे लागते, जसे की सहा अथवा दहा पारमिता, पंच मार्ग, दहा भूमी इत्यादी. तसेच ते बोधिसत्वांच्या अठरा प्रतिज्ञा देखील करतात. (या विषयांवर अधिक खोलात वेळोवेळी येथे लिहिण्यात येईलच.)</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><a href="https://scontent.fdel1-2.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21557729_1000546626752118_3174698175080573852_n.jpg?oh=889497b0e8b551454367eac30b613d57&oe=5A5B831E" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="622" height="400" src="https://scontent.fdel1-2.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/21557729_1000546626752118_3174698175080573852_n.jpg?oh=889497b0e8b551454367eac30b613d57&oe=5A5B831E" width="310" /></a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<br />
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">बोधिसत्व अगदी कुठल्याही रुपात असू शकतात त्यांना स्त्री, पुरुष, मानव, प्राणी असा कुठलाही भेद नाही. ज्या ज्या ठिकानातून त्यांना इतरांना मदत करता येईल त्या त्या ठिकाणी ते जाऊ शकतात. ते अगदी सामान्य दिसणाऱ्या माणसाप्रमाणे राहू व वागू शकतात किंवा अतिशय असामान्य पण असू शकतात. आपल्यात देखील असे अनेक बोधिसत्व असू शकतात. अतिशय महान असा हा बोधिसत्व आदर्श सर्वांनी अंगीकार करण्यासारखा आहे. </span><span style="font-family: inherit;">त्यामुळेच बोधिसत्व जेव्हा त्रिशरण ग्रहण करतात, तेव्हा त्यांची भावना सामान्य लोकांपेक्षा अगदी वेगळी असते, ती कशी ते आपण पाहू.</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-family: inherit;"></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">खाली बोधिसत्वांची शरणगमन गाथा व तिचा अर्थ दिला आहे.</span></span></div>
<br />
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">बोधिसत्वांची शरणगमन आणि बोधिचित्त गाथा</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138;"><span class="_5mfr _47e3" style="font-family: inherit; line-height: 0; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/f1a/1/16/1f33b.png" style="border: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /><span class="_7oe" style="display: inline-block; width: 0px;">🌻</span></span><span style="font-family: inherit;">"बुद्धं च धर्मञ्च गणोत्तमं च यावद्धि बोधिं शरणं गतोऽस्मि।</span></span></div>
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">दानादिकृत्यैश्च कृतैर्मयैभिः बुद्धो भवेयं जगतो हिताय"॥</span></span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;">अर्थ:-</span></div>
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138;"><span class="_5mfr _47e3" style="font-family: inherit; line-height: 0; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/f1a/1/16/1f33b.png" style="border: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /><span class="_7oe" style="display: inline-block; width: 0px;">🌻</span></span><span style="font-family: inherit;">"बुद्ध, धर्म आणि संघाला मी स्वतः बोधी प्राप्त करे पर्यंत शरण जातो/जाते.</span></span></div>
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">दान आदी सहा पारमितांची पूर्तता करून,</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">संपूर्ण जगताच्या हितासाठी, मी बुद्ध व्हावे."</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138;"><span class="_5mfr _47e3" style="font-family: inherit; line-height: 0; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/f1a/1/16/1f33b.png" style="border: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /><span class="_7oe" style="display: inline-block; width: 0px;">🌻</span></span><span style="font-family: inherit;">Until I am enlightened,</span></span></div>
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">I go for refuge to the Buddha, Dharma and Sangha.</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">Through the virtue I create by practising giving and the other perfections,</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">may I become a Buddha to benefit all sentient beings.</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138;"><span class="_5mfr _47e3" style="font-family: inherit; line-height: 0; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/f1a/1/16/1f33b.png" style="border: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /><span class="_7oe" style="display: inline-block; width: 0px;">🌻</span></span><span style="font-family: inherit;">जब तक मैं बोधी प्राप्त न कर लु, तब तक मैं बुद्ध धर्म और संघ कि शरण ग्रहन करता हूं।</span></span></div>
<span style="font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><span style="color: #e69138;">दान आदी (छह) पारमिताओकी पूर्तता करके, संपूर्ण जगत(सभी सत्वो) के हित के लिये, मैं खुद बुद्ध बनू।</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<br />
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;">वरील शरणगमनाला तीनदा उच्चारून बोधिसत्व त्रिरत्नांना शरण जातो.</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">ही बोधिसत्वांची शरणगमन प्रार्थना आहे, जे शरणगमन आपण मागील पोस्ट मध्ये पाहिले त्यापेक्षा थोडे वेगळे आहे कारण ह्या शरणगमनाची भावना वेगळी आहे. </span><span style="font-family: inherit;">जसे की आपण मागील पोस्ट वाचले की जेव्हा सामान्य लोक त्रिरत्नांना शरण जातात, तेव्हा ते केवळ या एकाच जन्मासाठी, संसाराच्या भीतीतून मुक्त होण्यासाठी त्रिरत्नांना शरण जातात. </span><span style="font-family: inherit;">पण बोधिसत्व हे जन्मजन्मांतरासाठी त्रिरत्नांना शरण जातात, जो पर्यंत ते स्वतः बुद्धत्व प्राप्त करत नाहीत, बुद्ध बनत नाहीत, त्या सम्यक संबोधीच्या अंतिम क्षणापर्यंत बोधिसत्व त्रिरत्नांना शरण जातात.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">तसेच बोधिसत्वांच्या शरणगमनात बोधिचित्ताची भावना असते. आता "बोधिचित्त" म्हणजे काय, तर सर्व सत्वांच्या हितासाठी स्वतः "बुद्ध बनण्याची तीव्र इच्छा" म्हणजे बोधिचित्त. </span><span style="font-family: inherit;">आणि त्या इच्छेनुसार बोधिसत्व त्यांच्या असिम करुणेमुळे जन्मजन्मांतराचा अतिशय कठीण प्रवास करून आपल्या हितासाठी बुद्ध बनतात. त्यांच्या त्या महा करुणेमुळे ते निर्वाणाचा देखील त्याग करतात.(याचा अर्थ असा नाही की ते निर्वाण प्राप्त करत नाहीत, त्यांच्या साधनेतून त्यांना आधीच निर्वाणाचा साक्षात्कार झालेला असतो पण तरीही ते परिनिर्वाण न पावता जीवसत्वांना मदत करण्यासाठी बोधिसत्व अवस्थेतच राहतात.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<span style="font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">बोधिसत्वांच्या या प्रवासाबाबत आपण "जातक कथांमध्ये" वाचतोच, ज्या की स्वतः बुध्दांनी कथन केल्या आहेत.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">(ही बोधिचित्ताची अगदी थोडक्यात आणि सोपी व्याख्या आहे वास्तविक पाहता "बोधिचित्त" हा खूप खोल आणि गहन विषय आहे, ज्यावर अनेक महान विद्वानांनी पुरातन काळापासून लेखन आहे.)</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">म्हणूनच बोधिसत्वांच्या या महान संकल्पाला आणि शरणगमनाला विशेष म्हटले आहे.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">बोधिसत्व कोण बनू शकतो/शकते? तर कुणीही स्त्री अथवा पुरुष, अगदी तुम्ही आणि मी सुद्धा बोधिसत्व बनू शकतो. कारण बुध्दांनी स्वतः कथन केले आहे की कुणीही बुद्धत्व प्राप्त करू शकतो. स्वतः बुद्ध एका सामान्य माणसातूनच बुद्ध बनले आहेत.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<span style="font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">बोधिसत्त्वाला बुद्धत्वाचा गर्भ म्हटल्या गेले आहे ज्यातून बुद्धत्व जन्मास येतं. </span><span style="color: #1d2129; font-family: inherit;">ज्या क्षणी एखाद्या व्यक्तीच्या मनात बोधिचित्ताचा उदय होतो अगदी त्याच क्षणी ती व्यक्ती बोधिसत्व या नावाने संबोधल्या जाते. म्हणून प्रत्येकाने आपल्या मनात बोधिचित्ताला जागृत केले पाहिजे असे सूत्र म्हणतात, या मागील उद्देश असा की ज्या वेळी बोधिसत्व असतील तेव्हाच बुद्ध सुद्धा उत्पन्न होतात, जर बोधिसत्वच नसतील तर बुद्ध कसे काय अस्तित्वात येतील?</span></span></div>
<br />
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">त्यामुळेच यालाच अनुसरून शांतीदेव कामना व्यक्त करतात की,</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="color: #e69138;"><br />
</span></span></div>
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">"जिथे "बोधिचित्त" उत्पन्न झाले नाही तिथे ते उत्पन्न होवो;</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">आणि जिथे "बोधिचित्त" उत्पन्न झाले आहे तिथे त्याचे सदैव वर्धन होवो, वाढत जावो."</span></span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">
<span style="color: #e69138; font-family: inherit;">~ बोधिचर्यावतार</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="color: #1d2129; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">शेवटी मी सुद्धा कामना करतो की हे त्रिसहस्त्र लोकधातूंचे विश्व सदैव बोधिसत्वांनी परिपूर्ण राहो. आपण सर्वांनी आपल्या आयुष्यात या बोधिसत्व आदर्शाला अंगीकारावे. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<span style="font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">नेहेमीप्रमाणे आपल्या प्रश्नांचे, सूचनांचे सदैव स्वागत आहे.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<h3 style="text-align: right;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">- विशाल वज्र </span></span></h3>
<h3 style="text-align: right;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"> </span></span></h3>
</div>
<span style="color: red;"></span>
<br />
<div style="display: inline; margin-top: 6px;">
</div>
<span style="color: red;">
</span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<h3>
<span style="color: red; font-family: inherit;">।। सर्वमंगलम्।।</span></h3>
<div>
<span style="color: red; font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="color: red; font-family: inherit;"></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><span style="font-size: large;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</a></span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="color: red; font-family: inherit;"><br /></span></div>
<h4 style="text-align: left;">
<span style="color: red;">हे सुध्दा वाचा : </span></h4>
</div>
</div>
<div class="_3x-2" style="background-color: white; color: #1d2129;">
<div data-ft="{"tn":"H"}">
<div class="mtm" style="margin-top: 10px;">
<ol style="text-align: left;">
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/07/blog-post.html" target="_blank">बुध्द शासनाला भ्रष्ट करण्याचे प्रयत्न</a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/05/blog-post.html" target="_blank">मैत्रेय आणि महायानाबाबत असलेले काही गैरसमज..</a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/05/blog-post_18.html" target="_blank">महायानाची मूलभूत ओळख : २</a></li>
</ol>
</div>
<div class="_2a2q" style="height: 476px; overflow: hidden; position: relative; width: 476px;">
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-68132468882786234782017-08-24T20:41:00.000-07:002017-09-17T05:02:34.813-07:00बुद्धांच्या कथा : हारीति वर विजय<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
सदर लेख हा आमचे धम्मबंधू विशालवज्र यांनी शेयर केलेला आहे...</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
बुद्धांच्या काळी एक हारीति नावाची स्त्री होती जी लहान मुलांना खात असे. तिला स्वतःची ५०० मुले होती, ज्यांच्या वर तिचे खूप प्रेम होते पण दुसऱ्यांची मुले मात्र ती चोरुन आणून खायची. सर्व मुलांचे पालक तिच्याबद्दल ऐकून खूप चिंताग्रस्त होते की कधी तरी त्यांच्या मुलांचे देखील ती अपहरण करेल.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://scontent.fnag1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/20841986_990239924449455_9097591923772535719_n.jpg?oh=96669141910ebb77c42f299c7b8bf454&oe=5A30F109" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="800" height="320" src="https://scontent.fnag1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/20841986_990239924449455_9097591923772535719_n.jpg?oh=96669141910ebb77c42f299c7b8bf454&oe=5A30F109" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">लहान मुलांना चोरून खाणारी हरिती</td></tr>
</tbody></table>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
शेवटी बुद्धांनी देखील या स्त्री आणि तिच्या त्या राक्षसी आहाराबाबत ऐकले. बुद्धांनी पाहिले की ती कुणी सामान्य स्त्री नसून एक नरभक्षी यक्षिणी आहे आणि ती पाचशे यक्षपुत्रांची माता देखील आहे. त्यावेळी बुद्धांनी आपल्या उपाय कौशल्याचा उपयोग करण्याचे ठरविले आणि एका भिक्षुला हारीतीच्या सर्वात लहान मुलाचे अपहरण करून त्याला विहारात आणण्याची सूचना केली. जेव्हा हारीतिच्या लक्षात आले की तिचा सर्वात लहान मुलगा हरवला आहे तेव्हा ती खूप दुःखी झाली आणि अन्न जल त्यागून रडत राहिली.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
हे ऐकून बुद्धांनी हारीतिला बोलाविले आणि तिला तिच्या दुःखाचे कारण काय आहे असे विचारले. त्यावेळी आपले अश्रु पुसत ती बुद्धांना म्हणाली की तिचा सर्वात लहान मुलगा जो तिला खूप प्रिय आहे, तो हरवला आहे.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
बुद्धांनी तिला विचारले की तिच्या पासून मुलगा कधी आणि कसा हरवला. ती आश्चर्यचकित झाली, तिला लक्षात आले की ती ज्यावेळी इतरांची मुले चोरत होती त्याच वेळी तिचा मुलगा सुद्धा बेपत्ता झाला होता. तिला याची जाणीव झाली की तिचा क्रूरपणा आणि दुष्कृत्यांमुळेच ही वेळ तिच्यावर आली होती. अतिशय आर्त अश्या पश्चातापाणे तिने बुद्धांना प्रणाम केला आणि तिला मदत करण्यासाठी विनवणी करू लागली.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
"तुझे तुझ्या मुलावर प्रेम आहे का?" बुद्धांनी विचारले.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
"हो" हारीति लगेच म्हणाली, "माझ्या लहान मुलावर माझे सर्वात जास्त प्रेम आहे, तो कधीच माझ्या नजरेसमोरून दूर गेला नाही -- मी त्याच्या शिवाय जगूच शकत नाही."</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
तिचे प्रबोधन करण्याची हीच योग्य वेळ आहे हे जाणत भगवंत तिला म्हणाले, "आता जेव्हा तुला मूल गमविण्याची असह्य वेदना आणि दुःख लक्षात आले आहे आणि तू इतरांना किती दुःख दिले होते हे पण तुला माहिती आहे, तरीही तुला असे वाटते का की तुला तुझे मूल परत मिळेल?"</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
"माझा मुलगा परत मिळवण्या साठी मी काहीही करायला तयार आहे."</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
"तुझे मूल तुला परत मिळविण्यासाठी मी मदत करू शकतो. पण तु खरंच इतरांची मुले चोरण्यासाठी पश्चाताप करते आहेस का?"</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
"हो! माझ्यावर कृपा करा, मला तुमची शिकवण द्या मी सदैव त्या शिकवणीचे पालन करीन."</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
त्यानंतर बुद्धांनी तिला पंचशील शिकवले, "यापुढे, हत्या करू नकोस, चोरी करू नकोस, व्यभिचार करू नकोस, खोटे बोलू नकोस, आणि मादक द्रव्यांचे सेवन करू नकोस. सर्वात महत्त्वाचे, तुझ्यातील आईच्या करुणेने आजपासून जगातील सर्व लहान मुलांची तू काळजी घे."</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
हारीतिने सहमती दर्शवली, पण तिने बुद्धांना विचारले की आता जेव्हा तिने लहान मुलांना खाणे सोडून दिले आहे तेव्हा तिने तिचे अन्न कुठून प्राप्त करावे.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
"आतापासून या पुढे," बुद्ध म्हणाले, "मी माझ्या भिक्षूंना आज्ञा देतो की त्यांनी त्यांच्या भिक्षेत मिळालेल्या भोजनापूर्वी तुला एक भाग अर्पण करावा." तेव्हापासून हारीतिने बुद्धांची शिकवण स्वीकार केली आणि जगातील सर्व लहान मुलांची रक्षणकर्ती म्हणून विख्यात झाली. आजही भिक्षुसंघ बुद्धांच्या आज्ञेप्रमाणे भोजनापूर्वी हारीतिला एक भाग अर्पण करतो.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
~ मास्टर ह्सिंग युन</div>
<div style="text-align: justify;">
फुटप्रिंटस् इन दि गँजेस्: दि बुद्धास् स्टोरीस् ऑन कल्टीवेशन अँड कंपॅशन या पुस्तकातून साभार, या कथेचे मराठी भाषांतर मी (विशालवज्र)केले आहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
</div>
<h3 style="text-align: justify;">
टीप:-</h3>
<div style="text-align: justify;">
१. मूलतः ही कथा सर्वास्तिवादि त्रिपिटकाच्या विनय पिटकात येते. पाली जातकांतील महौषध जातकात जवळपास याच स्वरूपाची कथा पहावयास मिळते. तसेच महावस्तू या ग्रंथात देखील ही कथा नमूद आहे.</div>
<br />
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
२. हारीति ला आजही नेपाळ पासून चीन , जपान पर्यंत लहान मुलांची रक्षणकर्ती बोधिसत्व म्हणून सन्मान दिला जातो. या सर्व देशांमध्ये हारीति पूजेची परंपरा आजही जिवंत आहे.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
३. महाराष्ट्रात देखील हारीति पूजेची बौद्ध परंपरा अस्तित्वात होती, अजिंठा येथील लेणी क्र. २ मध्ये हारीति आणि पंचिकाचे भव्य आणि अतिशय सुंदर असे शिल्प कोरले आहे, या लेणीचे नावच यक्ष सभा असे आहे, यात जांबाल आदी अनेक यक्षांची शिल्पे आहेत. वेरूळ येथील बौद्ध लेणी क्र. १० च्या बाहेरील भिंतीवर सुद्धा हारीति आणि तिचा सहचारि पंचिक यांचे भव्य शिल्प कोरले आहे. अनेकदा हारीति लहान मुलांनी वेढलेली असते.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: justify;">
४. भारतभरात तसेच आजच्या पाकिस्तान आणि अफगाणिस्थानातील गांधार बौद्ध संस्कृतीत हारीति ची परंपरा खूप मोठ्या प्रमाणात प्रचलित होती, त्याची शिल्पे आजही सापडतात. हारीति चा पती पंचिक हा गांधार देशातील यक्ष राजपुत्र होता अशी कथा आहे.</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-top: 6px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
५. हिंदू लोकांमधील लहान मुलांच्या देवीची जी पूजा केली जाते ती या मूळ बौद्ध प्रथेचेच भ्रष्ट स्वरूप आहे.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
हे सुध्दा वाचा :<br />
<br />
<a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2013/10/blog-post_28.html" target="_blank">आळवक नावाच्या यक्षावर विजय</a></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-31993516599489260142017-08-17T03:03:00.000-07:002017-09-17T05:03:08.110-07:00त्रिशरण / शरणगमन / Refuge<div dir="rtl" style="text-align: right;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
शरणगमन/Refuge किंवा त्रिशरण हे सर्व बौद्ध पद्धतींचे, परंपरांचे मूळ आणि प्रवेशद्वार आहे. सर्व भिक्षु प्रातिमोक्ष, उपासकांच्या तसेच बोधिसत्वांच्या प्रतिज्ञांचा पाया आहे आणि हेच बौद्ध आणि अबौद्ध लोकांमध्ये फरक करण्याचे चिन्ह देखील आहे, जे त्रिरत्नांना शरण जात नाहीत त्यांना बौद्ध म्हणता येत नाही.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
शरणगमन म्हणजे काय, त्यामागील भावना काय आहे, शरणगमनाच्या किती पद्धती आहेत, या विषयी आपण थोडक्यात पाहू.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs53FKJMoT3sSud2r2fOq2_01ETpPyMyvGE3dSs0DVAe-hoL8SWZDjPPbRXS8UedDp8K_UdNFJXCZREoV5sZLKTaOnt6r-P9sc8QX-PPE9Nt8oN8zfZoSbCkDh4Ju-K7UQwnPYflsLkwQ/s1600/FB_IMG_1489904996724.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1080" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs53FKJMoT3sSud2r2fOq2_01ETpPyMyvGE3dSs0DVAe-hoL8SWZDjPPbRXS8UedDp8K_UdNFJXCZREoV5sZLKTaOnt6r-P9sc8QX-PPE9Nt8oN8zfZoSbCkDh4Ju-K7UQwnPYflsLkwQ/s320/FB_IMG_1489904996724.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
त्रिशरण/शरणगमन</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
बुद्धं सरणं गच्छामि।</div>
<div style="text-align: left;">
धम्मं सरणं गच्छामि ।</div>
<div style="text-align: left;">
सङ्घं सरणं गच्छामि।</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
दुतीयम्पि बुद्धं सरणं गच्छामि।</div>
<div style="text-align: left;">
दुतीयम्पि धम्मं सरणं गच्छामि ।</div>
<div style="text-align: left;">
दुतीयम्पि सङ्घं सरणं गच्छामि।</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
ततीयम्पि बुद्धं सरणं गच्छामि।</div>
<div style="text-align: left;">
ततीयम्पि धम्मं सरणं गच्छामि ।</div>
<div style="text-align: left;">
ततीयम्पि सङ्घं सरणं गच्छामि।</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
मी बुद्धाला शरण जातो.</div>
<div style="text-align: left;">
मी धम्मा शरण जातो</div>
<div style="text-align: left;">
मी संघाला शरण जातो.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
दुसऱ्यांदा मी बुद्धाला शरण जातो.</div>
<div style="text-align: left;">
दुसऱ्यांदा मी धम्मा शरण जातो</div>
<div style="text-align: left;">
दुसऱ्यांदा मी संघाला शरण जातो.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
तिसऱ्यांदा मी बुद्धाला शरण जातो.</div>
<div style="text-align: left;">
तिसऱ्यांदा मी धम्मा शरण जातो</div>
<div style="text-align: left;">
तिसऱ्यांदा मी संघाला शरण जातो.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
अश्या प्रकारे वरील ओळींना प्रत्येकी तीनदा उच्चारून आपण बुद्ध, धर्म आणि संघाला शरण जातो.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
आपण त्रिरत्नांना शरण का जातो आणि त्यामागील आपली भावना काय आहे हे खूप महत्वाचे आहे. त्यावरून आपले ध्येय काय हे लक्षात येते.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
सामान्य लोक ज्यावेळी अनित्य, अनात्म आणि दुःख अश्या संसाराबाबत ऐकतात त्यावेळी त्या संसाराच्या भीतीतून ते त्रिरत्नांना शरण जातात.</div>
<div style="text-align: left;">
बुद्धांच्या धर्म पालनाने आपली संसारापासून रक्षा व्हावी, अशी त्यामागील भावना असते.</div>
<div style="text-align: left;">
त्रिशरण घेण्याची ही अगदी मूलभूत भावना असते.</div>
<div style="text-align: left;">
या भावनेतून जे लोक त्रिरत्नांना शरण जातात ते तथागतांचा धर्म अभ्यास व पालन करून 'अर्हत', 'प्रत्येकबुद्ध' या महान पदांना त्यांच्या प्रयत्नांतून प्राप्त करू शकतात. किंवा कमीतकमी ते पुढील जन्मांच्या अवस्थांमध्ये 'सुगती' प्राप्त करतात अथवा सर्व सुख सुविधानीं युक्त, सुंदर असा मनुष्य देह धारण करू शकतात.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
ही त्रिशरणांना शरण जाण्याची अगदी प्राथमिक पद्धत आहे, जी सर्व बौद्ध संप्रदाय व परंपरांना लागू आहे. पण या व्यतिरिक्त शरण ग्रहण करण्याची दुसरीही एक पद्धत आहे, त्याविषयी पुढील लेखात, तो पर्यंत आपण यावर चिंतन करून बुद्ध, धर्म आणि संघाला खरोखर अगदी मनापासून आपले शरणस्थान म्हणून पाहण्याचा प्रयत्न करूया. आपल्याला काही प्रश्न असल्यास कंमेन्ट मध्ये आपण विचारू शकता.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: center;">
।।सर्वमंगलम्।।</div>
</div>
</div>
VishalVajrahttp://www.blogger.com/profile/12813610167454852492noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-84524261218513297382017-07-19T09:42:00.000-07:002017-09-17T05:03:32.541-07:00बुध्द शासनाला भ्रष्ट करण्याचे प्रयत्न <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<h3>
<span style="color: purple;">सदर लेख आमचे मार्गदर्शक मित्र विशाल वज्र यांनी लिहिलेला आहे, कृपया आपण सर्वांनी त्याला मनपूर्वक वाचून त्यावर विचार करावा....</span></h3>
<br />
<br />
<div class="text_exposed_root text_exposed" id="id_596f844e722e33e97642398" style="display: inline;">
<div style="font-family: inherit; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">आज वृत्तपत्रात एक बातमी वाचली, जी बहुदा जाहिरात या सदराखाली मोडावी या प्रकारची होती, बौद्ध मताला कशाप्रकारे भ्रष्ट केल्या जाते आहे याचा एक उत्तम नमुना म्हणजे ती बातमी वजा जाहिरात. त्याच मानसिकतेचे खंडण करण्यासाठी हे लिखाण.</span></div>
<div style="font-family: inherit; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="font-family: inherit; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="654" data-original-width="445" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzR6tMKSAv4k92gIU0r3w8PC5NY5Ygg1VPJ4i3bf1vxItrRujI1OLoGlyrQc1t4iE4-LT0b7z_bv68B7FyEHyUEtbsr7o9NVq2W1VxRCd8s94tpKqhaU5zNkx-qTipyHvgFMYliNRP6VU/s640/20106664_1501753023222085_6312487085665493840_n.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="433" /></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; font-size: medium;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzR6tMKSAv4k92gIU0r3w8PC5NY5Ygg1VPJ4i3bf1vxItrRujI1OLoGlyrQc1t4iE4-LT0b7z_bv68B7FyEHyUEtbsr7o9NVq2W1VxRCd8s94tpKqhaU5zNkx-qTipyHvgFMYliNRP6VU/s1600/20106664_1501753023222085_6312487085665493840_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">एका वृत्तपत्रात प्रकाशित करण्यात आलेली हीच ती बातमी...</a></div>
<div style="font-family: inherit; font-size: medium; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit; font-size: medium; text-align: justify;">
</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="font-family: inherit; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="font-family: inherit; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">नंद हा बुद्धांचा लहान चुलत भाऊ होता. जरी भगवंताच्या उपाय कौशल्याने तो संघात प्रव्रजित झाला तरी कामभोगांच्या आत्यंतिक तृष्णे मुळे तो शीलांचे पालन करू शकत नव्हता.</span><span style="font-family: inherit;"> </span></div>
<br />
<div style="font-family: inherit; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">त्याला योग्य</span><span style="font-family: inherit;"> </span><span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;">मार्गावर आणण्यासाठी भगवान बुद्ध आपले उपाय कौशल्य वापरतात. एकदा बुध्द नंदाला हिमालयातील एक एका डोळ्यानी आंधळी माकडीन दाखवितात आणि विचारतात, "नंद, ही माकडीन तुझ्या पूर्वाश्रमीच्या पत्नीच्या तुलनेत दिसायला कशी आहे?" </span><span style="font-family: inherit; text-align: left;">नंद त्वरित उत्तर देतो, "माझी पत्नी पुंडरिका हिच्या पेक्षा शेकडो हजारो पटीने अधिक सुंदर आहे."</span></div>
<div style="font-family: inherit; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; text-align: left;"><br />
</span></div>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">मग भगवंत त्याला देवलोकात घेऊन जातात आणि ते आपल्या आसनावर बसून नंदाला स्वर्गाचा फेरफटका मारायला सांगतात. फिरता फिरता नंद एका जागी थांबतो आणि पाहतो की एक सुंदर रिकामे आसन आहे आणि अनेक अतीव सुंदर अप्सरा त्या आसनाच्या सभोवताली बसून कुणाची तरी वाट पहात आहेत. नंद त्यांना विचारतो, की हे आसन कुणाचे आहे आणि त्या कुणाची वाट पाहत आहेत. तर अप्सरा त्याला सांगतात, की बुद्धांचा एक नंद नावाचा लहान चुलत भाऊ आहे जो की शीलांचे पालन करून मृत्यू नंतर येथे जन्म घेणार आहे, त्याचेच हे आसन आहे आणि आम्ही त्याचीच वाट पाहत आहोत. हे ऐकून नंद खूप हर्षित होतो. तेवढ्यात बुद्ध तेथे जाऊन त्याला विचारतात, नंद या अप्सरा आणि तुझी पत्नी या दोन्ही पैकी कोण जास्त सुंदर आहे? नंद लगेच सांगतो, पुंडरिका या अप्सरांपुढे काहीच नाही, या अप्सरा तिच्या पेक्षा शेकडा हजारो पटीने सुंदर आहेत. अतिशय आनंदाने नंद भगवंतासोबत विहारात परत येतो आणि मनापासून विनय आणि शीलांचे पालन करावयास लागतो.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"><br />
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">काही दिवसांनी भगवान सर्व भिक्षूंची बैठक बोलावतात आणि सांगतात, की भिक्षूंनो तुम्ही सर्व संसारापासून सुटकेसाठी आणि दुःख मुक्ती साठी येथे साधना आणि विनय, शील पालन करता पण नंद मात्र स्वर्गलोकाच्या प्राप्तीसाठी विनय पालन करतो आहे. त्यामुळे तुमचा आणि नंदाचा मार्ग पूर्णतः वेगळा आहे. म्हणून यापुढे तुम्ही नंदाशी संपर्क ठेवता कामा नये, त्याच्याशी कुणी काहीच बोलू नये, इतकेच काय तर त्याच्या शेजारी एका आसनावर देखील कुणी बसू नये. त्यावेळेपासून सर्व भिक्षु तथागतांच्या आदेशाचे पालन करावयास लागले आणि नंद अगदी एकटा पडला. एक दिवस आनंद आपल्या आसनावर बसून होता, नंदाने त्याला पाहिले व विचार केला की आनंद माझा मोठा भाऊ आहे त्याच्या मनात नक्कीच माझ्या बद्दल प्रेम असेल. असा विचार करून तो आनंदकडे गेला पण आनंद देखील तिथून निघून जायला लागला, नंदाने त्याला विचारले की सगळे माझ्याशी असे का वागत आहेत. त्यावेळी आनंदाने त्याला बुद्धांच्या आदेशा विषयी सांगितले. ते ऐकून नंद खूपच कष्टी झाला.</span></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">असाच काही काळ लोटला, आणि भगवंत परत नंदाकडे आले आणि त्याला म्हणाले की चल आपण नरक लोकाला भेट देऊ. तिथे गेल्यावर भगवंतांनी नंदाला परत एक फेरफटका मारायला सांगितला. फिरत असताना नंदाने नरकलोकाचे ते भीषण दृष्य पाहिले, एके ठिकाणी त्याने अग्नीने वेढलेले एक मोठे भांडे पाहिले, तो प्रचंड अग्नी त्या भांड्यात देखील प्रवेश करू पाहत होता. आणि अनेक यमदूत कुणाची तरी वाट पाहात तेथे थांबले होते. नंदाने त्यांना विचारले की हे भांडे रिकामे का आहे आणि ते कुणाची वाट पाहात आहेत. तेव्हा एक यमदूत म्हणाला, नंद नावाचा बुद्धांचा लहान चुलत भाऊ आहे, जो स्वर्गलोकाच्या प्राप्तीसाठी विनय आणि शील पालन करतो आहे, जेव्हा त्याचे स्वर्गलोकातील आनंद उपभोगून पुण्य समाप्त होईल त्यावेळी तो इथे जन्म घेणार आहे आणि आम्ही त्याचीच वाट पाहात आहोत, त्याला या भांड्यात घालावयाचे आहे.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">हे सगळे ऐकून भयग्रस्त झालेला नंद परत येऊन विचार करतो की भविष्यात देवलोकात जन्म घेऊन शेवटी नरकात जाऊन पडणे काही सुज्ञ पणाचे नाही. त्या नंतर नंदाने आपले क्षुद्र स्वर्गप्राप्तीचे ध्येय बाजूला सारून, संसारातून मुक्तीचे खरे ध्येय धारण केले. आपल्या स्वतःच्या डोळ्यांनी नरक पाहून, तेथून पुढे त्याने कधीही आपल्या विनयाचा भंग केला नाही, आणि बुध्दांनी त्याला इंद्रियांवर नियंत्रण असलेला सर्वोत्तम शिष्य अशी उपमा दिली.</span></div>
<div>
<div class="text_exposed_root text_exposed" style="display: inline; font-family: inherit;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"><br />
</span></div>
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">या लेखन प्रपंचाचा हेतू असा की आजकाल अनेक लोक विपश्यना आणि तत्सम बौद्ध ध्यान पद्धतींचा उपयोग मनाची एकाग्रता वाढविणे, शांतता वाढविणे, तथाकथित रोग मुक्ती , गर्भ संस्कार इत्यादींसारख्या क्षुल्लक सांसारिक गोष्टीसाठी करत आहेत आणि या सर्व क्षुल्लक गोष्टींमध्ये विपश्यनेचे चे अंतिम ध्येय, म्हणजे निर्वाण प्राप्ती आणि संसारापासून मुक्ती, ते कुठेतरी हरवले जात आहे. तसेच महाराष्ट्रात आज ज्या काही संस्था विपश्यनेचा प्रचार करीत आहेत त्यादेखील वर उल्लेख केलेल्या क्षुद्र गोष्टींच्या नावाखालीच लोकांना आपल्या कडे आकर्षित करण्याचा प्रयत्न करतात असे प्रकर्षाने जाणवते.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">याचा अर्थ असा नाही की मनाची एकाग्रता वाढविणे, शांतता वाढविणे चुकीचे आहे, ह्या गोष्टी म्हणजे विपश्यनेचे अतिरिक्त फायदे म्हटले जाऊ शकतात, बोनस म्हटले जाऊ शकतात पण अंतिम ध्येय मुळीच नाही. आणि जर कुणी वर उल्लेख केलेल्या क्षुद्र गोष्टींना ध्येय ठरवून विपश्यनेचा अभ्यास करत असेल तर तो बुद्धांचा मार्ग अजिबात नाही. भगवंताच्या धम्माचा दुरुपयोग मात्र नक्कीच आहे.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">वरील कथेमधील भगवंताचे शब्द आपण लक्षात घेतले पाहिजेत, भगवान स्पष्ट शब्दांत सांगतात की सांसारिक सुखांच्या प्राप्तीसाठी जर कुणी धम्म पालन करत आहे तर तो बुद्धांचा मार्ग नाही. हा प्रकार म्हणजे जणू भगवंताच्या लोकोत्तर धम्माला लोकधम्मांच्या सेवेत रुजू करण्यासारखे आहे. तसेच या प्रकाराला बुद्ध शिक्षा देखील सुनावतात. या वरून आपण या विषयाचे गांभीर्य लक्षात घ्यायला हवे.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">आपण कितीही उच्च प्रतीची बौद्ध साधना विपश्यना, महामुद्रा, महासंधी इत्यादी करत असू पण जर आपली ती करण्यामागची भावना/intension जर बुद्धांच्या उपदेशास अनुसरून नसेल तर ती सांसारिक साधनाच ठरेल, लोकोत्तर होणार नाही.</span><span style="font-family: inherit;"> </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">याच कारणामुळे बौद्ध साधनांमध्ये विशेषतः महायानाच्या ज्या साधना पद्धती आहेत त्यात अगदी सुरवातीलाच आपण आपले साधना करण्याचे उद्दिष्ट, प्रयोजन काय आहे ते स्पष्ट करतो जेणेकरून आपण आपल्या धेय्याप्रति जागृत राहू.</span><span style="font-family: inherit;"> </span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">जोपर्यंत आपण अनित्य, दुःख आणि अनात्म या संसाराच्या त्रिलक्षणांविषयी सचेत होऊन, आपला अभ्यास या लक्षणांच्या मर्यादेत राहून करणार नाही, तो पर्यंत आपल्याला या बौद्ध साधनांचे गांभीर्य कळणार नाही.</span><span style="font-family: inherit;"> </span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">बुद्ध म्हणतात, "दुःख हा या संसाराचा स्वभाव आहे."आणि त्या दुःखापासून मुक्ती आपले ध्येय आहे हे आपण कधीही विसरता कामा नये, तरच आपल्या साधनेला, अभ्यासाला काही अर्थ उरतो.</span></div>
</span><br />
<h3 style="text-align: left;">
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: inherit;"><br />
</span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: inherit;">~ विशालवज्र </span></div>
</h3>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"></span><br />
<h3 style="text-align: center;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><span style="color: red;">।।सर्वमंगलम्।।</span></span></span></h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<h3 style="text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;">टीपणे:-</span></h3>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"><br />
१. वरील लेखातील कथा ही धम्मपदातही येते. मी ही कथा, Words of my perfect teacher ही ग्रंथातून भाषांतरित केली आहे.<br />
<br />
२. महामुद्रा, महासंधी या महायान/वज्रयानातील अंतिम सत्य, निर्वाण जाणण्याच्या साधना पद्धती आहेत. या अत्यंत सूक्ष्म पातळीवरील विपश्यनाभावना आहेत, यांनाच महा विपश्यना असे देखील म्हणतात.<br />
<br />
३. लाभ हानि ,<br />
यश अपयश ,<br />
सुख दुःख ,<br />
जय पराजय<br />
यांना आठ लोकधम्म म्हणतात. यांच्या प्राप्तीसाठी बुद्धांच्या शिकवणीचा उपयोग केला जाऊ शकत नाही आणि केला तर तो बुद्धांचा धम्म ठरत नाही.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<br />
<h2 style="text-align: left;">
<br />
</h2>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-3630312603030365042017-05-19T10:20:00.000-07:002017-09-17T05:04:08.018-07:00महायानाची मूलभूत ओळख : २<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<h3 style="text-align: justify;">
<br />
<span style="color: red;">सदर लेख हा बुध्द पाैर्णिमेच्या दिवशी लिहिलेला असुन आज प्रकाशित करण्यात येत आहे..</span></h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
महायानाबाबत सुरूवातीला माझा दृष्टिकोन कधीही अनुकूल नव्हता, माझ्या ठायी असलेल्या अज्ञानामुळे मी सतत टीका करीत असे. (धर्म त्याबद्दल क्षमा करो) पण जेव्हा अनुभुतीने जाणले की महायान नेमके काय आहे, तेव्हा मनातून ध्वनी निर्माण झाला (कोणी काहीही म्हणो पण) महायानासारखा श्रेष्ठ धर्ममार्ग जगात दुसरा नाही (ही माझी अनुभूती आहे इतरांची वेगळी असू शकते याचा अर्थ असा नव्हे की इतर धर्म - संप्रदायांना मी कमी लेखतो, पण इतके मात्र म्हणेन की कोणाचीही महायानाशी तुलना होऊ शकत नाही even जो श्रावकयानी पारंपारिक प्रचलित बाैध्द धर्म आहे, तो महायान बाैध्द धर्माच्या तुलनेत मागे आहे असे माझी अनुभुती सांगते.) अनेकांना महायान म्हणजे नेमके काय हे माहित नसेल तर काहींनी ते नाव यापुर्वी ऎकले असेल. त्या सर्वांसाठी सांगतो, भगवान बुध्दांची शिकवण हि तीन भागात विभागली आहे :
<br />
<br />
१. श्रावकयान,
<br />
२. प्रत्येक बुध्दयान तसेच
<br />
३. बोधीसत्त्वयान..
<br />
<br />
यातील बोधीसत्त्वयान हे महायान आहे आणि महायान हे बोधीसत्त्वयान.. ज्याचा उपदेश भगवान बुध्दांनी सामान्य मानवांच्या साठी नाही, तर बोधीसत्वांच्या साठी केला आहे. (अर्थात कोणीही बोधीसत्त्वत्व प्राप्त करु शकते) असा हा धर्ममार्ग अनेक पैलुंनी श्रेष्ठ ठरतो, त्यांच्यातील मुख्य म्हणजे त्यामध्ये प्रवेश मिळविण्याचा मार्ग.
<br />
<br />
<br />
इतर धर्म संप्रदायामध्ये तुम्हाला सामील करुन घेण्यासाठी विशेष प्रकारची प्रलोभने दाखवितात, नरकाची भीती दाखवितात आणि त्यानुसार एखादे निरुपयोगी कर्म कांड करुन धर्म परिवर्तन केले जाते. अनेकदा मनुष्याला ते त्याच्या जन्मासहच प्राप्त होते. अर्थात तथाकथित धर्म - संप्रदाय मानणाऱ्या माता पित्याच्या पोटी जन्म झाला की, तो विशिष्ट धर्म - संप्रदायाचा म्हणून ओळखला जातो, मग त्याच्याद्वारे धर्माचे आचरण केले जाते किंवा नाही याला विशेष महत्व नाही.. पण महायानाच्या बाबतीत मात्र तसे नाही, इथे प्रवेश मिळवून घेण्यासाठी एक प्रवेश परीक्षा (Entrance Exam) द्यावी लागते. त्या मार्गावर चालण्यासाठी स्वतःला सिध्द करुन दाखवावे लागते की ह्या मार्गावर चालण्यासाठी मी सक्षम आहे, तेव्हाच महायानात प्रवेश मिळतो. त्या प्रवेश परीक्षेचे नाव आहे बोधीचित्तोत्पाद अर्थात बोधीचित्ताची प्राप्ती. बोधीचित्ताची निर्मिती. बोधीचित्त हे महायानाचे प्रवेशद्वार आहे, तुमच्याकडे बोधीचित्त असेल तर तुम्ही महायानात आहात, आणि तुमचे बोधीचित्त नष्ट झाले तर तुम्ही महायानातुन भ्रष्ट झालेत. असा त्याचा अर्थ आहे..
<br />
<br />
<br />
आपल्या सामान्य मानवांच्या चित्तामध्ये आणि बोधिचित्तामध्ये जमीन आस्मानाचं अंतर आहे. आसक्तीच्या महासागरात बुडालेले आपले मन बोधीचित्तासारखा उदात्त विचार करु शकत नाही. सामान्य चित्त आणि बोधीचित्त यांच्यातील फरक समजून घेण्यासाठी महायानात केल्या जाणाऱ्या बोधीसत्त्वांच्या प्रार्थनांचे मी केलेले मराठी भाषांतर येथे देत आहे.
<br />
<br />
<br />
पण ह्या प्रार्थनांना वाचण्यापुर्वी काही गोष्टी जाणून घ्या :
<br />
<span style="color: blue;"><br />१. महायान हा केवळ प्रार्थनांवर आधारित धर्म नसून एक प्रयत्नवादी धर्ममार्ग आहे- भक्तीमार्ग नाही. ह्यामध्ये कोणत्याही ईश्वराची किंवा भगवान बुध्दांची भक्ती केली जात नसुन ज्या काही प्रार्थना केल्या जातात त्या धर्ममार्गावर चालतांना किंवा चालण्यासाठी आपल्या चित्ताचा विकास व्हावा यासाठी..
<br /><br />२. ह्या प्रार्थना काही पोकळ शब्द नसून तो बोधीचित्त प्राप्त जीवांच्या हृदयातुन निघालेला ध्वनी अाहे. त्या प्रार्थना त्या सर्वांच्या चित्ताची मानसिक अवस्था प्रदर्शित करतात.
<br /><br />३. सामान्य मानवी चित्त प्राप्त जीवांना कदाचिर वाटेलही, असे होऊ शकणार नाही. ह्या प्रार्थना केवळ म्हणण्यापुरता मर्यादित आहेत. पण तुम्ही चुकत आहात. कारण ह्या मार्गावर चालण्यास सिध्द अशा प्रत्येक जीवांना ह्या प्रार्थना उर्जा प्रदान करतात, हे मी स्वतःच्या अनुभूतीच्या आधारे सांगत आहे..
<br /><br />४. ह्या प्रार्थना केवळ महायानात प्रवेश केलेल्या बोधीचित्त प्राप्त जीवांसाठी आहेत, सामान्य व्यक्तीचे चित्त त्यांचा भार पेलण्यासाठी सक्षम नाही.
<br /> </span><br />
<br />
महायानाच्या काही प्रार्थनांचे मराठीत केलेले भाषांतर पुढीलप्रमाणे :
<br />
<br /></div>
<h2 style="text-align: left;">
🌷 चतुर्ब्रह्मविहार 🌷
</h2>
<div style="text-align: justify;">
<br />
१. सर्व जीवांना सुख लाभो, सुखाची कारणे लाभोत...
<br />
<br />
२. सर्व जीव दुःखापासून आणि दुःखाच्या कारणापासुन मुक्त होवोत.
<br />
<br />
३. सर्व जीव सुखापासुन दुर न होवोत, ज्याला दुःखमुक्तीचा म्हणतात..
<br />
<br />
४. सर्व जीव समतोल वृत्तीमध्ये विहार करीत, तृष्णा व तिटकारा यांच्यापासून मुक्त होवोत.
<br />
<br /></div>
<h2 style="text-align: justify;">
🌷 चार प्रतिज्ञा 🌷
</h2>
<div style="text-align: justify;">
<br />
१. जीवसृष्टी अनंत आहे, तिला भवसागर नेण्याची प्रतिज्ञा करुया..
<br />
<br />
२. आपणांत असंख्य दोष आहेत, त्यांना नष्ट करण्याची प्रतिज्ञा करुया..
<br />
<br />
३. धर्माचे द्वार अनंत आहेत, त्या सर्वांचे आकलन करण्याची प्रतिज्ञा करुया...
<br />
<br />
४. जागृती (बोधी) अतुल्य आहे, ती साध्य करण्याची प्रतिज्ञा करुया..
<br />
<br /></div>
<h2 style="text-align: justify;">
🌷 बोधीसत्वाच्या आचारसहिंता 🌷
</h2>
<div style="text-align: justify;">
<br />
ज्याप्रमाणे श्रावकयानामध्ये गृहस्थांना पंचशीलांची आचारसहिंता भगवान बुध्दांनी सांगीतली आहे, अगदी त्याचप्रमाणे महायानात बोधीसत्त्वांसाठी ३७ आचारसहिंता सांगितलेल्या आहेत. आपल्या बोधीचित्ताचे रक्षण करण्यासाठी व महायानावर आरुढ राहण्यासाठी ह्या आचारसहिंतांचे पालन अत्यंर आवश्यक आहे. लेखाची वाढती लांबी पाहता मी त्यांच्यापैकी काहीच इथे देतो.
<br />
<br />
💐 प्रिय व्यक्तींच्या बद्दल असलेली आसक्ती पुराच्या प्रवाहाप्रमाणे चिरडून टाकते तर शत्रूंच्या बद्दल असलेला द्वेष अग्नीप्रमाणे जाळून टाकतो. या गोंधळामध्ये काय स्वीकारायला पाहिजे हे आपण विसरतो, गृहभुमी सोडणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 कोणत्या देवांना शरण जात आहात...? जे स्वतःच बंधनात (संसारचक्रात) अडकले असतांना ऎहिक देव तुमचे रक्षण करण्यास समर्थ आहेत का ..? त्यांच्याद्वारे रक्षित केल्या गेलेल्यांचे रक्षण करण्यास जे कधीच चुकत नाहीत अशा त्रिरत्नांना शरण जाणे - हि बोधीसत्त्वांची साधना आहे.
<br />
<br />
💐 अनादि काळापासुन तुमच्या माता तुमच्यावर प्रेम करीत आल्या आहेत, तेव्हा तुम्ही स्वतः आनंदित असण्याला अर्थ काय..? अनंत लोकांच्या हितासाठी आणि सुखासाठी बोधीचित्ताची प्राप्ती करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 सर्व दुःख तुमच्या आत्मसुखाच्या कामनेतुनच उत्पन्न झाले आहेत. सर्व जीवांना मदत करण्याच्या विचारातूनच सम्यक संबुध्दांची निर्मिती झाली आहे. दुसऱ्यांच्या दुःखासोबत स्वतःच्या सुखाची अदलाबदली करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 एखाद्याने जरी तीव्र इच्छाशक्तीने तुमची सर्व संपत्ती लुटली, त्याला तुमचे शरीर संपत्ती किंवा जे काही पुण्य कर्म केलेले आहेत किंवा करणार अाहात, ते सर्व समर्पित करा - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 तुम्ही काहीच चुकीचे केले नसतांना सुध्दा जर कोणी तुमचे डोके उठविण्याच्या प्रयत्नात असेल तेव्हा करुणायुक्त चित्ताने त्याची सर्व पापकर्म स्वतःच्या अंगावर घ्या - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 एखादी व्यक्ती तुमच्याबद्दल अत्यंत वाईट आणि चुकीच्या किंवा खोट्या गोष्टींचा प्रचार अगदी तीन हजार लोकांमध्ये करीत असेल., तरीसुध्दा प्रितीयुक्त चित्ताने त्याच्या कार्यक्षमतेची स्तुती करा. - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 जर तुमचा कोणी उपहास करीत सार्वजनीक ठिकाणी तुम्हाला वाईट किंवा टोचून बोलत असेल, त्याला तुमचा कल्याणमित्र समजुन नम्रतेने अभिवादन करा. - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 तुमच्या समान किंवा कनिष्ठ असलेला (त्यांच्या आंधळ्या) गर्वामुळे तुच्छतापुर्वक बोलत असेल, तुमच्या कल्याण मित्राप्रमाणे त्याच्यापुढे नतमस्तक व्हा. - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 जरी तुम्हाला कोणाचाही आधार नसेल, सर्वजण तुमचा तिरस्कार करीत असतील. भयंकर आजाराने ग्रस्त आणि वाईट शक्तींनी तुमच्यावर अतिक्रमण केला असेल तरी सुध्दा कोणत्याही प्रकारच्या निराशेने व्यथित न होता सर्व जीवांची दुःखे आणि पापकर्मे अंगावर घेणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 तुमची किर्ती दुरवर पसरलेली असेल आणि अनेक लोक तुमचा गाैरव. करत असतील, धनाची देवता कुबेरा इतके जरी तुम्ही धन प्राप्त केले असेल . तरी ऎहिक लाभांना कसलेही सार नाही हे जाणा - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 जेव्हा तुमचा खरा शत्रू असलेल्या रागावरच तुम्ही विजय मिळवू शकले नाहीत, तर बाह्य शक्तींवर विजय मिळविल्यावर सुध्दा त्याची वृध्दीच होईल. प्रेम आणि करूणेच्या सत्तेखाली मनाला आणणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 दुःखाचे सर्व प्रकार हे तुमच्या मुलाच्या मृत्यूचे स्वप्न पाहण्यासारखे आहे. , ह्या गोंधळाला सत्य समजल्यावर तुमचे अश्रु गळतीला. जेव्हा तुम्हाला वाईट प्रसंगाला सामोरे जावे लागेल तेव्हा त्यांचा स्वप्नातील गोंधळ समजून त्याग करा. - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 सम्यक संबोधी प्राप्तीची कामना करणाऱ्यांना त्यांच्या शरीराला सुध्दा दान करावे लागते. तेव्हा तुमच्या सामान्य गोष्टींच्या विषयी बोलण्याची आवश्यकताच काय..? कोणत्याही प्रकारच्या परतफेडीची कामना न करता दान देणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 नैतिक आचारसंहिते शिवाय तुम्ही स्वतःचे सुध्दा कल्याण करु शकत नाही, तर इतरांच्या कल्याणाची कामना करणे हा विनोदच आहे. ऎहिक आकांक्षांचा त्याग करुन आपल्या नैतिक आचारसंहितेचे रक्षण करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 शीलांच्या वृध्दीची कामना करणाऱ्या बोधीसत्वांसाठी, तुम्हाला दुःख देण्याचा प्रयत्न करणारा जीव हा एक अमूल्य खजीनाच आहे, सर्वांच्या बाबतीत सहनशिलतेची वृध्दी करणे, चिडचिड आणि संतापापासुन सदैव मुक्त राहण्याचा प्रयत्न करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 स्तुती आणि आदराची कामना हे भांडसे निर्माण करण्यासाठी कारणीभुत असतात; अभ्यास , स्मृती आणि ध्यान त्याने नष्ट होते. यामुळे मित्र, नातेवाईक आणि मदत करणाऱ्यांच्या प्रति असलेल्या आसक्तीला नष्ट करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 वाईट शब्द इतरांच्या चित्तांची शांती भंग करातात ; जे बोधीसत्वांच्या आचरणाला निकृष्ट करण्यासाठी कारणीभूत होतात. त्यामुळे इतरांना वाईट वाटणाऱ्या असह्य शब्दांचा वापर न करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
💐 जेव्हा तुम्ही भावनिक प्रतिक्रिया देता किंवा इतर बोधीसत्वांच्या दोषांच्या बाबतीत तक्रार करता , तेव्हा तुम्ही स्वतःलाच ढासळवत आहात. महायानामध्ये प्रवेश केलेल्यांच्या दोषांच्या बाबतीत तक्रार न करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे.
<br />
<br />
💐 अनंत जीवांच्या दुःखांना नष्ट करणे, तिन्ही लोकांच्या शुध्दतेला जाणे, सम्यक संबोधीच्या प्राप्तीसाठी प्रयत्न करीत असतांना प्राप्त झालेल्या पुण्यांना समर्पित करणे - ही बोधीसत्वांची साधना आहे..
<br />
<br />
- 37 Practices of Bodhisattva (मराठी अनुवाद : पियुष खोब्रागडे)
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
<h2 style="text-align: left;">
🌷 बोधीचित्त 🌷
</h2>
<div style="text-align: justify;">
<br />
१. ज्याप्रमाणे बुध्द आणि महाबोधीसत्वांनी महासंबोधीच्या चित्ताला निर्माण केले, अगदी त्याचप्रमाणे मी सुध्दा आतापासुन जेव्हापर्यंत सम्यक संबोधीच्या हृदयापर्यंत पोहोचत नाही, तेव्हापर्यंत बोधीचित्ताची निर्मिती करेन. रक्षित नसलेल्यांचे रक्षण करण्यासाठी, बंधिस्तांना मुक्त करण्यासाठी, थकलेल्यांना आराम देण्यासाठी आणि दुःखाच्या पार न गेलेल्यांना दुःखाच्या पार नेण्यासाठी ...
<br />
<br />
२. जेव्हा जगामध्ये अस्वस्थता वाढायला लागेल तेव्हा अनंत जीवांच्या शोकांना नष्ट करण्यासाठी, वाईट मार्गावर जाण्यापासून अडविण्यासाठी, दुःखातून मुक्त करण्यासाठी आणि दुःखाच्या अनेक कारणांपासून त्यांचे रक्षण करण्यासाठी निःस्वार्थी अशा बोधीचित्ताची निर्मिती करेन..
<br />
<br />
३. सर्व निराधार जीवांसाठी मी शरण व्हावे, ज्यांचा कोणीही रक्षण करणारा नाही, असामचा रक्षणकर्ता व्हाचे. ज्यांचा कोणी आधार नाही त्यांचा आधार व्हावे. आरक्षित, दुःखी, कष्टी जीवांसाठी शरण व्हावे, शांतीचे कारण व्हावे..
<br />
<br />
४. ह्या अथवा पूर्वीच्या जीवनात माझ्याद्वारे जे काही कुशल कर्म केले गेले आहेत, इत्यादी (अशा सर्व पैलुंचा संग्रह जो मला प्राप्त झाला आहे) ज्याला पुण्य आणि प्रज्ञा म्हटले जाते. तसेच सहा पारमितांची भावना करित असतांना माझ्याद्वारे जे काही प्रयत्न कुशल कर्म) केले गेले असेल, त्यांचा लाभ जगातील सर्व जीवांना होवो. त्यांच्याद्वारे अनंत लोकांच्या शोकाचे नाश होऊन तते मुक्त होवोत.
<br />
<br />
५. दुर्गतीच्या दुःखापासून मुक्ती आणि सर्व जीवांच्या द्वारे करण्यात आलेल्या पुण्याचे मी अानंदाने अनुमोदन करतो. सर्व दुःखी जीव सुखी होवोत, जेवढे शरीरधारी जीव आहेत, त्यांच्या सांसारिक दुःखापासून मुक्तीचे अनुमोदन करतो..
<br />
<br />
६. सर्व जीवांना सुख देणारे व सर्व जीवांच्या कल्याण करणाऱ्या बोधीसत्वांच्या चित्तोत्पाद सागराचे अनुमोदन करतो. सर्व दिशांना विद्यमान असलेल्या बुध्दांना हात जोडून प्रार्थना करतो की त्यांनी दुःखाने ग्रस्त असलेल्या लोकांच्या प्रती मोहभावनेने धर्मदीप प्रज्वलित करावा.
<br />
<br />
७. निर्वाण मार्गावर आरुढ असलेल्या बुध्दांना हात जोडून वंदना करतो की, त्यांनी अनंत काळापर्यंत मरणाला स्वीकारु नये. त्यामुळे जगात अंधकार पसरणार नाही. अशाप्रकारे हे सर्व कर्म करून मी जे काही पुण्य प्राप्त केले आहे, त्याद्वारे सर्व प्राण्या दुःखाला नष्ट करणारा मी होऊ शकेन.
<br />
<br />
८. दुःखीतांचे जीवन पूर्णपणे नष्ट होईपर्यंत मी रोगी लोकांच्या करिता आैषध व्हावे, वैद्य व्हावे, परिचारक सुध्दा व्हावे. भुकेने व्याकुळलेले व तहाणलेले असतील त्यांचे दुःख ; भोजन व पाण्याचा वर्षाव करुन दुर करावे आणि ह्या दुष्काळा नंतर अनेक कल्पांपर्यंत त्यांचे भोजन व्हावे.
<br />
<br />
९. दरिद्री लोकांच्या करिता मी कधीही न ससंपणारे साधन व्हावे आणि विविध प्रकारच्या साधनांनी त्यांच्यासमोर हजर रहावे. मी माझ्या शरीराचे भोग व तिन्ही काळातील सर्व पुण्याचे अासक्तिविरहीत भावनेने सर्व जीवांच्या अर्थसिध्दी करीता त्यांच्या कल्याणासाठी दान करायला तयार आहे.
<br />
<br />
१०. संपुर्ण त्याग म्हणजेच निर्वाण आहे आणि माझे मन निर्वाण प्राप्त करण्यास इच्छुक आहे. जर मला संपुर्ण त्याग करायचाच आहे तर या शरीरालाच ; जीवांना दान देणे हेच उत्तम आहे. सर्व जीवांना सुखाची प्राप्ती होईल, त्याप्रमाणे मी माझ्या शरीराला दान केले आहे., तेव्हा त्यांना जेव्हा वाटेल ते याला मारून शकतात, याची निंदा करु शकतात किंवा यावर धुळ फेकु शकतात.
<br />
<br />
११. ते माझ्या शरीराशी खेळलेही किंवा विलास सुध्दा केला तरी मला त्याची काय पर्वा..? कारण मी त्यांना आपले शरीर दान दिले आहे. त्यांना माझ्या शरीराच्या ज्या - ज्या कार्यापासुन सुख प्राप्त होत असेल, ते ते कार्य ह्या शरीरापासुन घेऊ शकतात, कारण माझ्यामुळे कोणाचेही अहित होऊ नये.
<br />
<br />
१२. जे कोणी माझे निंदक असतील आणि जे कोणी अपकारक असतील आणि अाणखीही जे कोणी उपहास करणारे असतील ते सर्व बोधीला प्राप्त व्हावेत. जे अनाथ आहेत, त्यांचा मी नाथ व्हावे, तसेच पार जाणाऱ्यांची नाव सेतु व वाहक व्हावे. जीवांसाठी मी चिंतामणी रुपी उत्तम घर व्हावे, सिध्द व्हावे महान आैषधी व्हावे, तसेच कल्पतरु आणि कामधेनु व्हावे.
<br />
<br />
१३. ज्याप्रमाणे पृथ्वी इत्यादी चार महाभुत हे अनंत आकाशापर्यंत व्याप्त अप्रमेय जीवांकरीता मी तोपर्यंत विविध प्रकारे आधार व्हावे, जोपर्यंत सर्व जीव मुक्त होत नाहीत. जसे आधी बनुन गेलेल्या सुगतांनी बोधीचित्ताला प्राप्त केले तसेच त्यांनी बोधीसत्वांच्या आचारसहिंतेचे पालन केले, त्याचप्रमाणे जगाच्या कल्याणासाठी मी बोधीचित्ताला उत्पन्न करुन त्या शिकवणीला त्याच क्रमाने स्वीकार करेन. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
- बोधीसत्त्वचर्यावतार (आर्य शांतीदेव)
<br />
<br />
Do even fathers and mothers Have such a benevolent intention as this? Do the gods and sages? Does even Brahma have it?
<br />
<br />
इतक्या महान प्रार्थना कोणत्या धर्ममार्गात केल्या जातात का..? जिथे प्रत्येक जीव केवळ स्वतःच्याच हितासाठी प्रार्थना करतात आणि त्याद्वारे इतरांना हानी होत आहे किंवा नाही ह्या साध्या गोष्टींकडे सुध्दा त्यांचे लक्ष जात नाही. पण बोधीसत्त्व मात्र सर्व विश्वाच्या कल्याणासाठी स्वतः समर्थ बनण्यासाठी साधना करतात त्यासाठी ते त्यांच्या जीवनाचे दान देण्यासाठी सुध्दा मागे पुढे पाहत नाही.
</div>
<div style="text-align: justify;">
वरील सर्व गोष्टी सांगण्यासाठी आज काही महायानाचा दिवस नाही परंतु बोधीसत्त्व सिध्दार्थाच्या सम्यक संबोधी प्राप्तीचा दिन मात्र आहे. ज्या दिवशी अनंत लोकांच्या कल्याणाच्या अकृत्रिम अभिलाषेसह अनेक पारमिता पूर्ण करुन बोधीसत्त्व सिध्दार्थाने सम्यक संबोधीची प्राप्ती केली. त्या ध्येयापर्यंत पोहोचतांना बोधीसत्त्व ह्याच मार्गावरून गेले, त्याबद्दल सामान्य माहिती होण्यासाठी ह्या लेखाद्वारे प्रकाश टाकण्याचा प्रयत्न केला आहे<br />
सर्व जीव सुखी होवोत, सर्वांना हिताचा मार्ग सापडो* 🙏🏻🙏🏻<br />
<br /></div>
<h2 style="text-align: left;">
- © पियुष खोब्रागडे
</h2>
<h2 style="text-align: left;">
१०.०५.२०१७
</h2>
<div>
<br /></div>
<div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
www.buddhistsofindia.blogspot.in </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<h3 style="text-align: left;">
® <span style="color: red;">सदर लेख कोणत्याही माध्यमांच्या द्वारे शेयर करतांना ह्या Blog चा URL सोबत जोडणे अत्यंत आवश्यक आहे, अन्यथा सर्व हक्क सुरक्षित...</span></h3>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
+++
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-47301463430561498982017-05-17T00:46:00.001-07:002017-09-17T05:01:01.146-07:00मैत्रेय आणि महायानाबाबत असलेले काही गैरसमज..<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
महायान आणि बोधीसत्त्व संकल्पनेच्या बाबतीत आज बरेच गैरसमज समाजामध्ये पसरले आहेत. काही लोक त्या गैरसमजुतींना सत्य मानून आपल्याच मनाच्या कथा रचतांना बोधीसत्वाच्या ह्या महान संकल्पनेचा संबध कोणी अवतारवादाशी तर कोणी त्यांच्या प्रेषितांशी जोडून पाहत आपल्याच मनाचे मनोरे रचण्याचा प्रयत्न करित आहेत. त्या सर्वांच्या गोड गैरसमजुतींचे खंडन करण्यासाठी सदर लेख लिहित आहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
सर्वप्रथम काही लोक असा प्रचार करतांना दिसतात की, मैत्रेयाची संकल्पना ही महायान पंथाने जन्माला घातली असुन ती एक थोतांड पसरविणारी संकल्पना आहे. त्या सर्वांनी हे लक्षात घ्यावे की बोधीसत्त्व संकल्पना ही जरी महायानाची केंद्रीय संकल्पना असली तरी मैत्रेयाचे मुळ पारंपारिक पाली तिपिटकातच आहे. परंतु आपली समजूत महायानाला एक अंधश्रद्धेवर आधारलेला धर्म अशी झाल्यामुळे आपण त्याच्याकडे त्याच दृष्टिकोनातून पाहतो आणि प्रत्येक वेळी आपल्या श्रध्दांना न पटणाऱ्या किंवा अंधश्रध्देवर अाधारलेल्या गोष्टींचा संबंध आपण त्याच्याशी लावतांना दिसतो. जसे - काहींच्या मते पुनर्जन्माची संकल्पना ही महायानाची व्युत्पत्ती आहे, पण तसे नाही ती भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेल्या श्रावकयानावरच आधारलेली आहे. ह्या सर्व गैरसमजुतींमुळे मी महायानाच्या बाबत थोडक्यात सांगू इच्छितो.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
महायान जसा दिसतो तसा नाहीच, तुम्ही बाहेरून महायानाचा न्यायनिवाडा करु शकत नाहीत, त्यासाठी तुम्हाला त्याला बरोबर जाणून घेता आले पाहिजे, त्याचे योग्य प्रकारे आकलन करता आले पाहिजेत. तो एका नारळाच्या फळासारखा आहे, बाहेरून कठोर आणि खाण्यायोग्य न दिसणारा आतुन तितकाच सुयोग्य आहे. मी महायानाच्या बाबत जो काही अनुभव घेतलेला आहे, त्यानुसार सांगू शकतो की तो कर्मकांडावर आधारित धर्ममार्ग नाही, तर तो ज्या काही साधना सांगतो त्या सर्व फळ देणाऱ्याच आहेत. केवळ बाप्तिस्मा, सुंता, दीक्षा, इत्यादी प्रकारच्या विधींना संपन्न केल्याने तुम्ही महायानात प्रवेश मिळवू शकत नाहीत, तर त्यासाठी तुम्हाला तुमची योग्यता सिध्द करावी लागते, त्यासाठी विशिष्ट प्रकारची प्रवेश परिक्षा द्यावी लागते, तेव्हाच तुम्हाला त्यामध्ये प्रवेश मिळतो. जगातला कोणताही धर्म ह्या प्रकारच्या कसोट्यांना पुर्ण करण्याचे आव्हान देत नाही. ते केवळ त्यांच्या धर्मसंस्थापकांची किंवा त्यांनी सांगितलेल्या ईश्वरांची भक्ती करायला सांगतात., त्यातूनच तुमचे पाप धुतले जातील सुगती प्राप्त होईल अन्यथा दूर्गति होईल असा सिध्दान्त सांगतात. याउलट महायानात सर्व कर्मावर आधारित आहे., कोणाच्या भक्तीवर नाही. हा मूलभूत फरक जरी समजला तरी सुध्दा आपण महायानाच्या महत्तेबद्दल समजून घेऊ शकतो. याविषयावर सांगण्यासारखे तर बरेच काही आहे, पण लेखाची लांबी लक्षात घेता मुख्य मुद्यावर येतो..</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
बोधीसत्त्व संकल्पनेच्या बाबतीतही बरेच गैरसमज पसरले आहेत, काहींच्या मते बोधीसत्त्व हा बुध्दांचा अवतारवाद प्रदर्शित करतो. त्यांच्या मते भगवान बुध्दांनी बोधीसत्वांच्या रुपांमध्ये अनेक अवतार घेतले आहेत. तर बाैध्द परंपरेमध्ये अनेक बुध्दांची जी काही संकल्पना मांडली जाते, त्यातील सर्व बुध्द हे एकाच बुध्दांचे अनेक रुप असुन धर्माचा विनाश झाल्यावर बुध्द स्वतः अवतार घेतो असा गोड गैरसमज अनेकांचा आहे. त्या सर्वांनी लक्षात घ्यावे की, बोधीसत्त्व हा काही स्वर्गातून पडलेला जीव नाही. तर "बुध्दो भवेयं जगतो हिताय" अर्थात सर्व जीवांच्या हितासाठी आणि सुखासाठी मी बुध्दत्वाची प्राप्ती करेन अशा प्रकारची अकृत्रिम अभिलाषा आपल्या चित्तामध्ये निर्माण करुन त्यासाठी आपल्या सर्वस्वाच्या त्यागाची सुध्दा तयारी ठेवणारा आपल्यासारख्या सामान्य मनुष्याच्या चित्ताचेच विकसित रुप आहे. त्याच्या त्या साधनांमुळे त्याचे चित्त (बोधीचित्त) त्या स्तरावर पोहोचले आहे, जिथे इतरांच्या कल्याणासाठी स्वतःच्या जीवाचे दान देतांना सुध्दा त्याला आनंद होतो. महायानात ज्या काही प्रार्थना (साधना) केल्या जातात त्या अशा मार्गावर चालण्यासाठी मन प्रगल्भ व्हावे यासाठीच .. अर्थात बोधीसत्त्व हा सामान्य मनुष्यच आहे, पण त्याचे चित्त सामान्य नसून बोधीचित्त आहे. असा हा बोधीसत्त्व अनेक पारमिता पूर्ण करुन शेवटी जगाच्या कल्याणासाठी बुध्दत्वाची प्राप्ती करतो (ज्या कालावधी मध्ये धर्माचा नाश झालेला असतो, जेव्हा लोकांनी बुध्द हे नाव सुध्दा ऎकलेले नसते) अशी बोधीसत्त्व संकल्पना अाहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
अनेक बुध्दांच्या संकल्पनेच्या विषयी सांगायचे झाले तर, प्रत्येक जीव हा बुध्द बनण्याची क्षमता राखतो. ह्या जगातील प्रत्येक जीव हा बुध्द बनू शकतो, त्यामुळे अनेक बुध्दांच्या संकल्पने विषयी शंका बाळगण्याचे काही कारण नाही. कारण गाैतम बुध्द हे प्रथम बुध्द नव्हतेच, त्यांच्यापुर्वी सुध्दा अनेक बुध्द होऊन गेले आणि नंतरही अनेक होतील. याचा अर्थ असा नव्हे की, एकच बुध्द अनेक वेळा अवतार घेतो. गाैतम बुध्दांच्या पूर्वी जे काही बुध्द होऊन गेलेत आणि नंतर जे कोणी होतील त्यांचा गाैतम बुध्दांशी संबंध नाही, ते वेगवेगळे व्यक्ती आहेत; ज्यांनी स्वयंप्रयत्नाने बुध्दत्वाला प्राप्त केले आहे. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
त्यामुळे जर कोणी म्हणत असेल की, " बुद्धाला जेव्हा विचारले गेले तुमच्या पश्चात आम्हास मार्गदर्शन कोण करेल तेव्हा बुद्ध म्हणाले मी मैत्रेय म्हणुन. जन्मास येइल वा मैत्रेय हा त्याकाळी बुद्ध असेल." हा चुकीचा सिध्दांत आहे, भगवान बुध्दांनी असे कधीही सांगितलेले नाही. भगवान बुध्दांना जेव्हा विचारले गेले की, तुमच्या पश्चात आम्हाला मार्गदर्शन कोण करेल..? तर भगवानांनी उत्तर दिले धम्म..!! मी उपदेश केलेला धर्मच माझ्या पश्चात तुम्हाला मार्गदर्शन करेल. भगवान बुध्दांनी असे सांगितले नाही की, मी मैत्रेय म्हणून जन्मास येईल. असे होऊच शकत नाही, कारण ते धर्मविरोधी आहे. बुध्दांनी पुनर्जन्माचा क्षय केलेला आहे, त्यांनी मनाच्या सर्व बंधनांना तोडले आहे, त्यामुळे त्यांचा पुनर्जन्म होऊ शकत नाही. भगवान बुध्द ज्या मैत्रेयाच्या विषयी बोलत आहेत, ती बुध्दत्व प्राप्तीसाठी प्रयत्नरत दुसरी व्यक्ती आहे, स्वतः गाैतम बुध्द नाहीत. गाैतम बुध्दांच्या द्वारे उपदेश केलेला धर्म जेव्हा नष्ट होईल, अर्थात ह्या धर्माच्या बाबतीत कोणालाही काहीच माहिती नसेल तेव्हा मैत्रेय बोधीसत्त्व हा बुध्द बनणार. एका बुध्दांची शिकवण अस्तित्वात असल्यावर दुसरा कोणताही बुध्द जन्म घेऊ शकत नाही. ह्या सिद्धांताच्या मागे सुध्दा अनेक कारणे आहेत.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
काही लोक ह्या बोधीसत्त्व संकल्पनेचा संबंध अवतार वादाशी लावण्याचा प्रयत्न करतात, त्यांच्या बाबतीत बाबासाहेब म्हणतात - </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>बोधीसत्वांच्या अनेक जन्मांचा किंवा जातकांचा हा सिध्दान्त ब्राह्मणांच्या अवतारवाद ह्या सिध्दांतासारखा वाटतो, अर्थात ईश्वराच्या अवतारासंबंधीचा सिध्दान्त. (पण तसे नाही, त्यात जमीन आस्मानाचं अंतर आहे) जातक सिध्दान्त हा भगवान बुध्दांच्या सर्वश्रेष्ठ शुध्द अवस्थेच्या जीवनाचे सार यावर आधारलेला आहे. यामध्ये बोधीसत्वाचे जीवन शुध्द असलेच पाहिजे, बोधीसत्त्व आपल्या जीवनामध्ये जन्मोजन्मी पवित्र बनत जातो व त्याचे अनुकरण कराणार्याचे रक्षण करतो. परंतु अवतारवादामध्ये ईश्वराच्या अवताराची जडणघडण पवित्र असावी अशी अपेक्षा नाही. अवतारवादी ब्राह्मणी संकल्पनेचा अर्थ इतकाच की, ईश्वर निरनिराळे अवतार घेऊन आपल्या भक्तांचे रक्षण करतो. मग त्याचे वर्तन अतिशय अशुद्ध आणि अनैतिक असले तरी चालते. परंतु बोधीसत्वाच्या बाबतीत मात्र तसे नाही, बुध्द बनण्यासाठी बोधीसत्वाला (किमान) सलग दहा जन्मांपर्यंत सर्वोच्च शुध्द जीवनाचे बंधन घालण्यात अाले आहे. बोधीसत्वाने अनेक जन्मांपर्यंत, बुध्दत्वाच्या प्राप्तीसाठी आवश्यक अशा शुध्द जीवन अवस्थेतुनच गेले पाहिजे. ह्या सिध्दांताला दुसऱ्या कोणत्याही शासनामध्ये तोड नाही. दुसरा कोणताही धर्म आपल्या शास्त्याला अशा प्रकारच्या कसोटीला पूर्ण करण्याचे आव्हान देत नाही.<br /><br />- दि बुध्द अॅण्ड हिज धम्म</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ह्यावरून अनेक गोष्टी स्पष्ट झाल्या असतील अशी अपेक्षा करतो. तसेच जे लोक इस्लामी प्रेषितांना बुध्दांनी सांगितलेला मैत्रेय मानतात, त्या लोकांनी सुध्दा बोधीसत्त्व संकल्पनेचा योग्य प्रकारे अभ्यास करावा ही विनंती करतो. तसेच मला त्यांच्या विषयी एक पडलेला प्रशन म्हणजे, ते त्यांच्या प्रेषितांना मैत्रेय ह्या बोधीसत्व रुपात मानतात की, बुध्द रुपात...? त्यानंतर सुध्दा आणखी अनेक प्रश्न पडतात -</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
अ. बोधीसत्त्व रुपात पाहत असतील तर :</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
१. बुध्दांची शिकवण अस्तित्वात असतांना ते बुध्दांना शरण का बरं गेले नाहीत...?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
२. एका बोधीसत्वांच्या शुध्द व नैतिक जीवनाच्या कसोटीप्रमाणे त्यांचे जीवन होते का...? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ब. बुध्द रुपात पाहत असतील तर :</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
१. त्यांनी धर्मचक्राचे प्रवर्तन कशा प्रकारे केले..?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
२. धर्म अस्तित्वात असतांना त्याला शरण जायला सोडून ईश्वराला (जे एक बाह्य शरण आहे) त्याला शरण जायला का बरं सांगितले..?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
३. ते सर्व विकारांच्या पासून मुक्त होते का..? वास्तविक पाहता त्यांनिओ ज्या ईश्वराची संकल्पना मांडली आहे, तो भेदभाव करणारा, लोकांना गटसमुहांमध्ये विभागणारा, त्याची न ऎकणार्या जीवांना नरकात पाठविणारा जीव आहे, ज्याच्यावर माराचे साम्राज्य अस्तित्वात अाहे, असा ईश्वर सुध्दा जेव्हा माराच्या बंधनातून मुक्त नाही तर त्यांच्या प्रेषितांच्या बाबतीत आपण काय अपेक्षा करावी..?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
कोणत्याही दोन गोष्टींची तुलना करतांना आपण नेहमीच ती नेमकॊ कशाशी करत आहोत, याचे भान ठेवावे...</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
- पियुष खोब्रागडे<br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
हे सुध्दा वाचा :</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
१. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/01/blog-post_23.html?m=0" target="_blank">बोधीसत्त्व सुमेध आणि भगवान दीपंकर बुध्द</a></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-58105026151207391042017-04-20T00:33:00.001-07:002017-09-17T05:00:53.980-07:00धम्माच्या बाबतीत असलेले गैरसमज... - भाग ३<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
आमचे फेसबुक वरील मित्र संजय क्षीरसागर यांनी भगवान बुध्दांच्या धम्माच्या संबंधाने काही प्रश्न उपस्थित केले होते, त्यांच्या प्रश्नांचे उत्तर देण्यासाठी सदर लेख लिहिला आहे. ह्या लेखामध्ये संजय क्षीरसागर यांचे प्रश्न व त्यांना माझ्याद्वारे दिल्या गेलेली उत्तरे यांचा समावेश केला अाहे..</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span style="color: red;"><br />संजय क्षीरसागर- यांची पोस्ट</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;">एक विनंती :- प्रथमतः पोस्ट पूर्ण वाचा आणि मगच like ऑप्शन युझ करा. तसेच काही सूचना असल्यास, चुकीची बाब असल्यास कॉमेंट मध्ये नोंदवा. पण केवळ काड्याच घालायच्या म्हणून उगवणार असला तर .. तर मग खैर नाही.<br />==================================================<br /><br />गौतम बुद्धाची चार आर्यसत्ये :- (१) दुःख (२) तृष्णा (३) दुःखनिरोध (४) दुःखनिरोधगामिनी प्रतिपद् अष्टांग मार्ग <br /><br />अष्टांग मार्ग :- (१)सम्यक दृष्टी, चार आर्यसत्यांचे यथार्थ ज्ञान (२) सम्यक संकल्प (३) सम्यक वाचा (४) सम्यक कर्मान्त (५) सम्यक आजीविका (६) सम्यक व्यायाम (७) सम्यक स्मृती (८) सम्यक समाधी <br /><br />पंचशील तत्वे :- (१) कोणत्याही प्राण्याची हिंसा न करणे व त्याला इजा न करणे (२) चोरी न <br />करणे (३) व्यभिचार न करणे (४) असत्य न बोलणे (५) मादक पेय ग्रहण न करणे <br /><br />डॉ. आंबेडकरांनी आपल्या ' बुद्ध आणि त्याचा धम्म ' या ग्रंथाच्या प्रास्ताविकात गौतम बुद्धाच्या चार आर्यसत्यांवर जे प्रश्नचिन्ह उपस्थित केले आहे, त्या अनुषंगाने हा चर्चेचा व्याप आरंभला आहे. <br /><br />सर्वप्रथम हे लक्षात घेतले पाहिजे कि, गौतम बुद्धापूर्वीपासून या देशात श्रमण परंपरा अस्तित्वात होती. या श्रमणांचे सुमारे साठहून अधिक संघ असल्याचे श्री. धर्मानंद कोसंबी यांनी आपल्या ' भगवान बुद्ध ' या ग्रंथाच्या प्रथम खंडात नमूद केले असून खुद्द गौतमच्या काळात निर्ग्रंथ ( जैन ), पुरणकाश्यप, मक्खलि गोसाल, अजित केसकम्बल, पकुध कात्यायन, संजय बेलठ्ठपुत्त हे सहा मोठे श्रमण संघ अस्तित्वात होते. <br /><br />गौतमाने गृहस्थाश्रमाचा त्यागून संन्यास घेतला त्यावेळी आरंभीच्या काळात त्याने जी काही <br />तपश्चर्या आरंभली ती पूर्वपार परंपरेने चालत आलेल्या पद्धतींनुसार. ज्याचे वर्णन कित्येक बुद्ध चरित्रांत मिळते. परंतु इथे लक्षात घेण्याची महत्त्वाची बाब म्हणजे गौतम किंवा इतर श्रमणांना विरक्ती का यावी ? संन्यासाकडे त्यांचा ओढा का असावा ? <br /><br />मानवी जीवन अस्तित्वात आल्यापासून आपल्या अस्तित्वाच्या कारणाचा शोध घेण्याची धडपड अव्याहतपणे सुरु आहे. आपण ज्या काळाचा विचार करत आहोत, त्या काळात या प्रश्नाचा शोध घेण्याचा एकमेव मार्ग म्हणजे संन्यास, तपश्चर्या. यामागे आत्मज्ञान वा इच्छित देवतेची भेट, दर्शनप्राप्ती वगैरे जी काही भावना असेल ती असेल.<br /><br /> याच अनुषंगाने विवेचनातून सुटत असलेला दुसरा मुद्दा म्हणजे मानवी जीवनातील दुःख. जगातील प्रत्येक धर्माचे आध्यात्मिक अस्तित्व मानवी जीवनातील दुःखावरच अवलंबून आहे. <br />वास्तविक धर्माचे मुख्य प्रयोजन म्हणजे मानवी जीवनाचे, समूहाचे नियमन करणे. परंतु ऐहिक जीवनातील समस्यांच्या निवारणार्थ आध्यात्म वा दैवी घटकांचा आश्रय घ्यावाच लागतो कारण निव्वळ बुद्धिवाद हा वास्तव जीवनात उपयोगी पडत नाही. असो.<br /><br />गौतम व त्याचे समकालीन तसेच पूर्वसुरी याच कारणांनी, मानवी जीवन अस्तित्वाचे प्रयोजन व मानवी जीवनातील दुःख, संन्यासाकडे वळले होते. प्रचलित मार्गांनी त्यांनी या प्रश्नांवर उपाय शोधण्याचे प्रयत्न केले. पैकी येथे आपण चर्चा करणार आहोत गौतम बुद्धाच्या चार आर्यसत्य, अष्टांग मार्ग व पंशशील तत्वांची. <br /><br />उपरोक्त तिन्ही घटकांचा बारकाईने विचार केला असता असे लक्षात येते कि, यातील चार आर्यसत्ये हि फक्त संन्यासी / श्रमणांना लागू होतात. गृहस्थाश्रमातील व्यक्तीस नाही. कारण हि चार आर्यसत्ये गृहस्थास लागू होतात असे मान्य केले तर मग गृह्स्थाश्रमाचा मुख्य आधारच तुटतो. किंबहुना या चार आर्यसत्यांत संन्यस्त वृत्तीचाच उघड पुरस्कार केल्याचे स्पष्ट होते. मग प्रश्न असा उपस्थित होतो कि, पंचशील तत्व व अष्टांग मार्गाची आवश्यकता का भासावी ?<br /><br />गौतम हा श्रमण होता. त्यामुळे आर्यसत्यांवरच तो थांबला असता तरी ते पुरेसे होते. परंतु ज्या कारणांस्तव त्याने व त्याच्या समकालीन तसेच पूर्वसुरींनी श्रमणपरंपरेचा स्वीकार केला होता त्याचे निवारण करणे, निरसन करणेही त्यांस आवश्यक होते. यामुळेच पंचशील तत्वांची उभारणी करण्यात आली. ज्यान्वये गृह्स्थाश्रमी व्यक्तीचे जीवन व्यतीत होऊन उपरोक्त आर्यसत्यांनी ते बाधित न होता, संन्यस्त वृत्तीकडे न वळता गृहस्थाश्रमातच व्यतीत व्हावे. <br />इथे वादाचा मुद्दा हा होऊ शकतो कि, पंचशील तत्वे व अष्टांग मार्ग यातील प्रथम कोण ? याचे निर्णायक उत्तर माझ्याकडे तरी नाही परंतु अष्टांग मार्गांचे अध्ययन केले असता त्यातील विफलता लक्षात येऊन पंचशील तत्वेच मला आधारभूत वाटतात. <br /><br />याचे मुख्य कारण म्हणजे अष्टांग मार्गांची उभारणीच मुळी चुकीच्या गृहितकावर झालेली आहे. अष्टांग तत्व सांगताना सर्व मनुष्य एकाच प्रवृत्तीने, एकाच विचाराने, बुद्धीने वागतील हे गृहीत धरण्यात आलेलं आहे जे मानवी स्वभाव वैविध्य, वैचित्र्य व वैशिष्ट्य लक्षात घेता अनैसर्गिक आहे. <br />त्याउलट पंचशील तत्वात काय करावे अन् काय करू नये याचे स्पष्ट निर्देश आहेत. असो.<br /><br />गौतम बुद्ध व इतर श्रमणांनी जी काही तत्वे उभारली त्यांचा अंतिम हेतू मानवी जीवन सुखमय व्हावे हाच होता. त्यामुळे या तत्वांचा सर्त्व धर्मियांनी, विशेषतः जे हिंदू धर्मियांच्या निकट सानिध्यात आले त्यांनी, आपापल्या शक्तीनुसार स्वीकार केला. याबाबतीत वैदिक धर्मियांचे उदाहरण महत्वपूर्ण असून अभ्यासूंनी याकरता मनुस्मृतितील वानप्रस्थ तसेच संन्यासाश्रम प्रकरण वाचावे अशी मी सूचना करतो. <br /><br />यास्थळी आणखी एक उद्भवणारा प्रश्न म्हणजे बौद्ध हा धर्म आहे का ? याचे उत्तर माझ्या मते नकारार्थीच ठरते. कारण -- (१) गौतमने याची स्वतंत्र धर्म म्हणून उभारणी केली नाही (२) गौतमने जी काही तत्वनिर्मिती केली ती श्रमणावस्थेत. त्यामुळे यास धर्म म्हणावे तर मग तो संन्याश्यांचा धर्म ठरतो, गृहस्थांचा नाही. व ज्या धर्मात गृह्स्थाश्रमास स्थान नाही तो मुळी धर्मच होऊ शकत नाही. (३) खेरीज गौतमच्या हयातीत प्रचलित पद्धतीनुसार श्रमणसंघ प्रवेश हेही एक कारण आहेच. <br />मग प्रश्न उपस्थित होतो, बौद्ध धर्म नाही तर काय आहे ? याचे उत्तर अनेकांनी अनेकवेळा दिलेलं आहे कि, बौद्ध हि एक जीवनपद्धती आहे. आपल्या नित्य परिचयाचे यासंबंधी दुसरे उदाहरण म्हणजे वारकरी संप्रदाय. असो. <br /><br />डॉ. आंबेडकरांनी उपस्थित केलेल्या प्रश्नाचा मी माझ्या परीने उत्तर शोधण्याचा यत्न केला आहे. अर्थात हा परिपूर्ण नाही याची मला जाणीव आहे परंतु यानिमित्ताने एका दुर्लक्षित विषयावर किमान चर्चा तरी घडेल अशी निष्फळ अपेक्षा आहे.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span style="font-size: large;">माझ्याद्वारे दिले गेलेले उत्तर : </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">सर तुमचा लेख चुकीच्या आधारावर लिहिला आहे, माझ्या परीने एक - एक मुद्दा पकडून त्याचे उत्तर देण्याचा प्रयत्न करित आहे...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">पूर्वीच्या काळात स्वर्ग प्राप्तीसाठी यज्ञ तर मोक्ष प्राप्तीसाठी तपश्चर्या केली जायची, यातील मोक्ष हि संकल्पना श्रमण परंपरेतील होती हे आपण जाणतोच. भगवान बुध्दांच्या काळात अस्तित्वात असलेल्या ६२ श्रमण परंपरांच्या द्वारे ह्या मोक्ष प्राप्तीसाठी विविध प्रकारच्या तपश्चर्या केल्या जायच्या, त्यांच्या मार्गामध्ये समानता नव्हती. जसे - कुक्कुर व्रतिक (कुत्र्याच्या खाण्यापिण्याचे व्रत करणारे) गोव्रतिक (गायी सारखे जीवन जगणारे) , अचेलक (नग्न राहणारे), विष्ठा खाऊन जगणारे अशा अनेक प्रकारच्या तपश्चर्या होत्या. सिध्दार्थ गाैतम बोधीसत्त्व अवस्थेत असतांना त्यांनी सुध्दा तिळाच्या एका दाण्यावर जीवन जगून, श्वास कोंडून विविध प्रकारच्या तपश्चर्या करण्याचा प्रयत्न केला पण ते त्यामध्ये यशस्वी झाले नाही, शेवटी वैराग्याच्या त्या मार्गाचा त्याग करुन सम्यक समाधी लावली. आणि त्याच मार्गाने सम्यक संबोधीची प्राप्ती केल्यानंतर आपल्या धर्माचा उपदेश करतांना त्यांनी अशा तपश्चर्यांना नाकारले आहे, त्यांना मिथ्या मार्ग संबोधले आहे. चित्त शुध्द नसतांना अशा तपश्चर्यांना काहीच अर्थ नाही.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">भगवान बुध्दांनी धर्माचा शॊध घेण्यासाठी बोधीसत्त्व असतांना सन्यांस स्वीकारला होता. पण निर्वाणाकडे घेऊन जाणाऱ्या ह्या धर्मयानावर आरुढ होण्यासाठी संन्यास स्वीकारण्याची गरज नाही. भगवान बुध्दांनी गृहस्थी जीवनात जगणाऱ्या लोकांसाठी हा मार्ग शॊधला आहे, ज्याचा साक्षात्कार कोणी गृहस्थाश्रमात राहून सुध्दा करु शकतो. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">दुःख : तुमच्या अर्थानुसार प्रत्येक धर्म हा मानवी जीवनात असलेल्या दुःखांवरच बोलतो आणि त्यातुन सुटण्याच्या मार्गावर. पण दुःखातून सुटण्यासाठी ते कोणत्या प्रकारचा मार्ग सांगतात त्यांची काही उदाहरणे :</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">१. भक्ती : हा मार्ग सामान्यतः ईश्वराच्या भक्तीवर आधारीत आहे, त्यांच्या धर्मानुसार ईश्वर हा भक्तीप्रिय आहे. जर तुम्ही त्याची भक्ती कराल तरच तो तुमच्या जीवनातील दुःख नष्ट करेल, पण जर तुम्ही त्याच्या भक्तीपासुन दुर जाण्याचा प्रयत्न कराल, तर तो तुमच्या जीवनाला विविध प्रकारच्या दुःखांनी भरवून टाकेल.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">२. पाैराणिक तपश्चर्या : पाैराणिक कथांमधील तपश्चर्या जरा वेगळ्या अर्थाच्या होत्या, त्यांच्यानुसार तपस्वी ईश्वराला खुश करण्यासाठी तपश्चर्या करित असत.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">३. श्रमणांची तपश्चर्या याहून वेगळी होती. त्यांच्यानुसार सामान्य मानव हा अगदी सामान्य जीवन जगतो, त्याचा त्याला काही विशेष लाभ नाही. जर सत्याची प्राप्ती करायची असेल तर मला त्याच्यापेक्षा वेगळे जीवन जगावे लागेल ह्या दृष्टिकोनातून श्रमण लोक तपश्चर्येकडे वळत असावेत. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">४. यज्ञ : ऎहिक जीवनात उत्तम फळाची प्राप्ती तसेच मेल्यानंतर स्वर्गात जन्म या कामनेतुन यज्ञ केले जायचे.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"> त्याचप्रमाणे असे अनेक मार्ग अस्तित्वात आहेत, पण भगवान बुध्दांचा धर्म मात्र दुःखातून मुक्तीसाठी वेगळ्या प्रकारचा मार्ग सांगतो. दुःखातून मुक्ती व्हावी या इच्छेने ईश्वराची भक्ती करणे, सर्व पापकर्मांना नष्ट करण्यासाठी नदी मध्ये स्नान करणे यामध्ये काही शाैर्य लागत नाही. पण दुःखमुक्तीसाठी भगवान ज्या मार्गाचा उपदेश करतात त्यावर चालण्यास शाैर्य लागते. आपल्या मनातील राग, लोभ, द्वेष, मत्सर, ईर्षा, कामवासना यांच्या सारख्या वाईट विचारांवर विजय मिळविण्यासाठी शाैर्य लागते, भगवान बुध्द आपल्याला हाच मार्ग सांगतात. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">ना मांस माशांचा आहार ग्रहण केल्याने, ना नग्न राहिल्याने, ना मुंडण केल्याने, ना जटा वाढविल्याने, ना चिंध्या परिधान केल्याने, ना शरीरावर धुळ माखल्याने, ना वेदांचे अध्ययन केल्याने, ना अग्नीहोत्रात आहुती दिल्याने अंधकारात डूबलेल्या मानवाचे मन अंधकारातुन बाहेर पडेल.. - भगवान बुध्द</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">चार आर्यसत्ये हे सर्वकालीन व सर्व प्रकारच्या जीवांच्या जीवनातील सत्ये आहेत, त्यांच्यामुळे गृहस्थ जीवनाचा गाभा तुटतो असे नाही. भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेले आर्यसत्ये हे शाश्वत सत्ये तर आहेतच पण गृहस्थाश्रमात राहणाऱ्यांसाठी त्यांचे तंतोतंत पालन करणे गरजेचे नाही (तरीसुध्दा ते त्यांच्या जीवनासाठी सत्येच आहेत) दुसरी महत्वाची गोष्ट म्हणजे तुम्ही पंचशील आणि आर्य अष्टांगिक मार्गामध्ये केलेली तुलना चुकीची आहे, त्यांचा एकमेकांशी संबंध येत नाही. प्रज्ञा, शील आणि समाधी यांना धर्मामध्ये अधिक महत्व आहे. यातील प्रज्ञा आणि शील ह्या पारमिता आहेत तर समाधी आर्य अष्टांगिक मार्गातील आठवे अंग. त्यामुळे ह्या दोन वेगळ्या गोष्टी आहेत ज्यांची तुलना होऊ शकत नाही. केवळ सदाचाराने (शीलाने) निर्वाणाची प्राप्ती होऊ शकत नाही, आर्य अष्टांगिक मार्ग हा महत्वाचा आहे, जो केवळ परिव्राजकांच्या साठी नसून सर्वच जीवांच्या साठी आहे. गृहस्थांसाठीच्या पंचशीलांची तुलना श्रामणेरांच्या १० शीलांशी व भिक्खुंच्या २२७ विनयांशी करता येईल. ते शील निर्वाणाच्या प्राप्तीसाठी नसून सदाचारी जीवन जगण्यासाठी उपयुक्त आहेत. भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेला धर्म हा केवळ परिव्राजकांच्या साठी नसून तो गृहस्थांच्या साठी सुध्दा आहे कोणी गृहस्थी जीवनात सुध्दा आर्य अष्टांगिक मार्गावर चालून निर्वाणा पर्यंत पोहोचू शकतो. भगवान बुध्दांनी गृहस्थांना सुद्धा अनेक सुत्तांमधून मार्गदर्शन केले आहे. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">तुमच्या प्रश्नांची उत्तरे :</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">१. बोधीसत्वाने सम्यक संबोधीच्या प्राप्तीनंतर सारनाथ येथील मृगदाय वनामध्ये धर्मचक्राचे प्रवर्तन केले, आपल्या द्वारे जाणल्या गेलेल्या धर्माचा सर्व जगाच्या कल्याणासाठी संघाची निर्मिती केली तरी सुध्दा त्यांनी धर्माची स्थापना केली नाही असे म्हणता..</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">२. भगवान बुध्दांनी जे काही उपदेश केले ते सामान्य श्रमण अवस्थेत नसून सम्यक संबुध्द अवस्थेत केले, त्यामुळे ते सर्व प्रकारच्या जीवांसाठी केले - मग ते परिव्राजक असोत किंवा गृहस्थ..</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">अ) आर्यसत्ये तर शाश्वत सत्ये आहेत, पण त्यांचे आकलन करण्याचा गृहस्थांचा आणि परिव्राजकांचा मार्ग वेगळा आहे. त्यांचे उपदेश हे केवळ परिव्राजकांसाठी नसून गृहस्थांच्या साठी सुध्दा होतेच.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">ब) भगवान बुध्दांच्या द्वारे केल्या गेलेल्या कित्येक गृहस्थांना केलेल्या उपदेशातुन त्यांच्या धर्मात गृहस्थी जीवनाचे असलेले महत्व अधोरेखीत होते.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">३. तिसरा प्रश्न बरोबर समजला नाही, कृपया स्पष्ट करा...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">मला वाटते तुम्हाला ह्या प्रश्नाचे उत्तर सुध्दा वर सापडले असेल, भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेला धर्म केवळ विशिष्ट आचार पद्धतींचे आचरण करणाऱ्या लोकांचा पंथ किंवा संप्रदाय नव्हे तर सम्यक संबुध्दांनी (संपुर्ण जागृत) अनुभव केलेले निसर्गाचे नियम आहेत, मानवाच्या कल्याणासाठी उपदेश केलेला तो मार्ग अाहे, ज्याचे प्रवर्तन त्यांनी सारनाथ येथे केले, ज्याला धर्मचक्रप्रवर्तन असे म्हणतात.</span></div>
<br />
<span style="color: blue;"><br />सर्व जीव सुखी होवोत.।<br />सर्वांना हिताचा मार्ग सापडो....<br /><br />- पियुष खोब्रागडे..</span><br />
<span style="color: blue;"><br /></span>
<span style="color: blue;"><br /></span>
<span style="color: blue;"></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-11516444688723975692017-04-05T07:43:00.000-07:002020-04-04T21:31:48.727-07:00देवांचा प्रिय प्रियदर्शी राजा...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">देवांच्या प्रिय अशा प्रियदर्शी सम्राट अशोक यांची आज जयंती
त्यानिमित्त त्यांच्या मंगल स्मृतीस</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> विनम्र अभिवादन. सम्राट अशोक हे महान
धर्मसम्राट होते</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">त्यांच्या जीवन कार्याबद्दल जाणून घेण्याच्या जरासा प्रयत्न जरी केला तरी
आपल्याला समजून येईल कि</span>, <span lang="HI">त्यांच्यासारखा राजा दुसरा कोणी
होऊन गेला असेल. पण जगाच्या ह्या महान धर्मसम्राटाच्या कार्याचा आणि त्याने भारतभुमीला
प्राप्त करुन दिलेल्या </span></span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">गौर</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">वाचा विसर आपल्याला पडलेला आहे. परंतु उशिरा का होईना पण यावर्षी काही मंडळींनी पुढाकार घेऊन ह्या धर्मराजाची जयंती यावर्षी पासून
नियमितपणे साजरी करण्याचा तसेच त्यांनी मानवजातीच्या कल्याणासाठी दिलेल्या
योगदानाबद्दल सामान्य जनतेला माहिती व्हावी</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">त्यासाठी त्यांच्या विचारांचा प्रचार आणि
प्रसार करण्याचा एक सर्वसामान्य विचार सुध्दा अभिनंदनास आणि साधुवादास पात्र आहे..</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">सम्राट अशोकांच्या जयंतीनिमित्य त्यांनी मार्गदर्शक म्हणुन
लिहून ठेवलेल्या अनेक अभिलेखांच्या बाबत थोडक्यात माहिती देण्यासाठी तसेच
त्यांच्या नावावर काही अपप्रचार करणाऱ्यांना उत्तर म्हणुन सदर लेख लिहित आहे </span><i><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">(काही दिवसांच्या पुर्वी एका वेबसाईटवर एक लेख वाचण्यात आला
होता</span></i><i><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">ज्यामध्ये सम्राट अशोकांच्या बाबतीत असा अपप्रचार करण्यात आला होता कि</span>,
<span lang="HI">त्यांनी आपल्या लेखांमध्ये आपण </span></span></i><i><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">बौ</span></i><i><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">ध्द असल्याचा कुठेही उल्लेख केलेला नाही</span></i><i><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">एवढेच काय तर त्यांनी </span></span></i><i><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">बौ</span></i><i><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">ध्द धर्माचा सुध्दा उल्लेख केलेला नाही.
अशाप्रकारे चुकीच्या माहितीच्या आधारे लिहिला गेलेला तो लेख सर्वसामान्य लोकांची
दिशाभुल करणारा आहे. </span></i><i><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">याशिवाय जगामध्ये असे अनेक लेखक
अस्तित्वात आहेत, ज्यांना कदाचित सत्य माहित असतांना सुध्दा त्यांच्या बाबतीत
सामान्य लोकामध्ये गैरसमज पसरविण्यासाठी ते लिखाण करीत असतात, ज्यामध्ये त्यांनी
मांडलेल्या मुद्द्यांना कशाचाही आधार राहत नाही.</span></i><i><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span></i><i><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> त्यामुळे अशा लेखांपासुन सावध रहावे.
त्यांच्यावर विश्वास न ठेवता त्यात लिहिल्या गेलेल्या मजकुराची योग्य प्रकारे
पडताळणी करावी.)</span></i><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">
आपण याप्रमाणे लेख वाचून यातुन मिळणारा संदेश ग्रहण करावा</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">जेणेकरून आपल्या जीवन -
प्रवासामध्ये याचा उपयोग होऊ शकेल...</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">आपण सम्राट </span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">अशोकांना</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> महान सम्राट म्हणतो</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">त्याचप्रमाणे जगामध्ये असे
इतरही अनेक राजे होऊन गेले आहेत त्यांच्या संबंधी वर्णन करतांना त्यांचे भक्त असे
म्हणतात कि, </span></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">शंभर
- दीडशे लढाया जिंकणारा व त्यातील एकही लढाई न घेणारा आमचा राजा पराक्रमी आणि महान
आहे. पण वास्तविक पाहता</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">,
<span lang="HI">बाह्य युध्दामध्ये जिंकण्याचा त्याच्या महत्तेशी कसा काय संबंध
लावता येईल. बाह्य युध्दात जिंकल्यामुळे तो महान होणार नाही</span>, <span lang="HI">किंवा हरल्याने तो लहान होणार नाही</span>; <span lang="HI">फार तर त्याचा
संबंध त्याच्या युध्दकलेत असलेल्या नैपुण्यतेशी लावता येईल.</span></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> कारण भगवान बुध्दांनी म्हटले आहे</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">युध्दामध्ये सहस्त्र योध्दांना जिंकण्यापेक्षा जो एक स्वतःला
जिंकतो</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">तो खरा युध्दजेता होय...</span><span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">त्यामुळे
सम्राट अशोक महान यासाठी ठरतात कि</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">,
<span lang="HI">प्रकृती धर्माचरणाची वाढ व्हावी</span>, <span lang="HI">यासाठी
त्यांनी धर्मयुध्द केले. हे युध्द समाजातील वाईट चालीरीती विरूद्ध होते</span>, <span lang="HI">अंधश्रध्दा आणि अधर्माविरुध्द होते. या कालखंडात त्यांनी कोणाशी युध्द न
करता सुध्दा आपल्या साम्राज्यात धर्मराज्य प्रस्थापित केले</span>, <span lang="HI">जे
दिडशे लढाया जिंकणाऱ्यांसाठी सुध्दा त्याची कणभर बरोबरी साधणे शक्य झाले नाही. </span></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">तुम्ही युध्द कशासाठी करत आहात..</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">? <span lang="HI">आपला साम्राज्य विस्तार
करण्यासाठी का. </span>? <span lang="HI">पण या सर्वांचा तुमच्या प्रजेच्या जीवनात
काय फरक पडणार आहे</span>, <span lang="HI">ते यातुन दुःखमुक्त होतील असे आपल्याला
वाटते का..</span>? <span lang="HI">एक राजा म्हणून तुमच्या प्रजेच्या प्रती तुमची
काय कर्तव्ये आहेत किंवा प्रजेला तुमच्याकडून काय अपेक्षित आहे...</span>? <span lang="HI">प्रजा सुखी व्हावी असे तुम्हा वाटते</span>, <span lang="HI">पण ती सुखी कशी
होणार याचा आपण कधी विचार केला आहे का...</span>? <span lang="HI">केवळ बाह्य आणि
ऎहिक गोष्टींचा पुरवठा केल्याने ते सुखी होणार नाहीत</span>, <span lang="HI">त्यांच्या
नित्य सुखासाठी धर्माचाच आधार घ्यावा लागेल. सम्राट अशोकांनी आपल्या जगामध्ये
धर्मराज्याची स्थापना करण्यासाठी केलेला त्याग आणि दिलेले दान निःसंशय अतुल्य आहे</span>,
<span lang="HI">ज्याची तुलना करता येणे शक्य नाही.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">१. अशोकांचे धर्मांतर</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">सम्राट अशोकांच्या बाबतीत घडलेला सर्व सामान्य इतिहास
आपल्याला माहित आहेच</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">,
<span lang="HI">कि सर्व जग जिंकायला निघालेल्या राजाचे मन एका युध्दात झालेल्या
रक्तपाताला पाहून पिळवटते. रक्तपाताचा हा मार्ग सोडून तो धर्माचा मार्ग निवडतो.
याविषयावर लिहितांना सम्राट म्हणतात कि</span>,</span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी राजाने आपल्या
राज्यभिषेकाच्या आठ वर्षांनंतर कलिंग विजय संपादन केला. ह्या युध्दामध्ये दीड लाख
लोकांना बंदी बनवून कारागृहात टाकण्यात आले<span style="line-height: 115%;">, <span lang="HI">एक लाख लोक मारल्या गेले आणि अनेक लोक मृत्यू
पावले. कलिंग राष्ट्रावर विजय मिळविल्या नंतर देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी राजाचे
धर्म अनुशीलन</span>, <span lang="HI">धर्माप्रती लालसा आसि धर्मानुशासन तीव्र झाले.</span></span><span lang="MR" style="line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="line-height: 115%;"> </span><span lang="HI" style="color: #333333; line-height: 115%;">कलिंगवर विजय मिळविल्या नंतर देवांच्या प्रिय राजाला
पश्चात्ताप झाला.</span><span style="color: #333333; line-height: 115%;">
<span lang="HI">यासाठी त्यांनी धर्माचा स्वीकार केला हे स्पष्टपणे आपल्याला या
लेखावरुन समजते. त्यामुळे याविषयावर टिका </span></span><span lang="MR" style="color: #333333; line-height: 115%;">करणाऱ्या</span><span lang="HI" style="color: #333333; line-height: 115%;"> लोकांनी वास्तवतेचे भान ठेवून पुढील लेख
लिहावेत.</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: #fefdfa; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">२. धर्मयात्रा</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: #fefdfa; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">भगवान बुध्दांनी महापरिनिब्बाण सुत्तामध्ये आपल्याला
धर्मयात्रा करण्याचा उपदेश केला आहे</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">बुध्द</span>, <span lang="HI">धम्म आणि
संघाच्या प्रती श्रध्दा असणाऱ्या प्रत्येक जीवाने ती धर्मयात्रा अवश्य करावी
यासाठी सम्राट अशोकांनीच आपल्या पुढे एक आदर्श प्रस्थापित केला अाहे.</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">अ) बोधीवृक्षाची यात्रा :</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">पूर्वीच्या काळी राजे महाराजे लोक केवळ
शिकारीला जाण्यासाठीच राजवाड्यातून बाहेर पडत असत, तीच त्यांची एकमेव यात्रा राहत
असे. पण सम्राट अशोकांनी या प्रथेच्या विरुध्द जात, अशाप्रकारच्या अधर्मी
यात्रांचा त्याग केला जिथे जनावरांची हत्या होते. तर नव्या धर्मायात्रेची सुरुवात
त्यांनी केली. अशा यात्रेची सुरुवात बोधीसत्वाला ज्या वृक्षाखाली बसून सम्यक
संबोधीची प्राप्ती झाली बोधीवृक्षापासूनच केली. आपल्या धर्मलेखामध्ये ते म्हणतात,</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">प्राचीन काळापासून विहार यात्रेला जाण्याची
राजे लोकांची प्रथा होती. अर्थात या यात्रांमध्ये शिकारीसारखे कर्म</span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">च</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> पूर्ण होत असत. परंतु देवांच्या प्रिय
प्रियदर्शी राजाने आपल्या राज्यभिषेकाच्या दहाव्या वर्षी बोधीवृक्षाची यात्रा केली
तेव्हापासून ह्या धर्मयात्रेची प्रथा सुरु झाली. ह्या धर्मयात्रेत श्रमण आणि
ब्राह्मणांचे दर्शन घेतले जाते आणि त्यांना सुवर्ण दान दिले जाते. वृध्दांचे दर्शन
घेतले जाते अाणि त्यांना सुध्दा सुवर्ण दान दिले जाते. प्रजेच्या भेटीगाठी होऊन
त्यांना जन्मवासी व ग्रामवासी होऊन त्यांना धर्माबाबत उपदेश किंवा अनुशासन देणे
आणि धर्मासंबंधी विचारपूस करण्याची संधी मिळत असते. धर्माचा प्रिय प्रियदर्शी राजा
विहार यात्रां ऎवजी धर्मयात्रांमध्ये पर्याप्त आनंद मिळवितो...</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">यावरून आपल्याला समजते कि सम्राट प्रियदर्शी अशोक यांना
शिकारीला जाण्यासारख्या विहार यात्रांमध्ये जराही रस नव्हता</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">तर धर्मयात्रा करण्यात त्यांना
आनंद मिळायचा. पण येथे हे लक्षात घ्यावे कि</span>, <span lang="HI">धर्मयात्रा
म्हणजे तीर्थ जत्रा वगैरे किंवा नव्हती ज्यांचे विकृत स्वरूप आपल्याला बघायला
मिळतात</span>, <span lang="HI">तर ती एक धर्मयात्रा होती. जिथे लोक धर्म शिकायला</span>,
<span lang="HI">धर्माच्या बाबतीत कोणत्या शंका असतील तर त्या दुर करायला</span>, <span lang="HI">आपले धार्मिक अनुभव एकमेकांशी वाटायला जात होते.</span></span><span lang="HI" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">त्याचप्रमाणे </span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">आपल्या राज्यभिषेकाच्या २० वर्षांनंतर
देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी राजाने ह्या भुमीला भेट देऊन त्याची पूजा केली</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">जिथे शाक्यमुनी बुध्दांचा जन्म
झाला होता. त्यांनी त्या ठिकाणी एक शिलालेख लिहिला तसेच एक स्तंभ उभारला आणि या
ठिकाणी भगवानांचा जन्म झाला असल्याने मुख्य करातुन मुक्त करीत केवळ त्याचा आठवा
भाग जमा करण्याचा आदेश दिला..</span></span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">३. धर्मप्रचार</span><span class="apple-converted-space"><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span class="apple-converted-space"><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेल्या - ज्याचे अस्तित्व अत्यंत
दुर्मिळ आहे अशा लोक कल्याणकारी धर्माला केवळ त्यांच्या साम्राज्या पुरताच नाही</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">तर अगदी विदेशातील लोकांच्या
कल्याणासाठी त्यांनी आपल्या धर्मदुतांना पाठविले</span>, <span lang="HI">यामध्ये
त्यांचा मुलगा महेंद्र आणि मुलगी संघमित्रा यांचा सुध्दा समावेश होता. एवढेच नाही</span>,
<span lang="HI">तर त्यांनी आपल्या भावी पिढ्यांना सुध्दा धर्माच्या प्रचार आणि
प्रसारासाठी वाहून जाण्याची आज्ञा केली होती. आपल्या एका शिलालेखात ते म्हणतात कि</span>,
</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<span lang="HI">देवांचा प्रिय प्रियदर्शी
राजा प्रकृती वाढलेले धर्माचरण अधिक वाढावेत यासाठी सर प्रयत्न करतात. त्यांचे
पुत्र</span>, <span lang="HI">पाैत्र आणि प्रपाैत्र सुध्दा ह्या सृष्टीच्या
अंतापर्यत ह्या धर्माचरणाची ववाढ व्हावी म्हणुन प्रयत्न करतील आणि धर्म तथा
शीलांच्या माध्यमातून धर्मानुशासनाचा प्रसार करतील. कारण धर्माचे शासन हे श्रेष्ठ
आहे आणि शील रहित व्यक्ती हे धर्माचरण करु शकर नाही. धर्म अाहे म्हणून ह्या
गुणांची वाढ होणे व त्यात खंड न पडू देणे हे श्रेयस्कर आहे. याच हेतूने हा धर्मलेख
लिहविला गेला आहे. माझ्या पुत्र</span>, <span lang="HI">पाैत्र आणि प्रपाैत्रांनी
ह्या गुणांची वाढ होण्यासाठी कार्यरत रहावे व याची अवनती करू नये. राज्यभिषेकाच्या
१३ व्या वर्षांनंतर देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी राजाने हा धर्मलेख लिहविला आहे."</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">अशा ह्या महान सम्राटाने धर्मप्रसारासाठी आपल्या पुत्रांना
दान दिले</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">सृष्टीच्या अंतापर्यंत आपल्या
पुत्र आणि प्रपाैत्रांना कार्यरत राहण्याची अाज्ञा केली त्याशिवाय धर्मप्रसारासाठी
त्यांनी अधिकारी नेमले होते. यापूर्वी अशा प्रकारच्या कोणत्याही धर्माची
(नैतिकतेची) वृद्धी करण्यासाठी आपल्या अधिकार्यांना नेमले होते. याविषयावर ते
लिहितात</span>, </span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<span lang="HI">देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी राजाने आपल्या राज्यभिषेकाच्या १३ वर्षांनंतर
आपल्या अधिकार्यांची नियुक्ती केली </span>, <span lang="HI">सर्व संप्रदायातील
लोकांच्या दरम्यान धर्माला प्रोत्साहित करण्यासाठी आणि धर्माला शरण गेलेल्या
लोकांच्या हितासाठी आणि सुखासाठी ते कार्य करतात."</span><span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">४. धर्म म्हणजे काय..<span style="line-height: 115%;">?<span class="apple-converted-space"> </span></span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
<span lang="HI" style="background: #FEFDFA;">आतापर्यंत आपण बघितले आहे </span></span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">की</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">सम्राट अशोकांनी
धर्मप्रसारासाठी आपल्या मुला मुलींना संघाला दान दिले तर सृष्टीच्या अंतापर्यत
आपल्या पाैत्र - प्रपाैत्रांना कार्य करित राहण्याची आज्ञा दिली. धर्मप्रसारासाठी
विविध अधिकार्यांच्या नेमणुका केल्या. पण यामध्ये काय विशेष...</span>? <span lang="HI">अशाप्रकारचा प्रशन काही लोकांना पडणे सहाजिकच आहे. काही लोक म्हणतील कि</span>,
<span lang="HI">धर्म प्रसारासाठी किंवा रक्षणासाठी आमच्या अमुक महाराजांनी विविध
कार्यक्रम राबविले </span></span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">दुसऱ्या</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> संप्रदायाच्या लोकांना कापून काढले</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">इत्यादी. मग यातुन सम्राट अशोक
कसे काय वेगळे ठरतात..</span>? <span lang="HI">याचे उत्तर आपल्याला पुढील लेखातुन
सापडते</span>, </span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<span lang="HI">देवांचा प्रिय प्रियदर्शी राजा असे म्हणतो कि</span>, <span lang="HI">धर्म
हा उत्तम आहे</span>, <span lang="HI">पण धर्म म्हणजे काय..</span>? <span lang="HI">धर्म म्हणजे पापांपासुन दुर रहावे</span>, <span lang="HI">पुष्कळ चांगली
कृत्ये करावीत. दान</span>, <span lang="HI">दया</span>, <span lang="HI">सुत्त व
पावित्य यांचे पालन करावे. मी अनेक प्रकारे चक्षूदान केले आहे. द्विपाद</span>, <span lang="HI">चतुष्पाद</span>, <span lang="HI">पक्षी व जलचर प्राण्यांवर मी अनेक प्रकारे
कृपा केली आहे. इतकी कि</span>, <span lang="HI">मी त्यांना प्राणदान सुध्दा दिले
आहे. अजूनही चांगली कामे मी केलेली अाहेत. हा लेख अशासाठी लिहिविला गेला आगे कि</span>,
<span lang="HI">लोकांनी ह्या उदाहरणा प्रमाणे वागावे व चिरकाल रहावे</span>, <span lang="HI">याप्रमाणे वागेल तो पुण्यकृत्य करील"</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">सम्राट अशोकांनी अत्यंत महत्वाचा उपदेश या लेखाद्वारे
आपल्याला केलेला आहे. आज आपण स्वतःला सम्राट अशोकांचे पाईक म्हणून स्वतःला घोषित
करतो</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">परंतु त्या काळच्या इतिहासातच
आपण स्वतःला गुंतवून ठेवतो.</span> <span lang="HI">ह्या
काळामध्ये असलेल्या अनेक गोष्टींची सुरुवात सम्राट अशोकांच्या द्वारे सर्वप्रथम
कशी काय केली गेली होती.</span>, <span lang="HI">ह्या सर्व गोष्टी आपण गर्वाने
इतरांना सांगण्याचा प्रयत्न करित असतो. पण असे करतांना त्यांनी आपल्याला ज्या
शिकवणीचा उपदेश आपल्या लेखाद्वारे तसेच आपल्या अायुष्यातुन दिला आहे</span>, <span lang="HI">त्याचे अनुसरण करण्यापासुन किंवा त्या गोष्टींचा प्रसार करण्यापासून मात्र
आपण जाणीवपूर्वक स्वतःला लांब ठेवण्याचा प्रयत्न करित असतो. कारण काही लोक एखाद्या
गाथेतील किंवा शीलालेखातील वाक्य आपल्याला सांगतात</span>, <span lang="HI">त्याचे
मराठी भाषेतील भाषांतरही सांगतात</span>, <span lang="HI">आणि त्याच्यातील एखादा
शब्द किंवा चिन्ह सांगुन आजच्यावकाळत तिला किती महत्व प्राप्त झालेला आहे</span>, <span lang="HI">इत्यादी गोष्टी सांगतात</span>, <span lang="HI">पण त्या गाथेचा किंवा
चिन्हाचा योग्य अर्थ समजावून सांगुन त्याचा बुध्दांनी किंवा सम्राट अशोकांनी
कशाप्रकारे आपले कल्याण साधून घेण्यासाठी उपदेश केकेलावहोता</span>, <span lang="HI">ह्या सर्व गोष्टींचा मात्र त्यांच्या दृष्टीकोनातुन काहिच महत्व राहत नाही</span>,
<span lang="HI">असे वाटते. सम्राट अशिलांचा गाैरवशाली इतिहास आपल्याला जगापुढे
मांडायचा असतो</span>, <span lang="HI">पण त्यांच्या शिकवणीचे आपल्याला अनुसरण
करायचे नसते</span>, <span lang="HI">हि फार मोठी शोकांतिका आहे. केवळ त्यांचा
गाैरवशाली इतिहास सांगितल्याने नाही</span>, <span lang="HI">तर त्यांनी आपल्याकडून
ज्या काही अपेक्षा केल्या होत्या त्या पुर्णत्वास नेण्याच्या प्रयत्न केल्यावरच
आपण त्यांच्यासारख्या धम्मराज्याची स्थापना करु शकू.</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
<br />
<span lang="HI" style="background: #FEFDFA;">अगदी भगवान बुध्दांनी धम्मपदामध्ये उपदेश केलेल्या
धम्माच्या साराप्रमाणे<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">, <span lang="HI">सर्व
प्रकारचे पाप न करणे</span>, <span lang="HI">कुशल कर्मांचे संपादन करणे</span>, <span lang="HI">स्वचित्ताची शुध्दी करणे</span>, <span lang="HI">हेच बुध्दांचे शासन आहे.
अर्थात धर्म म्हणजेच बुध्दांची शिकवण व धर्मराज्य म्हणजेच बुध्दांचे शासन. अशा
ह्या बुध्दांच्या शिकवणीचा प्रचार व प्रसार करण्यासाठी त्यांनी आपके अायुष्य वाहून
घेतले. लोकांमध्ये बुध्दांच्या शिकवणी नुसार आचरण करण्याची अर्थात धर्माचरणाची
वृद्धी व्हावी जेणे करुन सर्व जीव सुखी व्हावेत ह्या मंगळ कामनेने विविध
प्रकारच्या संप्रदायातील लोकांमध्ये धर्मप्रचार करण्याचे कार्य केले.</span>
<span lang="HI">अर्थात विविध प्रकारची कर्मकांड करुन त्यांना बळजबरीने किंवा अन्य
कोणत्याही प्रकारे त्यांचे धर्मांतर करुन केवळ नावाचे बाैध्द बनविले नाही. तर
त्यांच्या शिकवणीला त्यांच्यात प्रस्थापित करून</span>, <span lang="HI">त्यांच्या
आचरणातुन शिकवण प्रदर्शित करुन सम्राट अशोकांनी धर्मराज्याची प्रस्थापना केली.</span></span></span><br />
<br />
</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> <span lang="HI">५. धर्मराज्यात सर्व समान
आहेत...</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">अशा ह्या धम्मराज्यामध्ये कसल्याही आणि कोणत्याही प्रकारचा
भेद नव्हता. त्या धम्मराज्यामध्ये सर्व जगाच्या हितासाठी आणि सुखासाठी महाकारुणिक
भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेल्या धर्माची प्रस्थापना झाली होती.</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">त्यांचे राज्य हे धर्मराज्य
बनले होते. धर्मराज्य म्हणजे अशाप्रकारचे राज्य जिथे कोणीही कोणाची वंचना करीत
नाहीत</span>, <span lang="HI">कोणीही कोणाचा अपमान करित नाहीत</span>, <span lang="HI">सर्व जीव एकमेकांच्या कल्याणाचीच कामना करित असतात. त्यांच्या राज्यामध्ये
जातीभेद</span>, <span lang="HI">अंधश्रध्दा</span>, <span lang="HI">निरूपयोगी
कर्मकांड किंवा अन्य कोणत्याही प्रकारचा भेदभाव केला जात नव्हता. त्याला
समजण्यासाठी खालील धर्मलेखाची मदत होईल</span>, </span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<span lang="HI">देवांचा प्रिय प्रियदर्शी राजाची अशी इच्छा
आहे कि</span>, <span lang="HI">सर्व संप्रदायाच्या लोकांनी त्याच्या साम्राज्यात
सर्वत्र रहावे. कारण ते त्यांच्यासाठी संयम व भावशुध्दी यांची इच्छा करतात."</span></span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">यावरून आपल्याला समजते कि</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">इतर संप्रदायातील लोकांच्या प्रती सुध्दा
त्यांना आपल्या मुला - बाळाप्रमाणेच काळजी होती. त्यांच्यामध्ये ते कोणत्याही
प्रकारचा भेद करत नव्हते. तर सर्व संप्रदायातील लोकांनी एकमेकांच्या संप्रदाय आणि
शिकवणीचा आदर करित त्यांच्यातून जे काही चांगले आहे</span>, <span lang="HI">ते
स्वीकारायला पाहिजे. याबाबतीत ते लिहितात</span>, "</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">सर्व संप्रदायातील लोकांचा एकमेकांशी चांगला
संबंध असायला हवा. त्यांनी दुसऱ्यांच्या शिकवणीला ऎकले पाहिजे आणि त्यांचा सन्मान
केला पाहिजे. देवांच्या प्रि</span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">य</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> प्रियदर्शी राजाची अशी इच्छा आहे कि</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">इतर संप्रदायातील चांगल्या
शिकवणीला सर्वांनी समजून घेतले पाहिजे "</span></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> यावरून आपल्याला त्यांचा इतर संप्रदायाच्या
आणि संप्रदा</span><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">यी</span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">क
लोकांच्या प्रती असलेला दृष्टिकोन समजतो. ते सांप्रदायिक भेदभाव पाळणारे कोणत्याही
प्रकारचे सांप्रदायिक नव्हते. तर सर्व जीव सुखी व्हावेत</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">त्यांच्यातील सर्व प्रकारची
(सामाजिक/सांप्रदायिक)</span> <span lang="HI">बंधने नष्ट व्हावीत व एक मानव
जात म्हणून त्यांनी सदाचारी जीवन जगावे ह्या ध्येयाला पुढे करुन धर्मसचा प्रचार
आणि प्रसार करणारे ते धार्मिक होते..</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
</span><span lang="HI" style="background: #fefdfa; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">६.
धर्मराज्यात अंधश्रध्दा - कर्मकांड यांचे नाही<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">, <span lang="HI">तर धर्माचे अस्तित्व आहे..</span></span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: #fefdfa; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">आपल्या देशामध्ये सध्या आपल्या अनेक प्रकारच्या श्रध्दा
अंधश्रध्दा बघायला मिळतात. ह्या केवळ आजच तयार झालेल्या नाहीत</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">तर फार पूर्वीपासून चालत
आलेल्या आहेत. जसे समुद्राचा प्रवास करु नये</span>, <span lang="HI">शुभ मुहूर्त
पाहुनच मंगल कार्ये करावीत. इत्यादी अनेक प्रकारच्या अंधश्रध्दांचे अस्तित्व फार
पूर्व काळापासून सुध्दा आपल्या समाजामध्ये होतेच. त्यांच्या ह्या अस्तित्वाला
कदाचित अधर्माची शिकवणच कारणीभूत असावी.</span> <span lang="HI">पण सम्राट
प्रियदर्शी अशोकांचे साम्राज्य हे धर्मराज्य होते. ते आपल्या ससाम्राज्याचा कारभार
धम्माप्रमाणे करित असल्याने</span>, <span lang="HI">त्यांच्या राज्यात अशा
अंधश्रध्दांवर प्रहार होणे निश्चितच होते. त्यासाठी ते लिहितात</span>,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span class="apple-converted-space"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<span lang="HI">देवांचा प्रिय प्रियदर्शी राजाचे म्हणणे
अाहे की</span>, <span lang="HI">लोक संकटात असतांना</span>, <span lang="HI">पुत्र
किंवा मुलीच्या जन्माच्या वेळी</span>, <span lang="HI">लग्नप्रसंगी आणि
याप्रकारच्या अन्य प्रसंगी</span> <span lang="HI">शुभ किंवा अशुभ समयी पुष्कळ
प्रकारच्या चांगल्या - वाईट कर्मांचे संपादन करतात. यावेळी स्त्रीया अनेक प्रकारचे
शुद् व निरर्थक विधी करतात. मंगल कार्य अवश्य करावीत पण याप्रकारचे मंगल कार्य
अल्पफळ देणारे असतात. धर्माच्या द्वारे केले जाणारे धर्मकार्य महाफलदायज असते.
(धर्माचे मंगल कार्य म्हणजे दास आणि सेवक यांच्याशी योग्य व्यवहार</span>, <span lang="HI">शास्त्यांचा आदर </span>, <span lang="HI">प्राण्यांची अहिंसा</span>, <span lang="HI">श्रमण किंवा ब्राह्मणांना दान</span>, <span lang="HI">प्राण्यांच्या सोबत
आत्मसंयमाचा व्यवहार</span>, <span lang="HI">तथा याप्रकारचे अन्य मंगलकार्य केले
जावे म्हणुन पिता पुत्र बंधू आणि स्वामी यांनी सांगावे कि</span>, <span lang="HI">हे
धम्ममंगल चांगले आहे</span>, <span lang="HI">आणि ह्याला तोपर्यंत संपन्न करावे</span>,
<span lang="HI">जोपर्यंत लक्ष्याची पूर्ती होत नाही. याशिवाय दान देणे चांगले आहे</span>,
<span lang="HI">हे एक श्रेष्ठ कार्य अाहे. पण धम्मदाना सारखे दुसरे दान</span>, <span lang="HI">उपकार किंवा अनुभव नाहीत..) याशिवाय अन्य पप्रकारच्या मंगल कार्यांनी
कार्यसिद्धी होईल असे नाही. त्यांच्या आचरणाने कार्यसिद्धी होवो अथवा न होवो. ते
पृथ्वीवरील लोकांसाठीच असते परंतु धर्ममंगल सदासर्वकाळ पुण्यकारकच असतो. जरी ह्या
लोकी कार्यसिद्धी झाली नाही</span>, <span lang="HI">तरी परलोकी मात्र बरीच
फलप्राप्ती होते. आणि ह्या लोकांमध्ये त्यांची उद्देश पूर्ती झाली तर धर्ममंगल
कार्यामुळे दुहेरी लाभ मिळू शकतो</span> <span lang="HI">ह्या लोकी
कार्यसिध्दी होते</span>, <span lang="HI">तसेच परलोकी सुध्दा अनंत पुण्य प्राप्त
होते.</span> "</span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: #fefdfa; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">६. मनुष्यांच्या इतके प्राणी सुध्दा समान आहेत...</span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: #fefdfa; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">यावरून आपल्याला हि शिकवण मिळते कि</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">पुण्य प्राप्ती च्या इच्छेने
निरनिराळ्या प्रकारचे पुण्य कर्म करून जास्त काही प्राप्त होणार नाही</span>, <span lang="HI">जरी त्यापासून काही लाभ झाला तर तो अल्पकाळच राहिल. परंतुधर्माच्या
अाचरणाद्वारे मिळणारे फळ हे महान असते.</span><span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> <span lang="HI" style="background: #FEFDFA;">आपण बुध्दवंदना करित
असतांना एएक गाथा म्हणतो</span><span style="background: #FEFDFA;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span></span><o:p></o:p></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">राजा भवतु धम्मिको ।</span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">अर्थात राजा धार्मिक होवो ह्या तारेच्या अर्थाप्रमाणे सम्राट
अशोक हे धार्मिक होते. त्यांनी आपल्या राज्याचा कार्यभार हा धर्माप्रमाणेच
चालविला. त्यामुळे ते जगातील एक यशस्वी सम्राट झाले. ते एक बोधीसत्त्व होते</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">त्यांच्या हृदयामध्ये
मानवांसाठी नाही</span>, <span lang="HI">तर सर्व जीवांसाठी मंगल मैत्री आणि
महाकरुणा वसत होती. त्यांच्या राज्यात प्राण्यांना सुध्दा मनुष्यांच्या बरोबरीने
सन्मान मिळत असे. फार पूर्वीपासून यज्ञामध्ये विविध प्रकारच्या पशूंचे बळी दिले
जायचे</span>, <span lang="HI">त्यांना सम्राट अशोकांनी थांबविले.</span><span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span class="apple-converted-space"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<span lang="HI">हा धर्मलेख देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी
राजाने लिहविला आहे. कोणत्याही प्राण्यांना ममारून हवन जरी नये. कारण देवांच्या
प्रिय प्रियदर्शी राजाच्या दृष्टीने ह्या समाजात बरेच अनिष्ट प्रकार घडत असतात. तथापि
असे काही समाज आहेत</span>, <span lang="HI">ते देवांच्या पप्रिय राजाच्या दृष्टीने
हितावह आहेत. पूर्वी प्रियदर्शी राजाच्या पाकशाळेत सुप बनविण्यासाठी हजारो
प्राण्यांचे बळी दिले जायचे. परंतु आता हा धर्नकेख लिहविण्यात येत आहे</span>, <span lang="HI">त्यावेळी सूप बनविण्यासाठी ककेवळ ३ च प्राणी मारल्या जात आहेत</span>, <span lang="HI">एक हरिण आणि दोन मोर</span>, <span lang="HI">त्यातही हरिण रोज मारल्या जात
नाही. आता यापुढे एकाही राजाची इच्छा होत नाही.</span>, <span lang="HI">प्राणी
देखील मारता येणार नाही. "</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">सम्राट अशोकांनी केवळ लेखच लिहिले नाहीत</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">तर त्याप्रमाणे उपक्रम सुध्दा
राबविले आणि त्यांना यशस्वी सुद्धा करुन दाखविले.</span> <span lang="HI">एका
लेखातुन ते म्हणतात</span></span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">
<span style="background: #FEFDFA;">"<span lang="HI">आज बरीच वर्षे झाली आहेत</span>,
<span lang="HI">शेकडो वर्षांच्या पासून प्राणी हत्या वाढर होत्या</span>, <span lang="HI">नातेवाईक</span>, <span lang="HI">श्रमण आणि ब्राह्मणांना वाईट वागणुन
दिली जात होती. परंतु आज देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी राजाच्या धर्मानुसार
लोकांच्या वर्तणुकीमुळे</span> <span lang="HI">युध्दात वाजविली जाणारी घंटा
धर्मांततेची घोषणा म्हणून वाजविली जात आहे. लोकांना चिमान</span>, <span lang="HI">हत्ती</span>,
<span lang="HI">दिव्य क्रांती रुपी देव इत्यादींचे देखावे बघण्यासाठी मिळावे म्हणून
वाजविली जात आहे</span></span></span><span class="apple-converted-space"><span lang="MR" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">देवांच्या प्रिय प्रियदर्शी राजाने दिलेल्या
धर्मशिक्षणाने असा परिणाम झाला की</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">,
<span lang="HI">शेकडो वर्षांत दिसून आले नव्हते</span>, <span lang="HI">इतके
प्राणीहत्येचे प्रमाण कमी झाले. तसेच प्राण्यांच्या सोबत अहिंसा</span>, <span lang="HI">नातेवाईक</span>, <span lang="HI">ब्राम्हण व श्रमण यांचा आदर सत्कार</span>,
<span lang="HI">माता पित्यांची व वयोवृध्दांची सेवा वाढलेली दिसत आहे. आई वडील व
वयोवृध्दांची सेवा लोक अधिकाधिक करत आहेत. व यासमान इतर अनेक प्रकारांनी धर्माचरण
वाढलेले दिसत आहे. "</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
<!--[if !supportLineBreakNewLine]--><br />
<!--[endif]--><span style="background: #FEFDFA;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">याशिवाय मनुष्यांच्या सह सर्व प्राण्यांना सुध्दा
आरोग्यसेवेचा लाभ घेता यावा यासाठी अनेक दवाखाने सुरु केले. एका लेखात ते लिहितात</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<span lang="HI">देवांच्या प्रिय
प्रियदर्शी राजाच्या राज्यात सर्वत्र तसेच त्याच्या शेजारी असलेल्या</span> <span lang="HI">गोल</span>, <span lang="HI">पांडव</span>, <span lang="HI">सतियपुत्र</span>,
<span lang="HI">केरलपुत्र तथा तांब्रपर्णी तसेच यवंतवराजा अंतियो व त्याच्या शेजारी
असलेल्या इतर राज्यांच्या राज्यात प्रियदर्शी राजाने दोन प्रकारच्या चिकित्सेची व्यवस्था
केली अाहे. १. मनुष्यांच्या चिकित्सेची</span>, <span lang="HI">२. प्राण्यांच्या
चिकित्सेची. मनुष्य व जजनावरांच्या उपयोगी पडतील अशा आैषधी वनस्पती होत नाही</span>,
<span lang="HI">तिथे तिथे त्या बाहेरून आणुन लावलेल्या आहेत. आणि मुळ जिथे जिथे
नाहीत</span>, <span lang="HI">ते सगळीकडून आणुन लावलेल्या अाहेत. मानवांना व पशुंना
उपयोगी पडतील त्यासाठी मार्गावर ठिकठिकाणी विहिरी खोदविल्या आहेत व वृक्ष लावलेले
आहेत.</span></span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> <span lang="HI">७. धर्मराजा यश आणि कीर्तीसाठी
कार्य करीत नाहीत...</span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">ह्या लोककल्याणकारी राजाने दवाखाने सुरु करुन त्यात केवळ
वविविध प्रकारच्या आैषधांचाच पुरवठा केलेला नाही</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">तर मनुष्य व जनावरांच्या गरजा लक्षात घेता</span>,
<span lang="HI">त्यांच्या सोयीसाठी ठिकठिकाणी वविहिरी खोदल्या ततसेच रस्त्याच्या
ददुतर्फा वृक्षांची लागवड सुध्दा केली..</span></span><span lang="HI" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> <span style="background: #FEFDFA;">असे महान कल्याणकारी सम्राट
जगामध्ये क्वचितच बघायला मिळतील पण सदर लेख त्यांची महनरा प्रदर्शित करण्यासाठी
केला गेलेला खटाटोप नव्हे. कारण सम्राट अशोक हे बोधीसत्त्व होते. त्यांनी जे काही
कार्य केले ते सर्व जीवांच्या हितासाठी व सुखासाठी. आणि असे करित असतांना</span></span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, <span lang="HI">त्यांनी कोणत्याही प्रकारच्या
यशाची</span>, <span lang="HI">कीर्तीची किंवा लाभाची इच्छा केली नव्हती.</span><span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br />
<span lang="HI" style="background: #FEFDFA;">याविषयावर ते लिहितात<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">, </span></span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #7030a0; line-height: 115%;">"<span lang="HI">देवांचा प्रिय प्रियदर्शी राजा यश किंवा किर्ती यांना सर्वश्रेष्ठ मानीत
नाही. ते जे काही यश आणि किर्ती</span> <span lang="HI">यांची अपेक्षा करतात
ते फक्त याकरिता कि</span>, <span lang="HI">वर्तमान आणि भविष्यातील लोकांनी देखील
धर्मवाक्य लक्षपूर्वक ऎकावेत आणि त्याप्रमाणे वागण्याची इच्छा उत्पन्न व्हावी
म्हणुन देवांचा प्रिय प्रियदर्शी राजा जे काही कार्य करीत आहे</span>, <span lang="HI">ते सर्व परलोकसाठी आहे.</span> <span lang="HI">असे का...</span>? <span lang="HI">अशाकरिता कि प्रत्येकाची शत्रुपासुन सुटका व्हावी आणि हा शत्रु म्हणजे आपण
ज्याला पाप म्हणतो तो होय. हि गोष्ट सिध्द करणे लहान मोठ्यांना महान परिश्रम
केल्याशिवाय</span>, <span lang="HI">केवळ त्याच्या मागे लागल्याशिवाय </span>,
<span lang="HI">ह्या सर्व गोष्टींचा त्याग केल्याशिवाय करणे कठीण आहे.</span></span><span style="color: #7030a0; line-height: 115%;">"</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span><span lang="HI" style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">सम्राट प्रियदर्शी अशोकांच्या लेखांपैकी हा लेख सामान्य
वाचकांसाठी समजायला कठिण आहे. सम्राट अशोक याठिकाणी म्हणतात किते यश आणि किर्ती
यांना श्रेष्ठ मानत नाहीत</span><span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">,
<span lang="HI">ते जे काही कार्य करित अाहेत ते यश आणि किर्तीसाठी नाहीत तर
परलोकासाठी आहेत. त्यामुळे काही लोकांना असे वाटेल कि</span>, <span lang="HI">मृत्यूनंतर
स्वर्गामध्ये चांगले लाभ मिळावे यासाठी ते पुण्यकर्म करित आहेत. आणि भगवान
बुध्दांनी तर स्वर्गापेक्षाही निर्वाणाला श्रेष्ठ मानले आहे. मग सम्राट अशोकांची
महत्वाकांक्षा परलोकात क्षणिक किंवा सांसारीक आनंद प्राप्ती यासारखी लहान कशी काय
असू शकेल...</span>? <span lang="HI">पण येथे आपण हे विसरतो कि</span>, <span lang="HI">जर सम्राट अशोकांना ऎहिक आनंदप्राप्तीची इच्छा असती तर ह्या जन्मामध्ये
त्यांना ते सहज प्राप्त झाले असते. पण त्यांनी त्या सर्व ऎहिक गोष्टींचा त्याग
करुन धर्माचा स्वीकार केला</span>, <span lang="HI">जो संसाराकडुन निर्वाणाकडे घेऊन
जाणारा आहे. यश आणि किर्ती हे सांसारिक आणि क्षणिक आनंद आहेत. धर्माच्या मार्गावर
चालत असतांना त्यांचे काहीच मुल्य नाही</span> <span lang="HI">तर संसारातुन
निर्वाणाकडे जाण्यासाठी ज्या शत्रुंचा नाश करावा लागतो ते पाप आहे. अशा पापाला नष्ट
करण्यासाठीच सम्राट अशोक कार्य करीत असतात</span>, <span lang="HI">जेणे करन सर्व
जीव सुखी व्हावेत.</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">-<span lang="HI">पियुष खोब्रागडे....</span></span><span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span>
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"></span></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background: rgb(254 , 253 , 250); color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><span lang="HI"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">हे सुध्दा वाचा :</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">१. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2013/12/blog-post_2.html" target="_blank">सम्राट अशोक (भाग १ : शंका निरासन)</a> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: 12px;">२. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/05/blog-post.html" target="_blank">धर्माची व्याख्या</a></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #333333; font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">३. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/10/blog-post.html" target="_blank">भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे गैरसमज</a></span></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-75318439349730944562017-02-04T23:52:00.001-08:002017-09-17T05:00:06.468-07:00तुमचा बुध्द आणि आमचा बुध्द (?) (रिकाम्या डोक्यातील नव्या संकल्पना)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> भगवान बुद्धांची धर्मशिकवण जी बुद्धयान म्हणून जाणली जाते,
तिचे विविध प्रकारचे अंग आहेत. श्रावकयान, बोधिसत्वयान, प्रत्येकबुद्धयान.. परंतु
काही वर्षापासून ज्यांचा धर्माचा विशेष अभ्यासही नाही, असे लोक धर्माला जाणून
घेण्याचा प्रयत्नही न करता किंवा त्यामध्ये विशेष ऋची न दाखविता आणि त्यांच्या
बद्दल सत्य माहित नसताना, महायान आणि स्थावीरवाद यामध्ये फारक निर्माण करत होते.
ज्यापैकी स्थाविरवाद हा बुद्धांचा खरं धर्म तर महायान हा ब्राह्मणांनी विकृत
केलेला धर्म, ज्यामध्ये मूर्तीपूजा किंवा अन्य हिंदू पध्दतींनी अतिक्रमण केले
होते. या मुद्द्याला केंद्रस्थानी ठेवून स्थाविरवाडी परंपरेचा गौरव आणि तेवढाच
महायानाचा अपप्रचार केला जायचा, ज्यामध्ये त्यांना सत्याची मुलभूत माहिती सुध्दा
राहत नसायची. परंतु आजकाल ट्रेंड बदलला आहे, सद्यस्थितीत हा भेद स्थाविरवाद
विरुध्द महायान असा राहिला नसून काही लोकांनी आपल्या मनातूनच ज्या एका नव्या
पंथाची निर्मिती केलेली आहे, ज्याला ते भीमयान किंवा नवयान असे सुद्धा म्हणतात,
त्यां नवयान विरुध्द महायान, स्थावीरवाद, वज्रयान किंवा इतर परंपरा यांच्याकडे तो
वळविण्यात आलेला आहे. हे लोक मुल पारंपारिक बौध्द धर्म आणि बाबासाहेबांनी
स्वीकारलेला बौध्द धर्म यांच्यामध्ये विनाकारण भेद निर्माण करण्याचा प्रयत्न करीत
असतात. त्यांच्या अर्थानुसार बाबासाहेबांनी एका नव्या प्रकारच्या बौध्द धर्माची
शिकवण दिली, जो केवळ स्वतंत्र्य, समता बंधुता, निरीश्वरवाद, कर्मकांड विरहिता
इत्यादींची शिकवण देतो, जो समाधी नाकारतो, डोळे बंद असलेल्या बुध्दाला नाकारतो,
पारंपारिक बौध्द धर्माला नाकारतो, इत्यादी त्यांचे म्हणणे असते. पण वास्तवात
त्यांच्या आचरणातून यापैकी काही मुल्ये क्वचितच दिसतात, अशाप्रकारचे आरोप करीत
असतांना ते कायमच द्वेषयुक्त चित्ताने बोलत असतात, कारण ते धर्माला अजूनही
पूर्णपणे समजू शकलेले नाहीत, अर्धे ज्ञान घातक असते ते असेच.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> भारतातील
एक विशिष्ट समाज जो भगवान बुध्दांना कायमच विष्णूचा अवतार म्हणून अपप्रचार करीत
आलेला आहे, जो आटा बाबासाहेबांनी स्वीकारलेला बुद्ध हा मूळ बुध्द नसून त्यांनी
स्वतः वेगळ्या विचारातून निर्माण केलेला बुध्द आहे, असा प्रचार सुध्दा करायला
लागलेला आहे, त्यांच्यासाठी हे अंतर्गत वाद म्हणजे आयते कोलीतच म्हणावे लागेल. असा
काही भेदांमुळे त्या अपप्रचार करणाऱ्या लोकांना तर मूळ बुध्द आणि बाबासाहेबांचा
बुद्ध हे दोन्ही वेगळे आहेत आणि बाबासाहेबांनी स्वीकारलेल्या बुध्दाचा मूळ
बुद्धांशी आणि त्यांच्या शिकवनीशी जराही संबंध नाही, असा अपप्रचार करण्याची आयती
संधीच आपण देत आहात. बौध्द धर्मातील विविध परंपरांना आणि त्यांच्या अस्तित्वांना
समजून घेण्यासाठी सर्वप्रथम आपण धर्माला जाणले पाहिजे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">बाबासाहेबांनी स्वीकारलेला धर्म आणि पारंपारिक धर्म
यांच्यामध्ये भेद करण्यासाठी पूर्वी महायानाचा अपप्रचार केला गेला, कोणत्याही
प्रकारचा अभ्यास न करता, त्यामध्ये हिंदू धर्माने आणि विशेषतः ब्राह्मणांनी आपल्या
धार्मिक परंपरांची - देवी देवतांची कशाप्रकारे घुसखोरी केली, पालीला गरीब बनवून
संस्कृत भाषेला कशाप्रकारे प्रकाशात आणले गेले, ति बौध्द धर्माची नसून हिंदू
धर्माचीच शाखा आहे, हे सर्व आपल्या अर्धवट ज्ञानाच्या आधारे सामान्यजनांत
पसराविल्या गेले, सामान्य लोक सुध्दा ह्या विषयावर केवळ विश्वास न ठेवता त्याचा
प्रचार सुध्दा करत गेले, म्हणूनच सामान्यजणांत आज जगातील सर्वश्रेष्ठ अशा
महायानाची प्रतिमा हि एक कर्मकांडावर आधारीत मार्ग अशीच बनलेली आहे, महायाना नंतर
मोर्चा आता पारंपारिक स्थविरवादी मार्गाकडे वळविण्यात आला. यामध्ये स्थाविरवादी
परंपरेतील अनेक गोष्टींचा काहीही संबंध नसतांना सुध्दा सुरुवातीला त्यांना
महायानाशी जोडले गेले. जसे - विपश्यना, जातक सिद्धांत, इत्यादी . जेणे करून
कोणत्याही अभ्यासाविना महायानाला विरोध करणारा वर्ग हा पारंपारिक बौध्द धर्माला
सुध्दा विरोध करण्याकडे वळावा. कारण साधारणपणे धर्माचा अभ्यास करणाऱ्या साधकाला हि
गोष्ट चांगल्या प्रकारे कळते कि, मूळ पारंपारिक विपश्यनेचा महायानाशी संबंच नसून
भगवान बुध्दांनी त्यांच्या श्रावकांसाठी उपदेश केलेल्या श्रावकयानाशी संबंध आहे,
ज्यामधील स्थाविरावाद हि शाखा आज अस्तित्वात आहे. पण विपश्यना हि महायांनी लोकांनी
बौध्द धर्मात घुसडवली असा आरोप करणाऱ्या लोकांनी कदाचित धर्माचा बेसिक अभ्यास केला
नसावा, म्हणूनच ते हा आरोप करीत असावेत असे वाटते.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> सुरुवातीला
महायानाच्या बाबतील जनमानसांमध्ये संभ्रम पसरविण्यात यशस्वी ठरलेल्या कंपनीला आता
मूळ पारंपारिक धर्माला वेगळे ठरविण्यासाठी त्यातील एकेक गोष्टींचा संबंध
महायानासोबत लावावा लागत असून सर्व सामान्य लोकांच्या अचीकीत्सक वृत्तीमुळे ते
काही प्रमाणात आपल्या प्रयत्नांमध्ये यशस्वी सुध्दा होतांना दिसत आहेत. अशाप्रकारे
बुध्दयानामध्ये भेद निर्माण करू पाहणाऱ्या लोकांसाठी मी माझ्या आगामी पुस्तकामध्ये
"बुध्दयान" नावाचे एक स्वतंत्र प्रकारणच लिहिले आहे. पण येथे काही
गोष्टी थोडक्यात सांगू इच्छितो :</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">१. भगवान बुद्धांच्या धर्मपरंपरे मध्ये निर्वाण
प्राप्तीसाठी विविध प्रकारचे यान अस्तित्वात आहेत, जे आर्य अष्टांगिक मार्गावरूनच
चालतात. महायान, श्रावाकायान इत्यादी जरी वेगवेगळ्या स्वरूपांमध्ये अस्तित्वात
असले तरी ते दुसऱ्या पंथांद्वारे आचरली जाणारी भगवान बुद्धांची शिकवण चुकीची आहे,
म्हणून ते वेगळ्या स्वरूपांमध्ये अस्तित्वात नाहीत, तुमचा पंथ खोटा आणि आमचा पंथ
खरं असे मनभेद सुध्दा त्यांच्यामध्ये अस्तित्वात नाहीत. परंतु अर्धवट अभ्यास
केलेल्या आपल्यापैकी काहीना त्यांच्यामध्ये भांडण आहे, असा आविष्कार होतो आणि ते
तसा प्रचार सुध्दा करू लागतात. परंतु वास्तवात मात्र तसे काहीही नाही. हे सर्व
भगवान बुद्धांनी उपदेश केलेलेच धर्म असून निर्वाण नावाच्या शारामध्ये घेऊन
जाणाऱ्या विईध यानांच्या स्वरूपामध्ये ते अस्तित्वात आहेत.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">२. महायानाच्या बाबतीत जो काही अपप्रचार केला जातो, तो
धांदात खोटा असून त्यावर इश्वास ठेवण्यापूर्वी आपण सर्वांनी त्याची शहानिशा करणे
गरजेचे आहे. महायान हा symbolic स्वरूपाचा मार्ग आहे, त्याला समजून घेण्यापूर्वी
आपण symbolism ला सुध्दा समजून घेतले पाहिजे. वरवर पाहता सामान्य जणांना तो
कर्मकांडावर आधारित धर्माचे वाटतो. पण तसे आही, माझ्या मते तर तो जगातील सर्वात
कर्मकांड विरहित श्रेष्ठ असा धर्म आहे, ज्यामध्ये प्रवेश सुध्दा केवळ एखाद्या
विशिष्ट प्रकारच्या कर्माकांडा द्वारे मिळत नाही, ज्यांना आपण बाप्तिस्मा, सुंता,
दिक्षा असे म्हणतो. जेव्हा दुसरीकडे इतर धर्म आपल्याला आमच्या धर्मात प्रवेश
करण्यासाठी विविध प्रकारची प्रलोभने देतात, तिथे महायान आपल्याला त्यामध्ये प्रवेश
मिळविण्यासाठी स्वतःची योयाता सिद्ध करायला सांगतो. हा मार्ग गुरु शिष्य परंपरेद्वारा
चालतो, त्यामुळे येथे प्रवेश मिळविण्यासाठी आपल्या गुरूकडे एक प्रवेश परिक्षा
द्यावी लागते - अर्थात बोधीचीत्ताची निर्मिती. बोधिचित्त हे महायानाचे प्रवेशद्वार
आहे, तुमच्याकडे बोधिचित्त असेल तर आपान महायानावर आरूढ होण्यास सक्षम आहात, पण जर
तुमचे बोधिचित्त नष्ट झाले तर तेव्हा मात्र तुम्ही ह्या मार्गावरून भ्रष्ट झालेले
आहात. बोधिचित्त म्हणजे - सर्व जगाच्या कल्याणाकरिता मी बुद्धत्वाची प्राप्ती
करेन, अशा प्रकारची अकृत्रिम अभिलाषा जेव्हा एखाद्या सामान्य चित्तामध्ये निर्माण
होते, त्यां चित्ताला बोधिचित्त असे म्हणतात.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">३. असाच काहीसा प्रकार आपल्याला भगवान बुद्धांच्या मुल
पारंपारिक धर्माच्या बाबतीत होणारा अपप्रचार होतांना बघायला मिळतो, त्यामध्ये
विपश्यनेसह, मूळ पाली तीपिटक ग्रंत हे संपूर्ण ब्राह्मणांनी केलेली भेसळ आहे, या
निष्कर्षा पर्यंत येऊन पोहोचतात, अर्थात मग त्यांना स्वीकारण्याचा कोणता प्रश्नच
येत नाही. याचा कदाची असाही अर्थ होऊ शकतो कि, मग बुद्धांची शिकवण सुध्दा
अस्तित्वातच नाही, जे काही आहे ते ब्राह्मणांनी भेसळ केलेले. मग आधुनिक विश्वातील
इतक्या विद्वानांनी बुद्धांना आणि त्यांच्या धर्माला जाणले ते त्यां भेसळयुक्त
ग्रंथांना वाचूनच का.? कोणतीही गोष्ट जी आपल्या बुद्धीला पटली नाही, ती भेसळयुक्तच
असली पाहिजे असा आजच्या तथा कथित उपासकांचा गैरसमज झालेला आहे, ते त्यां गोष्टीला
भगवान बुद्धांच्या धर्माच्या दृष्टीकोनातून पाहण्याचा प्रयत्न करीत नाहीत. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">४. याच कंपनीतील विद्वान मंडळी सुध्दा विपश्यना हि
बुद्धांची मूळ शिकवण म्हणून स्वीकार करायला तयारच नाहीत, त्यांना ग्रंथांचे दाखले
दिले असता, ते सर्व भेसळ आहे म्हणून नाकारतात, तर काही लोक सर्व ग्रंथानाच
नाकारून, ऐतिहासिक बुद्धांना नाकारून आपल्याच मनातील कथित कुऱ्हाड घेऊन चालणारा
बुध्द प्रकाशात आणण्याचा प्रयत्न करतात. अशावेळी किंबहुना त्यांना बुध्दावा आणि
बुद्धत्वाचा अर्थ सुध्दा नीट कळलेला नसतो. त्यांच्या अर्थानुसार डोळे बंद करून
बोधिवृक्षाखाली बसलेला बुध्द हा ब्राह्मणनिर्मित असून, खरा बुध्द उघड्या डोळ्यानी
कुऱ्हाड घेऊन जुलमी व्यवस्थे विरुध्द लढणारा आहे. पण बुद्धांनी सांगितले आहे, <i><span style="color: red;">"युध्दामध्ये
सहस्त्र लोकांना जिंकण्यापेक्षा जो एक स्वतःला जिंकतो, तो खरं विजेता होय." </span></i>अर्थात
क्रोधाने, द्वेषाने, किंवा अनेक इतर कामनांनी इतरांना मारझोड करून आपण त्याच्यावर
विजय प्राप्त करतो, अशा हजारो लोकांवर जरी आपण विजय प्राप्त केला तरी सुध्दा
स्वतःवर - स्वतःच्या मनावर विजय प्राप्त करणाऱ्याशी आपण कणभर सुध्दा बरोबरी करू
शकत नाही. तुलनेत बाह्य युध्दामध्ये इतरांना मारझोड करून विजय प्राप्त करणे जास्त
कठीण नाही, जेवढे स्वतःवर विजय प्राप्त करणे कठीण आहे. कारण येथे तुम्हाला तुमच्या
स्वतःशीच युध्द करायचे असते, तुमच्याच मनातील वाईट विचारांना नष्ट करून, तुमच्या
चित्ताची शुद्धी करून निर्वाण प्राप्त करण्याचा मार्ग हा बुध्दांनी सांगितलेला
आहे. धम्म्पालन गाथा सुध्दा आपल्याला हेच सांगते, <span style="color: red;">"कोणत्याही
प्रकारचे पाप न करणे, कुशल धर्मांचे संपादन करणे, स्वःचित्ताची शुद्धी करणे, हेच
बुद्धांचे शासन आहे."</span> अशा चित्ताची शुद्धी करण्यासाठीच भगवान
बुद्धांनी आर्य अष्टांगिक मार्गामध्ये सम्यक व्यायाम, सम्यक स्मृती आणि सम्यक
समाधीचा अभ्यास करायला सांगितले आहे. विपश्यना हे सुध्दा सम्यक समाधीचे अंग आहे,
जे भटकणाऱ्या चित्ताला एकाग्र करून योग्य वळणावर लावते. त्यामुळे केवळ आह्य गोष्टींचा
विचार करून, त्या गोष्टींना एकांगी दृष्टीकोनातून पाहून आपल्या अज्ञानापोटी केवळ
विरोधासाठी विरोध करण्यापेक्षा त्या गोष्टींचा चांगल्या प्रकारे अभ्यास करावा असे
वाटते.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">५. बाबासाहेबांनी स्वीकारलेल्या बौध्द धर्माला मूळ
पारंपारिक बौद्ध धर्मापासून वेगळे ठरविण्यासाठी केवळ महायान किंवा विपश्यना हे दोनच
विषय नाहीत, इतरही अनेक आहेत, जसे जातक सिद्धांत वगैरे.. आपला विरोध
दर्शविण्यासाठी आणि त्यां अनुषंगाने अपप्रचार करण्यासाठी हे लोक वेळ, काळ आणि
परिस्थितीला समजून न घेता बाबासाहेबांनी म्हटलेल्या काही वाक्यांचे संदर्भ देत
असतात, आणि त्यांना ह्या गोष्टी मुळी मान्यच नव्हत्या हे जाहीर करतात. काही
प्रसंगामध्ये तर कोणत्याही प्रकारचा संदर्भ नसतांना सुध्दा ते याप्रमाणे प्रचार
करतांना दिसतात _ जसे जातक कथा या ब्राह्मणांनी भेसळ केलेल्या आहेत, त्या खोट्या
असून बाबासाहेबांनी नाकारल्या आहेत आणि आतां आपली जवाबदारी आहे कि, आपान सर्वांनी
त्या नाकारल्या पाहिजेत. पण वास्तवात बाबासाहेबच जातक सिद्धांतांची स्तुती करतात
किंबहुना ते तर जातक सिद्धांताला भगवान बुद्धांच्या जीवनाच्या जडणघडणी मधली
सर्वश्रेष्ठ संकल्पना म्हणून स्वीकार करतात, ज्यावरच संपूर्ण महायान आधारित आहे,
त्याला बाबासाहेबांनी कशाप्रकारे नाकारले असावे..? बुध्द आणि त्यांचा धम्म ह्या
ग्रंथामध्ये कित्येक लेख त्यांनी महायांनी ग्रंथांच्या आधारावर लिहिले आहेत,
विपश्यना आणि ध्यान हे बुद्धांच्या शिकवणीचे आणि मार्गाचे अंग आहेत हे त्यांनी
आपल्या ग्रंठातीले कित्येक लेखांमधून सांगितले आहे, आपण एखाद्या गोष्टींचा विरोध
करीत असतांना एकांगी अभ्यासावर न करता, इतर सर्व गोष्टींचा विचार सुध्दा करायला
पाहिजे असे मला वाटते. अन्यथा बाबासाहेबांनी स्वीकारलेला बुध्द हा मुल पारंपारिक
बुध्दापेक्षा वेगळा आहे, असे आपल्या अज्ञानामुळे अपप्रचार करीत राहिलो तर आपण तेच
करत आहोत, जे शेकडो वर्षांपासून भगवानांच्या बाबतीत अपप्रचार करीत आले आहेत कि, ते
विष्णूचे अवतार होते. शिवाय यां काळातही बाबासाहेबांनी बुद्धांना स्वीकारले नसून,
त्यांनी स्वतःचा वेगळा इचार एका नव्या बुध्दाची निर्मिती करून त्यांच्याद्वारे
मांडला, असा प्रचार सुध्दा आपल्याला त्यांच्याद्वारे होतांना दिसत आहे. म्हणून
सर्व गोष्टींचा विचार करून, धर्माचा स्वतः अनुभव करून, त्यातील सत्यता पडताळून
पाहून त्या सर्वांचे हे प्रयत्न आपण हाणून पाडायला हवेत.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> - पियुष खोब्रागडे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: 21.3333px;">हे सुध्दा वाचा :</span></span><br />
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: 21.3333px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: 21.3333px;">१. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/05/blog-post.html" target="_blank">तुमचा आणि आमचा बुध्द</a></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-39122121804332873352016-05-28T21:57:00.000-07:002017-09-17T04:06:50.616-07:00धर्माच्या बाबतीत पसरविण्यात येणारे गैरसमज आणि त्यांचे निराकरण <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> काही
दिवसांपासुन फेसबुकवर भगवान बुध्दांच्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">बाबतीत
लोकांना भ्रमीत करणारी व समाजामध्ये गैरसमज पसरविणारी एक पोस्ट व्हायरल झालेली
आहे. ज्या पोस्टमध्ये भगवान बुध्द कशाप्रकारे हिंदुत्त्ववादी होते. (वास्तवात
भगवान बुध्दांच्या महापरिनिर्वाणाच्या सहस्त्र वर्षानंतर सुध्दा "हिंदुत्व</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">" </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">हि संकल्पना तरी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">अस्तित्त्वात होती का..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">?</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">) </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">ते एक हिंदु
म्हणुनच जगले व हिंदु म्हणुनच निर्वाण पावले. इत्यादी गैरसमज पसरवि जाणाऱ्या
अनेक गोष्टी पोस्टकर्त्याने मुळ अर्थ जाणुन न घेता अर्धवट संदर्भ देऊन सिध्द
करण्याचा केविलवाणा प्रयत्न केलेला आहे.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अशा ह्या गैरसमज</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पसरविणाऱ्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">लेखांपासुन लोकांनी सावध रहावे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व सत्य काय आहे याची
शहानिशा करावी.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पोस्टकर्त्याचा
प्रथम आक्षेप आहे कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> "</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान
बुध्दांनी आपण नवा धर्म संस्थापित आहोत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असं कुठेही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वाटलं नाही. तो हिंदु म्हणुनच जन्माला आला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वाढला व मेलाही हिंदु म्हणुनच. त्याने इण्डो - आर्यन
संस्कृतीची प्राचीन तत्वे नव्या उत्साहात पुनरुज्जीवित केली."</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> ह्या
वाक्याचा संदर्भ सर्वपल्ली राधाकृष्णन यांच्या पुस्तकातून घेतलेला आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्यांनी भारताचे राष्ट्रपती पद भुषविले आहे.</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> त्यांनी आपल्याच सोयीच्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बऱ्याच</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एकांगी
संशोधनात्मक</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">टिप्पण्या
केल्या आहेत. ज्यांचे अनेक विद्वानांनी योग्य संदर्भासहित निराकरण सुध्दा केले
आहे. लेखकाने हा प्रश्न विचारण्याचा मुख्य कारण म्हणजे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याला बुध्दांचा धर्म आणि
त्यांना अभिप्रेत असलेला धर्माचा अर्थच समजलेला नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नाहीतर त्याने असा प्रश्नच केला नसता.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> भगवान
बुध्दांनी कोणत्याही संप्रदायाची स्थापना केली नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कारण त्यांचा
संप्रदाय व्यवस्थेवर विश्वास नव्हता. एखाद्या गट समुहात बंध होऊन राहणे हे त्यांना
मान्य नव्हते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">म्हणुनच तर
भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेला धर्म हा केवळ मानवांसाठीच नाही तर जगातील सर्व पशु</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पक्षी व सर्वच सजीवांसाठी
आहे. भगवान बुध्दांनी धर्माची स्थापना केली नाही तर त्याचे संशोधन केले</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याला शोधुन काढले जगातील
सर्व जीवांच्या कल्याणासाठी. त्यामुळे आम्ही म्हणतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">स्वाखातो भगवता धम्मो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> ,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">संदिट्ठिको</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">अकालिको</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> ,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">एहिपस्सिको</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ओपनाय्यिको</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> ,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;">पच्चतं वेदितब्बो विञ्ञु
हि ति</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अर्थात भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेला धर्म हा सांदृष्टिक -
ज्याचे सत्यत्व येथेच डोळ्यासमोर पाहता येते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अकालिक -
ज्याला काळाची</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रदेशाची
मर्यादा नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एहिपस्सिको -
जो म्हणतो या आणि पहा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">स्वतः अनुभव
करा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ओपनाय्यिको -
जो पुढे घेऊ जाणारा आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पच्च्तं
वेदितब्बो विञ्ञु हि - असा हा धर्म केवळ इकडे ऐकुन तिकडे सांगण्यासाठी नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर स्वतः आचरणात आणण्यासाठी आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">येथे आम्ही भगवान बुध्दांनी स्थापन केलेला धर्म नाही तर
भगवान बुध्दांनी उपदेश केलेला धर्म असे संबोधतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कारण धर्माची
(निसर्ग नियमांची) स्थापना भगवान बुध्दांनी केलेली नाही तर</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याला जाणुन त्यांचा
उपदेश भगवान बुध्दांनी केला आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<ul style="margin-top: 0cm;" type="disc">
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt; text-align: justify;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्द हे हिंदु म्हणुन नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर
एक मानव म्हणुन जन्मले होते. जन्मानंतर ते कोणी हिंदु म्हणुन वगैरे नाही तर
एक बोधीसत्त्व म्हणुन वाढले. बोधीसत्त्व ज्याला कोणत्याही जातीची</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वंशाची,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रदेशाची</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संप्रदायाची बंधने बांधुन ठेऊ शकत नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर
सरु जीवांच्या कल्याणासाठी जो कोणत्याही प्रकाराचा त्याग करण्यासाठी तो सदैव
तयार असतो. आणि अनंत लोकांच्या शोकाचे नाशक बनुन परिनिर्वाणास प्राप्त झाले.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्द नेहमीच उल्लेख करतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , <span style="color: #7030a0;">' </span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भिक्खुंनो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">माझ्या शासनात.....</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> '</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">यात भगवान बुध्दांच्या शासनाचा अर्थ ज्याला समजला असेल</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तो हा प्रश्न का बरं
विचारणार</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ... ?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">सब्ब पापस्स अकरणं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> ,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">कुसलस्स उपसंपदा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> ,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">सचित्त परियोदपणं</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><span style="color: blue;">एतं बुध्दानं सासनं</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोणत्याही प्रकारचे पाप न करणे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कुशल कर्मांचे
संपादन करणे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हेच बुध्दांचे
शासन (धर्म) आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पोस्टकर्त्याचा
दुसरा आक्षेप आहे आहे कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बुध्द हा
स्वतःच विषमता वादी अर्थात वर्णश्रेष्ठत्वाचा अभिमानी होता. तो म्हणतो, <span style="color: red;">"बोधीसत्त्व हीन कुळात जन्म घेत नाहीत</span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण हीन कुळ
म्हणजे नेमके कोणते कुळ</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">याचा आपण
विचार केला आहे का..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ? </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बुध्दांना
अभिप्रेत असलेला हीन कुळ हा अर्धी पुस्तके वाचलेल्यांना कसा समजणार</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ... ?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खुद्दक निकायाच्या सुत्त निपातामध्ये भगवान बुध्दांनी एका
कुत्र्याचे मांस</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खाणाऱ्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">चांडाळपुत्र मातंगाची गोष्ट सांगीतली आहे. <span style="color: #002060;">(गाथा क्रं.</span></span><span style="color: #002060; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #002060; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१३७ ते १४२</span><span style="color: #002060; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> )</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्या मातंगाला
अत्यंत श्रेष्ठ आणि अत्यंत दुर्लभ असे यश मिळाले. तो श्रेष्ठ होऊन गेला. भगवान
बुध्दांच्या नुसार तुमच्या परंपरे प्रमाणे हीन समजला जाणारा तो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मातंग कुमार श्रेष्ठ आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर संपन्न
कुळातील वैदिक ब्राह्मण अनेकदा पापकर्मांचे आचरण करीत असलेले दिसुन येतात त्यांची
येथेच निंदा होऊन दुर्गती होते. (तुमच्या परंपरे प्रमाणे श्रेष्ठ समजल्या जाणार्या
कुळात झालेला) त्यांचा जन्म दुर्गती पासुन किंवा निंदेपासुन त्यांचे रक्षण करण्यास
असमर्थ आहे. <span style="color: #7030a0;">(सुत्त निपात -१:७:२५-२६</span></span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> )</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">येथे भगवान बुध्दांनी सदाचारी चांडाळपुत्र मातंगाच्या कुळाला श्रेष्ठ कुळ
म्हटले आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जेथे वैदिक
परंपरे प्रमाणे त्याला हीन समजले जाते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर दुराचारी
वैदिक ब्राह्मणांच्या कुळाला हीन कुळ म्हटलेले आहे. अर्थात उच्च किंवा हीन कुळांचे
वर्गीकरण करण्याचे बुध्दांचे माप हे त्यांच्या सदाचार व दुराचार यांवर आधारीत आहे.
याच मापनानुसार बोधीसत्त्व हीन कुळात जन्म घेत नाही अर्थात दुराचार युक्त कुळात
जन्म घेत नाही. पण इतक्या हजारो वर्षांच्या अंतराच्या नंतर सुध्दा जाती व्यवस्थेने
ग्रासलेला मेंदु इतका उदात्त विचार करु शकत नाही. बोधीसत्त्व हीन कुळात जन्म घेत
नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण ते हीन कुळ
तुमच्या अर्थानुसार नव्हे...</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२.१. अंबट्ठ सुत्तातुन काही बोध घेण्यापुर्वी तो नीट वाचावा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व अर्थ न समजल्यास पुन्हा पुन्हा वाचावा. शाक्य कुळ हे
बुध्दांचे कुळ नव्हते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ते सिध्दार्थ
गौतमाचे होते. बुध्दांना कोणत्याही जाती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पंथ</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संप्रदाय</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रदेश</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> वंश</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> राष्ट्रादिंच्या मर्यादा नसतात.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अंबट्ठ सुत्तामध्ये अंबट्ठ हा भगवान बुध्दांना नीच</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">चांडाळ</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व ब्रह्म्याच्या पायातुन
उत्पन्न झालेला त्याचा अनैतिक पुत्र आहे असे म्हणत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याने शाक्य
कुळावर सुध्दा अनेक आक्षेप घेतले...</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">व त्याचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: #e36c0a; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कण्हायण</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गोत्र
कशाप्रकारे श्रेष्ठ आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे समजावुन
देण्याचा प्रयत्न केला. तेव्हा भगवान बुध्दांनी त्याच्याच अर्थानुसार त्याला
कण्हायण गोत्राचा इतिहास सांगीतला. भगवान बुध्दांनी असे म्हटले नाही की</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, "</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आम्ही शाक्य - क्षत्रीय
वंशाचे शुध्दत्व राखण्यासाठी बहिण - भावांमध्ये लग्न करतो"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर त्याला असे सांगीतले की</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, "</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अक्कोसकाचे
वंशज</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जे पुढे शाक्य म्हणून
ओळखले जाऊ लागले त्यांनी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यांच्या
वंशाचे शुध्दत्त्व राखण्यासाठी बहिण भावांमध्ये लग्न</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">केले होते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">". <span style="color: #e36c0a; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;">(</span></span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शाक्य लोक हे वंशाभिमानी होते</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">यात
दुमत नाही..! याचे तिपिटकातच अनेक संदर्भ सापडतात</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण याचा अर्थ भगवान बुध्द हे वंशाभिमानी
होते</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असा
अर्थ कोणी मुर्खच काढु शकतो..)</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> वंशाभिमानाने आंधळा झालेल्या अंबट्ठाला भगवान पुढे म्हणाले
- त्या अक्कोसक राजा आणि कण्ह नावाच्या दासीपासुन एक पुत्र झाला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याचे वंशजच आता कण्हायण
म्हणुन ओळखले जातात.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे म्हणत
भगवान बुध्दांनी त्याला जातीवाद</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वंशवाद व
गोत्रवाद</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इत्यादींचा
त्याग करण्याचा उपदेश केला.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">जातित्थद्धो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">धनत्थद्धो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">,</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">गोत्तत्थध्दो च यो नरों !</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">सञंति अतिञ्ञेति</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">च पराभवो मुखं !!</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जी व्यक्ती आपल्या जातीचा</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">धनसंपत्तीचा</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गोत्राचा व्यर्थ अभिमान बाळगते</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आणि त्याच अहंकाराने इतरांचा अपमान करते</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हेच तिच्या पराभवाचे कारण आहे.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> भगवानांना
आपल्या वंशाचा किंवा वर्णाचा अभिमान होता</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा अत्यंच
चुकीचा आणि खोडसाळ आरोप आहे. भगवान बुध्दांना आपल्या वर्णाचा असो वा वंशाचा किंवा
अन्य कशाचाही जरा सुध्दा अभिमान नव्हता. वास्तवात अभिमान</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तृष्णा यांच्यासारख्या
अनेक विकारांवर विजय मिळवुनच कोणी बुध्दत्त्वाची प्राप्ती करु शकतो. भगवानांच्या
बाबतीत सांगायचे झाले तर</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, <span style="color: #e36c0a; mso-themecolor: accent6; mso-themeshade: 191;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्याचा अभिमान नष्ट झाला आहे</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,</span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> ज्याच्यात गाठी
नाहीत</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्याचे
चित्त सर्व प्रकारच्या बंधनातुन मुक्त झाले आहे. तो</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> '</span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मी म्हणतो</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">' </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे
सुध्दा म्हणतो आणि</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> '</span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मला म्हटले जाते</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">' </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे
सुध्दा म्हणतो</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">परंतु केवळ व्यवहारासाठी तो अशाप्रकारचा
शब्दप्रयोग करीत असतो. तो विद्वान तृष्णेच्या वर निघुन गेलेला आहे</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याला
कसल्याही प्रकारची बंधने नाही."</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> सुत्तनिपातातील
सुंदरिक भारद्वाज सुत्तामध्ये</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सुंदरीक
भारद्वाज ब्राह्मण भगवानांना म्हणतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, <span style="color: red;">"</span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तु जन्माने कोण आहेस</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">... ?"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यावर भगवान बुध्द म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, <span style="color: #7030a0;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मी ब्राह्मण नव्हे किंवा राजपुत्र (क्षत्रिय)
नव्हे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वैश्य नव्हे अथवा अन्य कोणी नव्हे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सामान्य जनांचे गोत्र ऐकुन अंकिचन असा मी इहलोकी
प्रज्ञापुर्वक वागतो. चीवर पांघरुन</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मुंडण करुन</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शांत चित्त</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गृहरहित व मनुष्यांपासुन अलिप्त होऊन मी फिरत असतो. तेव्हा
हे ब्राह्मणा</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तुझा हा गोत्रासंबंधीचा प्रश्न अनाठायी आहे.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: red;">- </span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खुद्दक निकाय</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सुत्तनिपात ४५४-४५६</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संयुक्त निकायात सुंदरिक सुत्तामध्ये</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एक ब्राह्मण
भगवानांना विचारतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आपली जात कोणती..</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">? </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कारण काही ब्राह्मण सुध्दा मुंडण करीत असतात.</span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> यावर भगवान म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif";">"</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जात विचारु नकोस</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कर्म विचार. लाकडाने सुध्दा अग्नी उत्पन्न होत असतो. (तुमच्याद्वारे) नीच
समजल्या</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जाणाऱ्या</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कुळात जन्मलेले सुध्दा धीर मुनी होत असतात. श्रेष्ठ व लज्जाशील मनुष्य होत
असतात.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif";">"</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: red;">- </span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संयुक्त निकाय</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">७:९:१</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; mso-list: l3 level1 lfo2; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #7030a0; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">v<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जाती आणि वर्ण व्यर्थ आहेत</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शीलच सर्वश्रेष्ठ आहे. जो शीलांपासुन दुर आहे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याच्या बहुश्रुत असण्याला काहीही अर्थ
नाही. अधार्मिक क्षत्रिय असो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अधार्मिक ब्राह्मण असो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अथवा अधार्मीक वैश्य असो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तो दोन्ही लोकांना सोडुन दुर्गतीला प्राप्त होतो.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: red;">- </span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जातक अट्ठकथा</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३६२</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वरील उदाहरणे व संदर्भ भगवान बुध्दांचा जाती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गोत्र</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वर्ण</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वंश</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इत्यादींबाबत चा दृष्टीकोन
समजुन घेण्यास पुरेसा आहे. शिवाय भगवान बुध्दांनी कोणती मोठी सामाजिक क्रांती केली</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ते सुध्दा ह्या गाथा वाचुन
आपल्याला समजते.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३. पोस्टकर्त्याने पुर्वीच जाणीवपुर्वक भगवान बुध्दांना
वंशाभिमानी ठरविण्याचा केविलवाणा व फसलेला प्रयत्न केला आहे. मी वरील गाथांद्वारे
संदर्भासहित स्पष्ट केले आहे कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान
बुध्दांना कसल्याही प्रकारचा अभिमान नव्हता. त्यामुळे पुढील अनेक आक्षेप निकालात
निघतात. कारण पोस्टकर्त्याने भगवान बुध्द हे वंशाभिमानी होते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इत्यादी सांगत त्यांचे महान ऐतिहासिक कार्य नाकारण्याचा
प्रयत्न केला आहे. जसे तो म्हणतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">"बुध्द
स्वतः वंशश्रेष्ठत्व राखतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तो अस्पृश्यता
नष्ट करीलच कसा..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ?"</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> अर्थात
पोस्टकर्त्याला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान
बुध्दांनी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> "</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अस्पृश्यता
नष्ट केली नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">" </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे सिध्द
करता येत नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">म्हणुनच
त्याने भगवान बुध्दांना वंशश्रेष्ठत्व स्वतःच एक मानणारा असे सांगुन एक प्रश्न
निर्माण केला की</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जो बुध्द
वंशश्रेष्ठत्व राखतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तो अस्पृश्यता
नष्ट करीलच कसा..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ? </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">येथे मी सिध्द
केले आहे की</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्द
वंशश्रेष्ठत्व मानीत नाहीत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर मग त्यांनी
अस्पृश्यता नष्ट केली</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे पोस्टकर्ता
स्वीकारेल का..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ?</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> सर्वपल्ली
राधाकृष्णन यांचे इंडियन फिलॉसॉफी हे एकांगी लिहिले गेलेले व दुषीत पुर्वग्रहांनी
भरलेले पुस्तक आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्याची अनेक
विद्वानांनी त्याच काळात चिरफाड केली होती.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बुध्द वंशाभिमानी नाहीत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ना त्यांचा
पंथ वंशाभिमानी आहे. त्यांच्या संघात कोणत्याही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जाती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> वर्ण</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वंश</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गोत्राच्या लोकांना प्रवेश आहे. भगवान ब्राह्मण असो वा
क्षत्रिय कुळात जन्म घेण्याला गुण श्रेष्ठत्वाचे प्रतिक मानीत नाहीत. भगवान
बुध्दांना जन्माधारीत व्यवस्था मान्य नव्हती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर कर्माधारीत
व्यवस्थेवर त्यांचा अधिक विश्वास होता. सुत्त निपातात भगवानांनी स्पष्टपणे
सांगीतले आहे कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , <span style="color: #7030a0;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जन्माने कोणीच नीच किंवा श्रेष्ठ</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">होत नाही</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर तो
त्याच्या कर्मानेच होतो."</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> बुध्दांनी कोणती फार मोठी सामाजीक क्रांती केली नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">म्हणणाऱ्या लोकांनी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">एक गोष्ट
लक्षात ठेवावी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: #7030a0;">"जगाच्या इतिहासामध्ये भगवान बुध्द हेच प्रथम मानव
होते</span></span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्यांनी जाती आणि वर्णव्यवस्थेला नाकारत मानवाला सामाजिक</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">राजकीय</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मानसिक</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इत्यादी गुलामगिरीतुन मुक्त करीत धर्मराज्याची स्थापना केली.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मानवा -
मानवांमध्ये भेद निर्माण</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">
</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">करणाऱ्या</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> जन्माधारीत व्यवस्थेला नष्ट करण्याची सुरुवात त्यांनी आपल्या संघापासुनच
केली. भगवान बुध्दांनी सांगीतलेल्या निर्वाण प्राप्तीच्या मार्गावर चालण्यासाठी
कोणालाही प्रतिबंध नव्हता</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">किंवा कोणाची जात पाहुन त्याला संघामध्ये प्रवेश दिला जात नसे. अनेक ब्राह्मण</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">क्षत्रीय</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वैश्य किंवा शुद्रच नाही तर अस्पृश्य जमातीतील लोक सुध्दा संघामध्ये होते</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्यांनी संघात अग्र स्थान प्राप्त केले होते."</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> जसे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">विनय पिटकाचे संकलन करणारे उपाली हा न्हावी कुळात जन्माला आला होता</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सुनीत भंगी जो पुर्वी गटार साफ करण्याचे कार्य करीत असे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सोपाक हा चांडाळ कुळात जन्मलेला होता तर स्वाती कोळी. पण
त्यांनी संघात प्रवेश करुन आपल्या कर्माने जे उच्च स्थान प्राप्त केले होते. तेवढे
उच्च स्थान तर वैदिक ब्राह्मण कुळात जन्म घेऊन सुध्दा (जन्माधारीत
व्यवस्थेप्रमाणे) कोणी प्राप्त करु शकत नाहीत. हे लोक कोणत्याही कुळातुन आले असले
तरी संघप्रवेशा नंतर त्यांच्यात भेद उरत नसे. भगवान बुध्द म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, <span style="color: #7030a0;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्याप्रमाणे गंगा</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,
</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">यमुना</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,
</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अचिरवती</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,
</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शरयु</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मही</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इत्यादी नद्या समुद्रात मिळाल्यावर त्यांचे पाणी ओळखणे अशक्य आहे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्या
पाण्याला महासागर असे म्हणतात. त्याचप्रमाणे क्षत्रीय</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मण</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वैश्य व शुद्र या चारही वर्णातील लोक जेव्हा संघात प्रवेश करतात</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तेव्हा ते केवळ</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शाक्यपुत्रीय
श्रमण"</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">याप्रमणेच ओळखतात.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> संघात
प्रव्रज्जीत झालेला सुनीत म्हणतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मी अत्यंत
दरिद्री</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जिथे खाण्यास अन्न सुध्दा मिळत नव्हते अशा नीच कुळामध्ये जन्माला आलो होतो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">माझे पिता
हीन प्रकारचे काम करीत होते</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,
</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">(</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यामुळे मी सुध्दा) कचरा फेकणारा झालो. मनुष्यांनी माझा द्वेष केला</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अपमान व
तिरस्कार केला</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif";">(</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे असतांना देखील) मी मात्र त्यांना नम्रपणे वंदन केले. तेव्हा त्या अर्हंत
सम्यक संबुध्द भगवांना श्रेष्ठ नगरी मगध मध्ये जाताना बघितले</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खराटा व
टोपली खाली ठेऊन मी भगवान बुध्दांना वंदन करण्यासाठी त्यांच्याजवळ गेलो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">माझ्यावर
कृपा करुन पुरुषोत्तम तिथेच थांबले. तेव्हा भगवान बुध्दांच्या चरणांना वंदन करुन
मी एका बजुला उभा राहिलो आणि सर्व जीवांमध्ये श्रेष्ठ अशा बुध्दांना मी
प्रव्रज्येसाठी विनंती केली. तेव्हा सर्व जगावर अनुकंपा करणार्या महाकारुणिक भगवान
बुध्दांनी</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भिक्षु
ये</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे मला म्हटले आणि तीच माझी उपसंपदा झाली.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यानंतर
सुनीत ने आपल्या कर्माने अशा प्रकारचे स्थान प्राप्त केले कि</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्द त्याला म्हणाले</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,
</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तपश्चर्या</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्रह्मचर्य</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संयम
आणि दमन यांनी युक्त मनुष्यच ब्राह्मण म्हणुन समजल्या जातो. म्हणुन हा (सुनीत)
श्रेष्ठ पुरुष होय.</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> "</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: red;">- </span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सुनीतत्थेरगाथा</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> सुनीत
थेरांचे हे आत्मकथन कदाचीत राधाकृष्णन यांनी वाचलेले नसेल</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">म्हणुनच त्यांना भगवान
बुध्दांनी कोणती मोठी सामाजीक क्रांती केली</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे समजले
नसेल. सुनीत जो लोकांचा मैला साफ करायचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्याला
खाण्यासाठी अन्न मिळत नव्हते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अस्पृश्य
जमातीत जन्मल्यामुळे हीन प्रकारचे कामच त्याच्या वाट्याला आले होते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यामुळे लोक त्याचा
तिरस्कार व पावलो पावली अपमान करीत असत. असे असतांना तो भगवान बुध्दांना शरण गेला
व संघात प्रव्रज्जीत झाला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तेथे साधना
करुन त्याने अशा प्रकारचे स्थान प्राप्त केले की</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वैदिक कुळातील
उच्चवर्णीय समजला जाणारा ब्राह्मण वर्ग ज्या इंद्राची आणि ब्रह्माची पुजा करीत असे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ते इंद्र आणि ब्रह्मच
सुनीतची वंदना करायला आले होते. तर भगवान बुध्दांनी सुनीतला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> '</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मण</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ' </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संबोधले</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जे पद त्याने आपल्या
जन्माने नव्हे तर कर्माने प्राप्त केले होते.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">४.</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पोस्टकर्ता पुढे भगवान बुध्दांना यज्ञांचा पुरस्कर्ता व स्तुतीपाठक असल्याचे
सांगतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याच्यानुसार
याचे मुख्य कारण म्हणजे अग्नीहोत्र करा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असा तिपिटकात
आलेला उल्लेख होय. किंवा भगवान बुध्दांनी कोणत्या प्रकारचा फलदायक होतो हे सुध्दा
सांगीतले आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">म्हणुन
बुध्दांनी यज्ञसंस्थेचे कौतुक केले होते असा पोस्टकर्त्याचा समज आहे. पण वास्तवात
पोस्टकर्त्याने ती पुस्तकं अर्धीच वाचल्याने त्याला तो विषयच बरोबर समजलेला नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कारण त्याने दिलेल्या
संदर्भातच त्याच्या प्रश्नांची उत्तरे लपलेली आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> .<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">यज्ञापेक्षा सत्पुरुषाला वंदन करणे श्रेष्ठ होय :</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l5 level1 lfo3; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ø<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हजारो धन खर्च
करुन दर महिन्याला एक यज्ञ असे शंभर वर्षांपर्यंत जरी कोणी यज्ञ करील आणि
भावितात्मा असलेल्या एकाच पुरुषाची जरी केवळ मुहुर्तभर पुजा करील तर शंभर वर्ष केलेल्या
हवनापेक्षा ती पुजाच श्रेष्ठ आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-top: 12.0pt; mso-add-space: auto; mso-list: l5 level1 lfo3; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ø<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जर कोणी
व्यक्ती शंभर वर्षापर्यंत वनामध्ये अग्नीची परिचर्या करेल आणि भावितात्मा असलेल्या
एकाच पुरुषाची जरी केवळ मुहुर्तभर पुजा करील तर शंभर वर्ष केलेल्या हवनापेक्षा ती
पुजाच श्रेष्ठ आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-top: 12.0pt; mso-add-space: auto; mso-list: l5 level1 lfo3; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ø<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पुण्याच्या
अपेक्षेने या लोकी वर्षभर जे काही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हवन केले असेल
त्या सर्वांनी ऋजु</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">चालणाऱ्या सत्पुरुषांच्या
वंदनाच्या चौथ्या भागाइतके सुध्दा महत्व नाही. ते वंदनच श्रेष्ठ आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-top: 12.0pt; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">- </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">धम्मपद</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> (</span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">१०६-१०९)</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-top: 12.0pt; mso-add-space: auto; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२. यज्ञातील</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पशुहिंसेला विरोध :</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्द म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,
<span style="color: #7030a0;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शेळ्या मेंढ्या आणि अनेक गायी ज्या यज्ञात
मारल्या जातात असा यज्ञ करायला विद्वान लोक सांगत नाहीत. ज्या यज्ञामध्ये शेळ्या</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मेंढ्या आणि
अनेक प्रकारच्या गायी मारल्या जात नाही</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महर्षी आणि विद्वान अशाच प्रकारचा यज्ञ सांगतात. अशा
प्रकारचा यज्ञ करणार्यांचे कल्याण होत असते</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा यज्ञ महान आहे.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> - </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संयुक्त
निकाय</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सगाथ
वग्ग</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोशल
संयुक्त</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अग्नी
सुत्त</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">३.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कल्याणकारी यज्ञ कोणता.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्दांनी आपल्या वरील वाक्यात यज्ञातील पशुहिंसेवर
प्रहार केला आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण त्याच
बरोबर ज्या यज्ञात पशुहिंसा केली जात नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अशा यज्ञाची
प्रशंसा केली आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यामुळे
गैरसमज निर्माण होतात. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l4 level1 lfo4; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: red; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">v<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बेरोजगारी
नष्ट करणे हाच खरा यज्ञ</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">
:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l4 level1 lfo4; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">यज्ञाच्या बाबतीत भगवान बुध्दांचे काय मत होते हे जाणुन घेण्यासाठी आपण दीघ
निकायातील कुटदंत सुत्त वाचा.</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">या सुतामध्ये भगवान बुध्द कुटदंत ब्राह्मणाला यज्ञाचा खरा अर्थ समजावुन
सांगण्यासाठी महाविजीत राजाची कथा सांगतात. राजाने आपल्या राज्यातील बेरोजगारी
नष्ट करावी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तोच खरा यज्ञ
आहे. त्या यज्ञात गाई</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बकरे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मेंढे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोंबड्या व इतर प्रकारचे प्राणी मारण्यात आले नाहीत.
युपांकरीता झाडे तोडण्यात आली नाहीत. यज्ञ कार्यासाठी जे दास नौकर होते त्यांना
सक्ती करण्यात आली नाही. ज्यांनी जी काही कामे केली ती सर्व कोणत्याही प्रकारच्या
दंडाच्या भयाने नाही किंवा रडत केली नाहीत. अशाप्रकारे कोणत्याही जीवाची हत्या न
करता यज्ञ संपन्न झाला.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: red;">- </span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">दीघनिकाय</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कुटदंत सुत्त</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">४.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अग्नीहोत्रात लाकडे जाळणे म्हणजे यज्ञ नव्हे :</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्द म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, <span style="color: #7030a0;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे ब्राह्मणा</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अग्नीहोत्रात लाकडांना जाळल्याने आपली शुध्दी
होईल असे समजु नकोस. अशा वरवरच्या ढोंगांनी शुध्दी प्राप्त करण्याला विद्वान लोक
शुध्दी म्हणत नाहीत. हे ब्राह्मणा</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मी लाकडांना जाळणे सोडुन आंतरिक ज्योतीला जाळीत आहे
(धर्माचे - सदाचाराचे पालन करीत आहे) ही अग्नीज्योत नेहमीच जळत असते</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मी अर्हंत
आहे.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">" </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> अशा आंतरिक यज्ञाबद्दल सांगतांना भगवान पुढे
म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: #7030a0;">"</span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अभिमान (गर्व) तुझ्यासाठी अन्न</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">क्रोध धुर</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खोटे बोलणे राख तर हृदय म्हणजे अग्नीहोत्र होय. आपण स्वतःच ज्योत आहोत.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: red;">- </span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संयुक्त निकाय</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मण संयुक्त</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सुंदरीक सुत्त...</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> अर्थात
भगवान बुध्दांनी अग्नीहोत्राचा उल्लेख भौतिक यज्ञासाठी नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर आंतरिक यज्ञाच्या
दृष्टीकोनातुन केला आहे. एवढेच नाही तर अशा प्रकारचा यज्ञ संपन्न करण्याचा विधी
सुध्दा सांगीतला आहे. यासाठी आपण <span style="color: red;">अंगुत्तर निकायाच्या
सत्तक निपातातील</span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महायान्न
वग्गामध्ये आलेले अग्नी सुत्त</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> वाचावे. त्यात भगवान आंतरिक यज्ञ करतांना सर्वात आधी
कामाग्नी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">द्वेषाग्नी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मोहाग्नी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">या तीन अग्नींचा त्याग
करायला सांगतात तर तीन अग्नींचा सत्कार करायला सांगतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">निश्चीतच भगवान
बुध्दांच्या नुसार चित्ताच्या शुध्दतेशिवाय मोठा यज्ञ नाही. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">५. पोस्टकर्त्याचा असा आक्षेप आहे कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्दांनी आपला धर्म
म्हणजे ब्राह्मण धर्मच आहे असे तिपिटकात शेकडो वेळा सांगीतले. यासाठी ते भगवान
बुध्दांचे ब्राह्मण या शब्दासंबंधीच्या काही गाथा पुरावे म्हणुन दाखवितात.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जसे भगवान बुध्द धम्मपदामध्ये म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l6 level1 lfo5; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">ü<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मणांवर
प्रहार करु नये</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मणाने
प्रहार करणाणाऱ्या वर कोपु नये. ब्राह्मणावर प्रहार करणाऱ्या चा धिक्कार आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण त्यापेक्षाही अधिक
प्रहार करणाऱ्या कोपणाऱ्या ब्राह्मणाचा धिक्कार आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l6 level1 lfo5; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वरील गाथेने भुरळुन जाऊन जन्माधारीत व्यवस्थेवर श्रध्दा असणारे लोक केवळ
एखाद्या उच्च समजल्या जाणाऱ्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">विशिष्ट
वर्गात जन्म घेतला आहे म्हणुन</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">स्वतःला
ब्राह्मण समजतात. पण भगवानांचे हे वाक्य कोणत्याही जाती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">धर्म किंवा समाजाशी संबंधीत नाही. या वाक्याचा मुळ अर्थ
समजण्यासाठी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आपल्याला
सर्वप्रथम भगवान बुध्दांना अभिप्रेत असलेला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> "</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मण</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">" </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ह्या शब्दाचा खरा अर्थ
समजुन घेता आला पाहिजे. भगवान बुध्दांनी ब्राह्मणावर कोपणाऱ्या धिक्कार
केलेला आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण हा
ब्राह्मण म्हणजे नेमका कोण</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ... ? </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे सुध्दा
सांगीतले आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्द म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 72.0pt; mso-add-space: auto; mso-list: l1 level1 lfo6; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #7030a0; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ø<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अहमस्मि</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भिक्खवे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मणो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भिक्षुंनो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मी ब्राह्मण आहे.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-left: 72.0pt; mso-add-space: auto; mso-list: l1 level1 lfo6; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #7030a0; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ø<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जे अनासक्त आहेत</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सुगत आहेत</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बुध्द आहेत</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यांना मी ब्राह्मण म्हणतो.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-left: 72.0pt; mso-add-space: auto; mso-list: l1 level1 lfo6; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #7030a0; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ø<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भिक्खुंनो</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा जो राग - क्षय</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">द्वेष क्षय</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मोह क्षय</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आहे हाच ब्राह्मण्याचा खरा अर्थ आहे.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 72.0pt; mso-add-space: auto; mso-list: l1 level1 lfo6; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #7030a0; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ø<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्यांनी आपल्या सर्व पापांना नष्ट केले आहे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सर्व प्रकारच्या बंधनांना तोडले आहे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे बुध्दच या लोकांत ब्राह्मण आहेत.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 72.0pt; mso-add-space: auto; mso-list: l1 level1 lfo6; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> आजकाल
बरेचशे लोक धम्मपदातील गाथांचा जरासाही अभ्यास न करता</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यांना नीट न वाचता
सुध्दा आपल्याच सोयीचा अर्थ घेऊन भगवान बुध्दांना ब्राह्मणवादी घोषीत करतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">काही मुर्खांनी तर त्यांचा
मनुपेक्षाही अधिक मोठा ब्राह्मणवादी म्हणुन सत्कार केलेला आहे. पण मुर्ख मित्रांनो
त्या धम्मपदाच्या ब्राह्मण वग्गामध्येच भगवान बुध्द काय म्हणतात ते नीट वाचा :</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l6 level1 lfo5; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: red; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">ü<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ना
जटेने</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ना
गोत्राने</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ना
जन्माने ब्राह्मण होत. ज्याच्यात सत्यता</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सदाचार</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शुचिता
असते</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तोच
ब्राह्मण.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अर्थात जटांनी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गोत्राने
किंवा (वर्णाश्रम धर्माप्रमाणे) ब्राह्मण समजल्या जाणार्या जातीत किंवा वर्णात
जन्म घेतल्याने ब्राह्मण होत नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर ज्याच्यात
सत्यता</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सदाचार</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शुचिता</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इत्यादी गुण वसलेले आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मग जरी तो कोणत्याही
गोत्राचा असला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जन्माने
कोणत्याही जातीत किंवा वर्णात तो जन्मलेला असेना</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तो ब्राह्मण
होय.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l6 level1 lfo5; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: red; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">ü<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मण
मातेच्या योनीतुन उत्पन्न झालेल्याला मी ब्राह्मण म्हणत नाही. - भगवान बुध्द</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वर्णाश्रम परंपरा हि जन्माधारीत व्यवस्था आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तिच्यानुसार कोणी विशिष्ट जाती - वर्णात केवळ जन्मला म्हणुन
त्याला ब्राह्मण समजले जाते. जी परंपरा आजपर्यंत सुरुच आहे. पण भगवान बुध्द मात्र
कर्माला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">महत्व देतात.
त्यांच्या अर्थानुसार कोणी कोणाच्या पोटी जन्म घेतला आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोणत्या कुळात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> ,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोणत्या वंशात जन्म घेतला आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे जास्त महत्त्वाचे नाही.
तर त्या व्यक्तीचे आचरण महत्त्वाचे आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l6 level1 lfo5; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: red; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">ü<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">शिव्या</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">दंड</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बंधन यांना जो
चांगुलपणाने सहन करतो</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">क्षांती
हिच त्याची बलवान सेना आहे</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यालाच
मी ब्राह्मण म्हणतो.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l6 level1 lfo5; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: red; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">ü<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्याच्या
चित्तातुन मोह</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">द्वेष</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मान</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अहंकार</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मत्सर निखळला
आहे</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जसे
सुईच्या टोकावरुन मोहोरी निखळावी</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यालाच
मी ब्राह्मण म्हणतो.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l6 level1 lfo5; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: red; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">ü<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जो
अप्रिय न बोलता</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सत्य
वचन बोलतो</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्याच्या
बोलण्याने कोणीही क्रोधीत होत नाही त्याला मी ब्राह्मण म्हणतो.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> इत्यादी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">असे अनेक गुण भगवानांनी
सांगीतले आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जे ज्या
मानवाच्या अंगी असतील</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यालाच भगवान
ब्राह्मण म्हणतात. मग तो कोणत्या जातीचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वर्णाचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> वंशाचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रदेशाचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">इत्यादी गोष्टी महत्त्वाच्या नाहीत.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण वर्णाश्रम परंपरे प्रमाणे मात्र तो विशिष्ट समुहात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">गोत्रात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वंशात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जन्मला तर त्याला ब्राह्मण समजले जाते. अशांना भगवान बुध्द
म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, <span style="color: red;">"</span></span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे दुर्बुध्द मानवा..! या जटा कशाला</span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">..</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> ?</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हे व्यघ्र
वस्त्र कशाला.</span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">?</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तु
आतुन मळलेला आहेस</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आणि
बाहेरुन गंगास्नान करीत आहेस</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">... ?"</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> केवळ विशिष्ट
जमातीत किंवा मातापित्यांच्या पोटी जन्माला आल्याने स्वतःला ब्राह्मण</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">समजणाऱ्या दुराचारी माणसाला भगवान हेच म्हणतात कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">केवळ कोणाच्या पोटी जन्म घेतल्याने</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोणत्या गोत्राने किंवा जटांनी तु ब्राह्मण ठरणार नाहीस..
हे दुर्बुध्द मनुष्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> , </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तुझे चित्त
आतुन मळलेले आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आणि तरी तु
बाहेरुन गंगास्नान करुन त्या मळाला साफ करण्याचा प्रयत्न करीत आहेस. केवळ असे
केल्याने तु ब्राह्मण ठरणार नाहीस...</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> वरील
संदर्भ काळजीपुर्वक वाचुन पोस्टकर्त्याने किंवा लोकांची दिशाभुल करण्यासाठी अर्धेच
देणाऱ्या लोकांनी अनावधानाने त्यातुन चुकिचा अर्थ काढणाऱ्या लोकांनी
लक्षात घ्यावे कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान
बुध्दांना</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">"</span><span lang="MR" style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ब्राह्मण</span><span style="color: #e36c0a; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">" </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हा शब्द विशिष्ट जातीसाठी - वर्णासाठी अभिप्रेत
नव्हता</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर
सदाचारी जीवासाठी होता</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मग
तो कोणत्याही जाती</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">धर्म</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वर्णाचा का
असेना. भगवान त्यालाच ब्राह्मण म्हणतात.</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वरील सर्व विवेचनावरून आपल्याला असे लक्षात येते कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुद्धांनी जन्माधारित परंपरेने विशिष्ट जातींना
मिळणारे सर्व अधिकार नष्ट केले</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यांना
त्यांच्या जातीचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वंशाचा किंवा
कुळाचा अथवा अन्य कसल्याही प्रकारचा अभिमान नव्हता.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यामुळे
पोस्टकर्त्याने</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">केलेला हा
आरोप सुध्दा निकाली निघतो.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l4 level1 lfo4; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: #7030a0; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">v<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">या सर्वांच्या पुढे जाऊन पोस्टकर्ता असा आरोप करतो कि</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">बुध्दाचा
पंथ जो वैदिकच होता</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्याला त्याच्या अनुयायांनी अकारण वैदिकद्वेष्टा बनविले.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">खरंतर
पोस्टकर्त्याच्या ह्या विधानाला कशाचाही जरा सुध्दा आधार नाही.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण
स्वतःच्या मनाच्या आनंदासाठी त्याने आपल्याच सोयीच्या गोष्टी लिहिलेल्या
आहेत.भगवान बुद्धांनी कधीही वैदिकांचाच नाही</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर कोणत्याच जीवाचा द्वेष केलेला नाही. किंबहुना
द्वेषासारख्या मनाच्या विकारांवर मात करूनच बुद्धत्व प्राप्त करता येते.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यांनी
वैदिकांचा कधीही द्वेष केलेला नाही</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">याउलट ते सर्व जगाचे कल्याणकर्ते असल्याने</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सर्व जगाचे
हित जाणणारे असल्याने</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">त्यांनी वैदिकांना त्यांच्या</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">हिताच्याच
गोष्टी सांगितल्या</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कोणत्या गोष्टींमुळे त्यांचे हित होणार आहे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">आणि कशामुळे त्यांचे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अहित.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुद्धांनी वैदिक धर्मावर त्यांच्यात असलेल्या जुन्या व वाईट चालीरीती
त्यांनी टाकून</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">नव्या व शुध्द परंपरांचा स्वीकार करावा यासाठी टीका केली होती</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">जेणेकरून
त्यांचे कल्याण व्हावे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">प्रतिस्पर्धी पंथ म्हणून नाही. कारण बुध्द विशिष्ट पंथ</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">संप्रदाय</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वंश</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">यांच्या
बंधनात अडकलेले नाहीत</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">तर या सर्वांच्या पलीकडे जाऊन कोणत्याही भेदभावा विना सर्व
जगाच्या कल्याणाचीच कामना करणारे आहेत.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">वास्तवात त्यांनी भगवान बुद्धांचे आभारच मानायला हवे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ज्यांनी
त्यांच्या रानटी धर्माला थोड्याफार प्रमाणात का होईना</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">मनुष्यत्त्वात
आणून दिले</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पण स्वतःच द्वेषाने आंधळे झालेल्यांना त्यांची हि महानता दिसणार नाहीत.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: #7030a0;">- </span></span><span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">पियुष खोब्रागडे</span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l2 level1 lfo7; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="color: red; font-family: "wingdings"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">v<span style="font-family: "times new roman"; font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;"> </span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सदर
लेख लेखकाने</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">अत्यंत
अभ्यासपूर्ण व मेहनतीने लिहिला आहे</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">कृपया हा लेख अन्य कोणत्याही माध्यमातून शेयर करतांना
स्वतःच्या नावावर प्रसिध्द करु नये</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सोबत आपल्या </span><span style="color: red; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Blog</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">चे </span><span style="color: red; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">URL</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">सुध्दा
लिहावे., जेणेकरून लोकांना ह्या ब्लॉग बद्दल माहिती होऊन इतर लेखसुद्धा त्यांना
वाचायला मिळतील..</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
हे सुध्दा वाचा :<br />
<br />
<ul>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2013/12/blog-post_2.html" target="_blank">सम्राट अशोक (भाग १ : शंका निरासन)</a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2013/09/blog-post_955.html" target="_blank">बौद्ध पुजा आणि त्याबद्दल निर्माण होणारे गैरसमज</a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/10/blog-post.html" target="_blank">भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे गैरसमज</a></li>
</ul>
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-69211791791345259932016-05-04T07:24:00.000-07:002017-09-17T04:59:45.135-07:00मांसाहारी असणे हे हिंसक असण्याचे निकष नव्हे...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-family: sans-serif;">काही दिवसांपुर्वी सारंगधर नावाच्या आयडी वरुन माझ्या ब्लॉग वर एक संदेश पाठविण्यात आला. त्यांच्या अर्थानुसार मांसाहारी असणे हे हिंसक असण्याचे आणि अर्थातच शाकाहारी असणे हे अहिंसक असण्याचे निकष आहेत. (वास्तवात कोण आपल्या आहारात काय खातो किंवा पितो यावरुन त्याला हिंसक किंवा अहिंसकाचे प्रमाणपत्र दिले जावे, हे संकुचित मानसिकतेचे व विचारधारेचे लक्षण आहे.) असो.. त्यांच्या लांबलचक प्रतिक्रियेला मी थोडक्यात प्रत्युत्तर देण्याचा प्रयत्न केला, पण प्रतिक्रिया लिहितांना ती एखाद्या लेखापेक्षाही मोठी झाली. त्यामुळे त्या प्रतिक्रियेला प्रत्युत्तर म्हणुन एक वेगळा लेख लिहित आहे. लेखाचा आवाका कमी करण्यासाठी तो थोडक्यात लिहिण्याचा प्रयत्न केला असल्यामुळे अनेक गोष्टी त्यातुन सुटल्या असतील तर क्षमा असावी. सर्वप्रथम हा लेख वाचण्यापुर्वी सारंगधर याची प्रतिक्रिया वाचुन घ्यावी.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-family: sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-family: sans-serif;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2013/09/blog-post_19.html" target="_blank">मुळ प्रतिक्रिया वाचण्यासाठी इथे क्लिक करा...</a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
१. जर तुम्हीं मांसाहार करीत असाल किंवा बुध्दांनी सांगीतलेल्या धर्माच्या मार्गावर चालत नसाल, तर त्यात बुध्दांचा अपमान कसा काय...? वास्तवात बुध्द तर त्यांनाच म्हटले जाते ज्यांनी मान - अपमानाच्या सर्व बंधनांना नष्ट केले आहे.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
२. केवळ मांसाहार केल्याने तुम्ही बुध्दांनी सांगीतलेल्या धर्मापासुन परावृत्त होत आहात, हि अत्यंत चुकीची संकल्पना तुम्ही लावुन धरत आहात. कारण भगवान बुध्दांनी जीवाला मांसाहार करण्यास कुठेही प्रतिबंध केलेला नाही, शिवाय मांसाहारी असणे हे हिंसक असण्याचे व शाकाहारी असणे हे अहिंसक असण्याचे निकष सुध्दा नव्हेत. वास्तवात कोण आपल्या आहारात काय खातो किंवा पितो यावरुन त्याला हिंसक किंवा अहिंसकाचे प्रमाणपत्र दिले जावे, हे संकुचित मानसिकतेचे व विचारधारेचे लक्षण आहे.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
३. भगवान बुध्दांच्या अनुसार अहिंसेचा अर्थ खुप व्यापक आहे. हिंसा हि तीन प्रकारे केली जाते : काया, वाचा आणि मनाद्वारे.. या अर्थानुसार केवळ एखाद्या जीवाची हत्या करणे हाच हिंसेचा प्रकार नव्हे, तर एखाद्याला शिव्या देणे, कोणाच्या प्रती वाईट विचार करणे, कोणाच्या अकल्याणाची कामना करणे, इत्यादी सुध्दा हिंसेचेच प्रकार आहेत. अर्थात शरीर, वाणी आणि मनाने जाणीवपुर्वक घडली जाणारी अशी गोष्ट जी दुसऱ्या जीवाच्या अकल्याणाशी संबंधीत आही किंवा ज्या गोष्टीमुळे इतरांना दुःख होऊ शकेल अशी कोणतीही गोष्ट म्हणजे हिंसा होय. अशा सर्व गोष्टींपासुन दुर राहण्याचा उपदेश भगवानांनी आपल्याला केलेला आहे.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
४. आपल्या समाजात हिंसेच्या घेतलेल्या चुकिच्या अर्थामुळे अहिंसेच्या नावाखाली समाज अधिक हिंसक बनलेला आपल्याला दिसुन येतो. आपल्या समाजातील लोक शाकाहारी असणे हे अहिंसक तसेच मांसाहारी असणे हे हिंसकतेचे निकष मानतात, पण वास्तविक पाहता शाकाहाराचा आणि अहिंसेचा संबंधच काय..? खरंतर, शाकाहारी जीवच मांसाहारी लोकांपेक्षा अधिक हिंसक असतात. कारण ते आपला शाकाहारी धर्म पाळण्यासाठी कमालीचे हिंसक होतात, याची बरीच उदाहरणे मुंबईच्या अनेक शाकाहारी सोसायट्यांमध्ये<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span> आपल्याला वेळोवेळी बघायला मिळतात. <span style="text-align: justify;">मांसाहार करण्याचा केवळ संशय आला म्हणुन, माणसांना स्वतःला अहिंसक समजणांऱ्या शाकाहारी लोकांकडुन बेदम मारहाण केली जाते. त्यांच्या अशा कृत्यामागे मुळात शाकाहार का स्वीकारला गेला हा प्रश्न केव्हाच मागे पडला आहे. तर मांसाचा वास जरी आला तरी पाप घडते अशी मिथ्या मान्यता लोकांची बनलेली आहे, त्यामुळे समाजात अंधविश्वासाचे आणि अधर्माचे साम्राज्य पसरण्यास मदत होते.</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
५. शाकाहाराचा व अहिंसेचा संबंध नाही. तुम्हाला माहित आहे का कि, लाखो जीवांचा संहार करणारा हिटलर हा स्वतः शाकाहारी होता. कोणी व्यक्ती शाकाहारी आहे किंवा नाही यावरुन ती हिंसक किंवा अहिंसक ठरत नाही, याउलट जर शाकाहार त्या व्यक्तीचा परम धर्म असेल तर तो तिला त्याचे रक्षण करण्यासाठी हिंसक बनण्यास प्रवृत्त करीत असतो. यामागील मुळ कारण म्हणजे, त्यावरील असलेला पराकोटीचा अंधविश्वास होय. जसे त्यांच्या अर्थानुसार, आमच्या शास्त्यांनी सांगीतले आहे की शाकाहारी बना, ते पुण्याचे कार्य आहे, मांसाहार करु नका ते पापकर्म आहे. पण शाकाहार का करावा यामागील मुळ कारणाला मुठमाती देऊन शाकाहारी धर्माचे पालन करण्यासाठी ते कोणत्याही स्तराला जाण्यासाठी सक्षम असतात.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
६. शाकाहार करण्याची प्रथा का सुरु करण्यात आली, याचे कारण जाणुन न घेता त्याच्या झालेल्या विकृतीकरणाचे पालण करणे आज सुरु आहे. वास्तवात कोणाचीही हत्या होऊ नये या तथाकथीत कारणाला पुढे ठेवुन शाकाहाराची सुरुवात करण्यात आली असावी आणि हा शाकाहार जणु अनेक लोकांचा परम धर्मच बनलेला आहे. शाकाहारी असणे चुकीचे नाही, पण तो कोणाचा परम धर्म नसावा की, ज्याचे पालन करायला लोक शुध्द धर्माचा त्याग करण्यासाठी सुध्दा तयार होतील, मैत्री आणि करुणा जे खंऱ्या आणि वास्तविक अहिंसेचे आधारस्तंभ आहेत. शाकाहारी लोक, मांसाहार करणांऱ्यांना अत्यंत वाईट दृष्टीकोनातुन पाहतात.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
७. शाकाहाराचा आणि अहिंसेचा जवळचाच काय, तर अगदी दुर - दुरवरचा संबंध नाही. अगदी त्याचप्रमाणे मांसाहाराचा आणि हिंसेचा सुध्दा काहीच संबंध नाही. भगवान बुध्दांच्या धर्मानुसार मात्र तुम्ही कोणत्या प्रकारचे अन्न ग्रहण करीत आहात, यावरुन तुमचे पावित्र्य ठरत नाही, यावरुन कोणत्याही जीवाची शुध्दी ठरविली जाऊ शकत नाही. विशिष्ट प्रकारचे अन्न खाल्ल्याने कोणी पवित्र किंवा अपवित्र बनतो हा चुकिचा सिध्दांत आहे, अगदी त्याच पशुहिंसेवर आधारीत यज्ञासारखा आणि मैत्री व करुणा विरहित कायादंड देणारा तपश्चर्यासारखा किंवा अनेक पापकर्म करुन चित्त शुध्द नसतांना पवित्र समजल्या जाणाऱ्या नदीमध्ये स्नान केल्यावर पापातुन मुक्ती मिळेल या समजुती प्रमाणे तो अधर्म आहे. जर तुमच्या मनामध्ये कोणत्याही जीवाच्या प्रती मैत्री आणि करुणेची भावना नसेल आणि जरी तुम्ही शाकाहारी असले तरी तुम्ही हिटलर प्रमाणेच हिंसक ठरता. याउलट जर तुम्ही आहारामध्ये मांस ग्रहण करणारे असले, पण तुमच्या मनात सर्व जीवांच्या प्रती मैत्री आणि करुणेची भावना वसत असेल तर तुम्ही अहिंसकच ठरता.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
८. इतर अनेक संप्रदायां प्रमाणे तुम्ही तुमच्या आहारात काय ग्रहण करता यावरुन तुमची शुध्दी ठरविली आते, तुम्ही किती सज्जन आहात किंवा अहिंसक आहात हे ठरविले जाते. भगवान बुध्दांच्या धर्मामध्ये अशा प्रकारचा सिद्धांत नाही. त्यानुसार, जीवांची शुध्दता, त्यांची पवित्रता, तो सज्जन आहे कि दुर्जन, हिंसक आहे कि अहिंसक हे त्याच्या आहारावरुन ठरविले जाणे हा एक दुष्ट सिध्दांत आहे.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
९. भगवान बुध्दांनी कुठेही मांसाहार न करण्याचा उपदेश केलेला नाही, याउलट त्यांना वेळोवेळी मांसाचे दान देण्यात आले आहे. एकदा बोधीसत्त्व आपल्या अजीत नावाच्या मित्रासोबत अरण्यात गेलेला असतांना, त्याने भुकेने व्याकुळ असलेल्या एका वाघीणीला बघितले, जी आपल्या बछड्यांना खाण्याचा प्रयत्न करीत होती, हा प्रसंग पाहुन बोधीसत्त्वाचे कारुणिक अंतःकरण पिळवटुन आले. त्याने आपल्या मित्राला वाघीणीसाठी अन्नाची व्यवस्था करायला पाठविले, पण बराच उशीर झाला तरी अजीत परत येत नाही, हे पाहुन बोधीसत्त्व वाघीणी समोर गेला आणि त्याने आपल्या शरीराचे दान त्या वाघिणीला दिले. अर्थात जर तुमच्या अर्थानुसार मांस खाणे हे पापकर्म असेल आणि ते केल्याने जीव अपवित्र होत असेल तर त्यासाठी बोधीसत्त्वाने त्या वाघीणीला का मदत करावी....? हा अत्यंत विचार करायला लावणारा प्रश्न आहे.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
मुळात स्वतः भगवान बुध्दांनी अनेकदा आपल्या आहारात मांस ग्रहण केल्याचा अनेक ठिकाणी उल्लेख आहे, पण केवळ या गोष्टीने ते अहिंसक नाहीत किंवा हिंसेचे समर्थन करणारे आहेत, असा अर्थ एखाद्या मुर्खाशिवाय दुसरा कोण काढु शकतो..? एकदा भगवान बुध्दांनी आपल्या आहारात, पक्ष्यांचे मांस ग्रहण केले होते, त्यावेळी एक तपस्वी त्यांना म्हणतो कि, तुम्ही जे पक्ष्यांचे मांस ग्रहण केले आहे, ते आमगंध नव्हे का..? त्यावर भगवान काय म्हणतात याचे विस्तृत वर्णन सुत्त निपाताच्या आमगंध सुत्तामध्ये दिलेले आहे.</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
आमगंध सुत्तामध्ये तर तिष्य नावाचा तपस्वी भगवान बुध्दांना म्हणतो,</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२४३-२४४. ‘‘यदस्नमानो सुकतं सुनिट्ठितं, परेहि दिन्नं पयतं पणीतं। सालीनमन्नं परिभुञ्जमानो, सो भुञ्जसी कस्सप आमगन्धं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;"> ‘‘न आमगन्धो मम कप्पतीति, इच्चेव त्वं भाससि ब्रह्मबन्धु। सालीनमन्नं परिभुञ्जमानो, सकुन्तमंसेहि सुसङ्खतेहि। पुच्छामि तं कस्सप एतमत्थं, कथं पकारो तव आमगन्धो’’॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
<span style="color: blue;">परक्यांनी दिलेले निवडक व चांगल्या प्रकारे शिजविलेले तांदळाचे सुरस व उत्तम अन्न स्वीकारणारा तु आमगंध खातोस. हे ब्रह्मबंधु, पक्ष्यांच्या मांसाने सुमिश्रित असे तांदुळाचे अन्न खात असता, तु 'आपणाला आमगंध योग्य नाही' असेच म्हणतोस, तेव्हा मी ही गोष्ट तुला विचारतो की, तुझा आमगंध कशा प्रकारचा आहे...?</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: blue;">यावर भगवान बुध्द म्हणतात :</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२४५. ‘‘पाणातिपातो वधछेदबन्धनं, थेय्यं मुसावादो निकतिवञ्चनानि च। अज्झेनकुत्तं परदारसेवना, एसामगन्धो न हि मंसभोजनं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px; text-align: justify;">
<span style="color: blue;">प्राणघात, वध, छेद, बंधन, चोरी, असत्य भाषण, ठकविणे, जरा मरणादिकांचा अभ्यास आणि परस्त्री गमन हा आमगंध होय, मांसभोजन हा नव्हे.</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२४६. ‘‘ये इध कामेसु असञ्ञता जना, रसेसु गिद्धा असुचिभावमस्सिता<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>। नत्थिकदिट्ठी विसमा दुरन्नया, एसामगन्धो न हि मंसभोजनं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">ज्यांना स्त्रीयांच्या बाबतीत संयम नाही, जे जिव्हालोलुप, अशुचि - कर्ममिश्रित, नास्तिक दृष्टीचे, विषम आणि दुर्विनीत, अशांचे कर्म हा आमगंध होय, मांसभोजन नव्हे.</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: #fce5cd;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२४७. ‘‘ये लूखसा दारुणा पिट्ठिमंसिका, मित्तद्दुनो निक्करुणातिमान<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>िनो। अदानसीला न च देन्ति कस्सचि, एसामगन्धो न हि मंसभोजनं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">जे रुक्ष, दारुण, पाठीमागे निंदा करणारे, मित्रद्रोगी, निर्दय, अतिमानी, कृपण, कोणाला काहीही देत नाहीत, अशांचे कर्म - हा आमगंध होय, मांसभोजन हा नव्हे.</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२४८. ‘‘कोधो मदो थम्भो पच्चुपट्ठापना,<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span> माया उसूया भस्ससमुस्सयो च। मानातिमानो च असब्भि सन्थवो, एसामगन्धो न हि मंसभोजनं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">क्रोध, मद, कठोरता, विरोध, माया, ईर्ष्या, व्यर्थ बडबड, मानातिमान आणि खळांची संगती - हा आमगंध होय, मांसभोजन हा नव्हे.</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२४९. ‘‘ये पापसीला इणघातसूचका, वोहारकूटा इध पाटिरूपिका। नराधमा येध करोन्ति किब्बिसं, एसामगन्धो न हि मंसभोजनं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">जे पापी, ऋण बुडविणारे, सुचक शब्दांनी कुचेष्टा करणारे, बाहेरुन खऱ्याचा आव आणणारे पण खोटा व्यवहार करणारे, जे नराधम इहलोकी किल्मीष उत्पन्न करतात, अशांचे कर्म - हा आमगंध होय, मांसभोजन हा नव्हे.</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२५०. ‘‘ये इध पाणेसु असञ्ञता जना, परेसमादाय विहेसमुय्युता। दुस्सीललुद्दा फरुसा अनादरा, एसामगन्धो न हि मंसभोजनं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">ज्यांना प्राण्यांविषयी दया नाही, जे इतरांना लुटून उपद्रव देतात, दुःशील, भेसुर, शिविगाळ देणारे व अनादर करणारे, (अशांचे कर्म) - हा आमगंध होय, मांसभोजन हा नव्हे..</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२५१. ‘‘एतेसु गिद्धा विरुद्धातिपातिन<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>ो, निच्चुय्युता पेच्च तमं वजन्ति ये। पतन्ति सत्ता निरयं अवंसिरा, एसामगन्धो न हि मंसभोजनं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">अशा कर्मात आसक्त झालेले, विरोध करणारे, घात करणारे, सदोदित अशा कर्मा गुंतलेले, जे परलोकी अंधकारात शिरतात व वर पाय खाली डोके होऊन निरयांत पडतात, अशांचे कर्म - हा आमगंध होय, मांसभोजन हा नव्हे.</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="color: red;">२५२. ‘‘न मच्छमंसानमनासकत<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>्तं, न नग्गियं न मुण्डियं जटाजल्लं। खराजिनानि नाग्गिहुत्तस्सु<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>पसेवना, ये वापि लोके अमरा बहू तपा। मन्ताहुती यञ्ञमुतूपसेवना<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>, सोधेन्ति मच्चं अवितिण्णकङ्खं॥</span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">मत्स्यमांसाचा आहार वर्ज्य करणे, नागवेपणा, मुंडन, जटा, राख फांसणे, खरखरीत अजिनचर्म, अग्नीहोत्राची उपासना किंवा इहलोकींच्या अमरादि विविध तपश्चर्या, मंत्राहुति, यज्ञ आणि शीतोष्ण सेवनाने तप करणे - या गोष्टी कुशंकांच्या पार न गेलेल्या मर्त्याला पावन करु शकत नाही.</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
- सुत्त निपात : २:१४:२</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; font-size: small; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; font-size: small; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; font-size: small; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; font-size: small; padding: 0px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;">बऱ्याच लोकांची अशी मिथ्या मान्यता आहे की, मांसाहार करणे म्हणजे हिंसेला प्रत्यक्ष किंवा अप्रत्यक्ष कारणी भुत ठरता. पण वास्तवात तुम्ही तुमच्या आहारामध्ये मांसाहार करता यावरुन तुम्ही हिंसक ठरविले जाऊ शकत नाही. एकदा कुठेतरी वाचले होते की, 'मेलेली कोंबडी खातांना जीवहत्येचं पाप लागतं, तर जीवंत भाज्या खातांना मृतहत्येचं पुण्य मिळायला हवं.' खरंतर एखाद्याने आधीच मारलेली कोंबडी खाल्ल्यावर किंवा अगदी गंध सुध्दा आल्यावर जीवहत्येचं पाप लागत असेल तर मग, सजीव असलेली भाजी खाल्ल्यावर पाप का लागत नाही..? त्या सजीव भाजीपाल्यावर किटकनाशकांची फवारणी केल्यावर कित्येक सुक्ष्म जीवांची हत्या होते, मग त्यांच्या मृत्युला तुम्ही जवाबदार ठरता का..? तुमच्या घरी फर्निचर्स इत्यादी अनेक लाकडाच्या वस्तु कित्येक सजीव असलेल्या झाडांच्या कत्तली करुन तुमच्या साठी त्या बनविलेल्या आहेत, त्यासाठी तुम्ही हत्यारे किंवा हिंसक ठरता..? तुमची हिंसेची किंवा अहिंसेची व्याख्या इतकी संकुचीत कशी काय असु शकते..? </span></div>
<span style="font-size: large;"><br style="background-color: #f6f7f8; color: #141823;" /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;">वरील सर्व गोष्टींचा विचार केला असता आपला निष्कर्ष निघतो कि, भगवान बुध्दांच्या धर्मात आहाराचे पावित्र्य नाही. कोण आपल्या आहारात काय खातो आणि काय नाही, यावरुन कोणीही पवित्र किंवा अपवित्र बनत नाही, तर तो ठरतो त्याच्या कर्माने, त्याच्या मनाच्या शुध्दतेने...</span></div>
<span style="font-size: large;"><br style="background-color: #f6f7f8; color: #141823;" /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;">भगवान बुध्द आपल्याला हाच संदेश देतात कि, धर्माचे कार्य हे माणसाच्या आहारावरुन त्याची पवित्रता ठरविणे हे नव्हे तर त्याचा जगाच्या प्रती व्यवहार कसा आहे, यावरुन ठरविणे आहे. कारण माणसाची खरी अहिंसा हि त्याच्या आहारावरुन नव्हे तर त्याच्या शुध्द असलेल्या मनावरुन ठरविली जाते.</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;">हे सुध्दा वाचा : </span><br />
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;">.</span><br />
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;"></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="font-family: "Times New Roman"; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="background-color: #f6f7f8; color: #141823; font-size: large;">१. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2013/09/blog-post_19.html" target="_blank">बुध्द पूजा : पाली </a></span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; padding: 0px;">
<span style="font-size: large;">२. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/05/blog-post.html" target="_blank">धर्माची व्याख्या</a></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">३. <a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/05/blog-post.html" target="_blank">तथागतांची चिकित्सा करा..</a></span></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-34161511092412830352016-03-10T17:03:00.001-08:002017-09-17T04:59:32.082-07:00सांप्रदायिक दृष्टीमुळे मनुष्याची शुध्दी होत नाही : भगवान बुध्द..<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: "times" , "times new roman" , serif;">सांप्रदायिक दृष्टीने जर मनुष्याची शुध्दी झाली असती अथवा त्याच्या ठायी असलेल्या द्न्यानाने तो दुःखाचा त्याग करु लागला तर मग तो सोपाधिक मनुष्य भलत्याच उपायाने शुध्द होतो असे म्हटले पाहिजे... - भगवान बुध्द, सुत्त निपात..</span></blockquote>
<br />
<div style="text-align: justify;">
अनेक लोकांच्या अर्थानुसार त्यांच्या धर्म - संप्रदाय किंवा धर्मग्रंथानुसार सांगितलेल्या गोष्टी ह्याच एकमेव सत्य असतात, आणि त्यांचा जन्म ज्या संप्रदायात झाला तोच श्रेष्ठ बाकीचे हीन, अशी त्यांची दृष्टी बनलेली असते. त्यानुसार आपल्या पंथात सांगीतलेल्या सर्व प्रकारच्या चालीरितींना, शीलव्रतांना श्रेष्ठ समजून त्यांच्यातच फायदा पाहतात व इतरांना हीन समजतात. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;"><span style="background-color: white;">"आपणच श्रेष्ठ, आपला संप्रदायच सर्वश्रेष्ठ व बाकीचे कनिष्ठ"</span> </span>या न्युनगंडातुन स्वतःचे श्रेष्ठत्व सिध्द करण्याचे प्रयत्न केले जातात, आणि या प्रयत्नातूनच सांप्रदायिक असहिष्णुता निर्माण होते, वेळप्रसंगी दंगली सुध्दा होतात</div>
<div style="text-align: justify;">
याची बरीच उदाहरणे आपण आजच्या जगात पाहतच आहोत. सांप्रदायिक बंधनाच्या ह्या दृष्टीचा त्याग करण्यासाठी भगवान बुध्द उपदेश करतात, कारण हि दृष्टी मिथ्या दृष्टी आहे. तुम्ही स्वतःला हिंदू, बाैध्द, शीख, ख्रीस्ती, जैन किंवा मुस्लीम, इत्यादी कोणत्याही संप्रदायात बंदिस्त जीव समजू नका, व त्यांचे श्रेष्ठत्व सिध्द करण्यासाठी एकमेकांशी लढून आपल्यातील मनुष्यत्वाची हत्या करु नका. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
आजकाल अनेक ठिकाणी आपल्यातील बरेच जण जाहीरपणे "मला गर्वच नाही तर माज आहे, *** अमुक अमुक असल्याचा" अशा प्रकारचे होते मिरवितांना दिसतात. स्वतःला अमुक अमुक समजणाऱ्या लोकांनी एक अत्यंत महत्त्वाची गोष्ट लक्षात ठेवणे गरजेचे आहे कि, तुम्ही कोणत्या संप्रदायात जन्म घेतला आहे म्हणून तुम्ही श्रेष्ठ ठरत नाही किंवा तो संप्रदाय सुध्दा श्रेष्ठ ठरत नाही, कारण तुम्ही तिथे जन्म घेतला आहे म्हणून. याउलट तुम्ही स्वतःला श्रेष्ठ समजून इतरांना कनिष्ठ समजत असाल तर या बेजबाबदार कृत्यामुळे तुम्हीच हीन ठरता. कारण इतरांना त्याच्या जन्मावरून कनिष्ठ ठरविने हेच हीनपणाचे कृत्य आहे. म्हणून भगवान बुध्दांनी आपल्या श्रावकांना सांप्रदायिक दृष्टीचा त्याग करण्याचा उपदेश केला आहे, याचे विस्तृत वर्णन सुत्त निपातातील अट्ठक वग्गामध्ये केला आहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
भगवान बुध्द म्हणतात, सर्व दृष्टीत (पंथात) आपली दृष्टी उत्तम आहे, असे समजून चालणारा जीव या जगात आपल्या पंथाला महत्त्व देतो व त्याहून इतर पंथ हीन आहेत असे म्हणतो, यामुळे ते विवादाच्या पलीकडे जात नाहीत. तो आपल्या पंथातील दृष्टी व श्रृत (ऐकीव) शीलव्रते यांना चिकटून बसतो व इतर सर्व पंथांना हीन समजतो.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
असाच एकदा सांप्रदायिक वृत्ती जोपासत भगवान बुध्दांकडे वादविवाद करण्यासाठी आलेल्या प्रशुर नावाच्या परिव्राजकाला भगवान बुध्द म्हणतात,<span style="color: blue;"> लोक आपल्याच पंथातीत शुध्दी आहे असे प्रतिपादन करतात व इतर पंथातीत शुध्दी नाही असे म्हणतात. ते वाद करण्याच्या इच्छेने सभेत जाऊन परस्पर परस्परांना मूर्ख ठरवितात. ते अन्यतर पंथातीत बध्द झालेले व आपणास वादात कुशल म्हणविणारे प्रशंसेच्या इच्छेने वादविवाद करतात. सभेमध्ये वादात गुंतला असता प्रशंसेच्या इच्छेने दुसऱ्यावर वाणीचे घाव घालणारा होतो, पण वादात पराजित झाला तर खजील होतो आणि निंदा झाली तर रागावतो. (ही त्याची मिथ्या दृष्टी आहे.) प्रद्न्यावंताने कोणत्याही प्रकारची सांप्रदायिक वृत्ती न जोपासता मी इतरांच्या समान आहे, इतरांहून हीन आहे किंवा श्रेष्ठ आहे अशी तुलना सुध्दा करु नये. कारण जे एखाद्या गोष्टीचा पुरस्कार करीत नाहीत आणि कोणतीही सांप्रदायिकता स्वीकारीत नाहीत अशा ब्राह्मणाला शीलव्रताने धरुन खेचता येत नाही, तो पार गेलेला पुनः परत येत नाही. प्रद्न्यावंताने अशा सांप्रदायिक वादापासुन निवृत्त व्हावे. कारण त्यात निंदा किंवा प्रशंसेच्या शिवाय अन्य काहीही प्राप्त होत नाही. सभेत आपला मुद्दा मांडून तो कधी प्रशंसा पावतो व हर्षीत होतो, आणि त्याला त्याचा गर्व चढतो., पण हा गर्वच त्याच्या घाताचा पाया होय., कारण मनुष्य आपला अहंकार इतरांना दाखवतच असतो. हा प्रकार पाहुन सुद्न्य माणसाने वादात शिरु नये, कारण वादाने शुध्दी होत नाही.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">भगवान बुध्द पुढे प्रशुराला म्हणतात, युध्द करायला प्रवृत्त करणारा जो अहंकार आहे, तो माझा पूर्वीच्या नष्ट झालेला आहे. जे सांप्रदायिकतेला पकडून वादविवाद करतात व आपलेच तेवढे सत्य असे प्रतिपादन करतात, त्यांच्याकडे जाऊन तु वाद कर. कारण तु वाद केलास तर प्रतिवादी होऊन उभा राहणारा तुला सापडणार नाही.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">पण जे प्रतिपक्षबुध्दी नाहीशी करुन राहतात व आपल्या पंथास्तव दुसऱ्या पंथाशी विरोध करीत नाही व ज्यांना आपलाच पंथ श्रेष्ठ वाटत नाही, त्यांच्याकडे हे प्रशुरा, तुला काय मिळणार...?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
वरील उताऱ्यावरून भगवान बुध्दांचा सांप्रदायिक वृत्ती जोपासणाऱ्यांच्या प्रती असलेला दृष्टिकोन स्पष्ट होतो. आजच्या पेक्षा सुध्दा कितीतरी पटींनी अधिक भगवान बुध्दांच्या काळात सुध्दा निरनिराळ्या प्रकारचे पंथ - संप्रदाय अस्तित्वात होते. त्यांच्यातील बरेच मिथ्यादृष्टीयुक्त असल्याने सांप्रदायिक वृत्ती जोपासत होते. संप्रदायामध्ये जी काही शीलव्रते सांगितली आहेत, त्या सर्वांनाच सत्य मानून त्यांनाच चिकटून बसत होते. त्यांच्यानुसार त्यांचा स्वतःचाच संप्रदाय श्रेष्ठ असल्याने व बाकीचे असत्य व हीन असल्याने ते सिध्द करण्यासाठी ते वेगवेगळ्या प्रकारे वादविवाद करत असत.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
अशीच सांप्रदायिक वृत्ती जोपासलेला प्रशुर नावाचा परिव्राजक भगवान बुध्दांच्या कडे आला व त्यांना आपण त्यांच्याशी वाद करण्यास उत्सुक असल्याचे सांगितले. त्यावर भगवान म्हणाले, लोक आपल्या पंथाला श्रेष्ठ सिध्द करण्यासाठी लोक निष्कारण वादविवाद करतात, अशा वादविवादांच्या पासून प्रशंसेशिवाय काहीही लाभ होत नाही. याउलट असे वादविवाद करणारा लोकधर्माने विचलित होतो. निंदा झाली तर रागावतो व प्रशंसा झाली तर विचलित होतो. म्हणून प्रद्न्यावान मनुष्य कोणत्याही प्रकारच्या सांप्रदायिकतेचा पुरस्कार करीत नाही, तो स्वतःला श्रेष्ठ व इतरांना हीन समजत नाही. त्यामुळे आपल्या संप्रदायाच्या श्रेष्ठत्वाच्या अहंकारात आंधळा होऊन तो मिथ्या वादविवादात पडत नाही. त्यामुळे भगवान बुध्द हे प्रशुराला तो चुकीच्या ठिकाणी आल्याचे सांगतात. ज्यांच्या सर्व गाठी कापलेल्या आहेत, व कसल्याही प्रकारचा अहंकार शिल्लक नाही, त्यांच्यापाशी प्रशूर परीव्राजकाला काय मिळणार..?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;">भगवानांच्या वरील उपदेशावरून आपल्याला शिकवण मिळते कि, आपण आपल्या संप्रदायाचा मिथ्या अभिमान बाळगून नये व त्यायोगे आपणच श्रेष्ठ व इतरांना हीन समजु नये. तसेच ह्या गोष्टी सिध्द करण्यासाठी कोणत्याही वादविवादात पडू नये. कारण अशा वादविवादाने शुध्दी होत नाही, हा विशुध्दी चा मार्ग नव्हे तर घाताचा मार्ग आहे.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-90450768896066835132015-06-25T05:42:00.000-07:002017-09-17T04:59:21.218-07:00स्त्रीयांच्या बाबतीत बुद्धांची वचने<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13pt; line-height: 115%;">बुध्द,
धर्म आणि संघ ह्या त्रिरत्नांच्या प्रती अनेक लोकांमध्ये बरेच समज - गैरसमज आहेत. त्यांच्यापैकीच
एक म्हणजे अनेक स्त्री - वादी लोक भगवान बुध्दांना भारतीय स्त्रियांच्या अवनतीचे
कारण मानतात. त्यांच्यामते भगवान बुद्धांनी आपल्या संघातील भिक्खुणी साठी जे काही
नियम केले होते, त्याने भारतीय स्त्रीया ह्या गुलामगिरी मध्ये तर ढकलल्या गेल्याच,
पण त्यातून बुद्धांची स्त्री विषयक मान्यता समजते ति म्हणजे, भगवान बुद्धांना
स्त्री - पुरुष समानतेचा गंध मुळीच नव्हता, यावर स्त्री जन्म वाईट असतो, स्त्रीया
पुरुषांच्या गुलाम असतात. वास्तवात धर्म कसल्याही प्रकारची विषमता शिकवीत नाही, मग
ति जाति - आधारित असो किंवा लिंग - आधारित. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13pt; line-height: 115%;"> <span lang="MR">स्त्रीचा जन्म वाईट असतो किंवा स्त्रीया पुरुषांची गुलाम असतात असे त्रिपिटकात
बुध्दांचे एकही वचन नाही, याउलट स्त्री जन्माची बुध्द स्तुती करतात, स्त्रीया ह्या
श्रेष्ठ असतात, असे सांगणारी अनेक बुध्दवचने आहेत.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">विरोधक ज्या आठ गुरुधर्मांच्या बद्दल
बोलतात, त्याबद्दल काहीही बोलण्यापूर्वी त्यांनी त्या आठ गुरुधार्मांची चिकित्सा
करावी. कारण बुध्द चिकित्सा नाकारत नाहीत, जेव्हा त्यांनी स्वतःची सुध्दा चिकित्सा
करण्याचा उपदेश केलेला आहे. </span><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13.5pt; text-align: left;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/01/blog-post.html" style="font-family: 'Arial Unicode MS', sans-serif; font-size: 13.5pt; text-align: left;">तथागतांची (शास्त्याची) चिकित्सा करा...</a> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;">(ते सुध्दा सर्व अंगांनी, स्वतः धर्मसुत्तांचा आणि
धर्मविनयांचा अभ्यास करून, कारण धर्म इतका व्यापक आहे कि, केवळ इतरांची पुस्तके
वाचून तो समजणार नाही, त्यासाठी स्वतः अध्ययन करावे लागेल.)</span> आठ गुरुधर्मांची
चिकित्सा करीत असतांना एक गोष्ट नेहमी लक्षात ठेवावी कि, जेव्हा भगवान बुध्द
कोणताही विनय (भिक्खू - भिक्खुणीचे पातिमोक्ख नियम) बनवीत असतांना, ते केव्हा आणि
कशाप्रकारे बनवावे, याचाही त्यांचा स्वतःच एक नियम आहे. तो नियम भगवान बुद्धांनी
भद्दाली नावाच्या भिक्षुला सांगितला तो याप्रमाणे :</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> <span style="color: blue;">भद्दाली</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;">, <span lang="MR">जोपर्यंत संघामध्ये धम्म दोष निर्माण होत नाहीत</span>, <span lang="MR">तोपर्यंत
शास्ता श्रावकांसाठी शिक्षापदे (नियम) घालुन देत नाही.</span> <span lang="MR">भद्दाली,
जेव्हा अशा प्रकारचे काही दोष निर्माण होतात</span>, <span lang="MR">तेव्हा त्या
दोषांना दुर करण्यासाठी शास्ता श्रावकांसाठी नियम घालुन देतो..</span></span><o:p></o:p></span></blockquote>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">भगवान बुध्दांनी भिक्षुंसाठी २२७ तर
भिक्षुणीसाठी ३३१ विनय सांगितलेले आहेत, आणि ते सर्व विनय पूर्वी बनविलेले नव्हते
तर त्यांच्यामध्ये काही दोष निर्माण झाला होता म्हणुन बनविले. कोणता विनय कोणत्या
कारणासाठी बनविला गेला, याच्या अर्थकथा अस्तित्वात आहेत. ह्या आठ गुरुधर्मांपैकी पहिल्या
गुरुधर्माची जन्मकथा अस्तित्वात नाही किंवा भिक्षुणी पातिमोक्खामध्ये सुध्दा त्याला
स्थान नाही. त्यामुळे हे गुरुधर्म भगवान बुद्धांच्या नंतर निर्माण झाले असावेत असे
डॉ. धर्मानंद कोसंबी तसेच स्थाविरवादी देशातल्या अनेक विद्वानांचे मत आहे. असो...</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">१. उपसंपदा
होऊन १०० वर्षे झालेल्या भिक्खुणीने
उपसंपदा होऊन १ दिवस झालेल्या भिक्खुला वंदन करावे. हा प्रथम गुरुधर्म आहे. याबाबीत धम्माच्या विश्वकोशा
मध्ये लिहिले आहे</span><span lang="MR" style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">,
</span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">Many Buddhists,
especially from the modern Theravada views have found evidence that the 8
Gurudharmas are not really from the teaching of Buddha. The Vinaya recounts the
story of six monks who lifted up their robes to show their thighs to the nuns.
When the Buddha learned about this, he made an exception to that rule and told
the nuns not to pay respect to these monks. </span><span style="color: red; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">A nun then, does not have to bow to every monk
but only to a monk who is worthy of respect.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">बुध्दांच्या
काळात आणि नंतरही भिक्षुणी ह्या आठ गुरुधर्मांचे पालन करीत होते याचे संदर्भ सापडत
नाही. याउलट अनेक विद्वान भिक्षुणींनी
भिक्षुंच्या पुढे धम्मपरिषदे मध्ये उपदेश केल्याचे उल्लेख मात्र जागोजागी सापडतात.
जर बुद्धांच्या काळात तो गुरुधर्म अस्तित्वात असता तर असे संदर्भ आपल्याला सापडणे
अशक्य असते. बुध्दकाळापासून ते अगदी आजच्या आधुनिक युगामध्ये सुध्दा भिक्षुणी आठ
गुरु धर्मांचे पालन करतांना दिसत नाहीत. <span style="color: #7030a0;">(जगातील
एकमेव बौध्द राष्ट्र असलेल्या थायलंड चे भिक्षु - भिक्षुणी जेव्हा धम्मदीक्षा दिनी
दीक्षाभुमी</span></span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">नागपुर
येथे आले होते</span>, <span lang="MR">तेव्हा एक भिक्षुणी थायलंड आणि भारताच्या
भिक्षु संघाला धम्माचा उपदेश करीत होत्या</span>, <span lang="MR">आणि सर्व भिक्षु
तिच्या पाया पडत होते</span>, <span lang="MR">हे मी स्वतः बघितले आहे. )</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;">स्त्रीयांच्या
बाबतीत काही बुध्दवचन :</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">१. मुलीच्या
जन्माने उदास होऊ नका</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">एखादी स्त्री देखील
पुरुषा पेक्षा श्रेष्ठ असते. <span style="color: #7030a0;">(संदर्भ : संयुक्त निकाय,
सगाथ वग्ग, कोसल संयुत्त - मल्लिका सुत्त)</span></span><span style="color: #7030a0;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><span style="color: #7030a0;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">२. धम्म
महत्त्वाचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">स्त्रीत्व अथवा पुरुषत्व नव्हे.
स्त्री असो किंवा पुरुष असो</span>, <span lang="MR">ज्या व्यक्तीकडे धम्माच्या
स्वरुपातील यान असते</span>, <span lang="MR">ती व्यक्ती या यानाद्वारे निर्वानाजवळ
पोहोचते. </span><span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">यस्स एतादिसं यानं</span>,
<span lang="MR">इत्थिया पुरिसस्स वा ! स वे यानेन</span>, <span lang="MR">निब्बानस्सेव
संतिके</span>'<span lang="MR">ति !!</span>)<span lang="MR"> (संदर्भ : संयुक्त निकाय,
देवता संयुक्त</span>, <span lang="MR">आदित्तवग्ग</span>, <span lang="MR">अच्छरासुत्त)</span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">३. पत्नी हि
सखी आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">,
<span lang="MR">दासी नाही. </span><span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ
: संयुक्त निकाय</span>, <span lang="MR">देवता संयुक्त</span>, <span lang="MR">जरावग्ग</span>,
<span lang="MR">वत्थुसुत्त)</span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> <span lang="MR">४. गुणसंपन्न</span>, <span lang="MR">बहुश्रुत</span>, <span lang="MR">धम्मधर
भिक्खुनी व उपासिका म्हणजे संघाची शोभा.. </span><span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ : अंगुत्तर निकाय</span>, <span lang="MR">चतुक्कनिपात</span>, <span lang="MR">भंडगाम वग्ग</span>, <span lang="MR">सोभन सुत्त)</span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">५. निर्वाण
मार्गावर चालत असतांना माझ्या स्त्रीत्वाचा संबंध काय</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> ... ?
<span lang="MR">माराचा नाश करण्यासाठी माझ्या स्त्रीत्वाचा संबंध काय..</span>? <span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ : संयुक्त निकाय</span>, <span lang="MR">सगाथवग्ग</span>, <span lang="MR">भिक्षुनी संयुक्त / थेरीगाथा..)</span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">६. धम्मामुळे
आत्मविश्वास वाढला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">समाजामध्ये
इतरांकडुन घाबरविल्या जाणाऱ्या स्त्रीयांनी</span>, <span lang="MR">समाजाला
घाबरविणाऱ्या मारालाच घाबरविले. (<span style="color: #7030a0;">संदर्भ : उपरोक्त)</span></span><span style="color: #7030a0;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><span style="color: #7030a0;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">७. शुक्रा
नावाची भिक्षुनी मोठ्या धम्मपरिषदेमध्ये (हजारो भिक्षु - भिक्षुनीं समोर) धम्माचा
उपदेश करीत होती</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">तो उपदेश
अमृतासारखा आहे. </span><span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ : यक्षसंयुत्त</span>,
<span lang="MR">पठमसुक्का सुत्त)</span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">८. खेमा
भिक्षुणी बद्दल</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, '<span lang="MR">ती अत्यंत विद्वान</span>, <span lang="MR">सुस्पष्ट भुमीका असलेली</span>, <span lang="MR">बहुश्रुत</span>, <span lang="MR">उत्तम वक्तृत्व असलेली आणि समंजस आहे</span>, <span lang="MR">अशी तिची
कीर्ती आहे. महाराजांनी तिच्या सेवेत उपस्थित रहावे.</span>' <span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ : संयुक्त निकाय</span>, <span lang="MR">अव्याकृत संयुत्त</span>, <span lang="MR">खेमा सुत्त)</span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">९. "कंजगलिका
भिक्षुणी उपासकांना उपदेश करते..." तथागत म्हणाले</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">,
<span lang="MR">साधु</span>, <span lang="MR">साधु</span>, <span lang="MR">गृहपतींनो</span>,
<span lang="MR">भिक्षुणी कंजगलिका अत्यंत विद्वान आहे</span>, <span lang="MR">महाप्रज्ञावान
आहे. तुम्ही माझ्याकडे येऊन मला विचारले असते तरी मी सुध्दा हेच सांगीतले असते</span>,
<span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ : अंगुत्तर निकाय</span>, <span lang="MR">दस्सक निपात</span>, <span lang="MR">महावग्ग</span>, <span lang="MR">दुतिय
महापञ्हा सुत्त)</span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">१०. प्रतिष्ठित
लिच्छवींसाठी आम्रपालीचे भोजन नाकारले नाही. त्यांनी आम्रपाली गणिकेच्या जीवनाला
स्वर्ग बनविले. भगवानांनी तिच्यासाठी किती अमुल्य कार्य केले हे तिच्या थेरीगाथां शिवाय
कसे समजणार</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> ... ? <span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ : दिघनिकाय</span>, <span lang="MR">महापरिनिब्बाण सुत्त/ थेरीगाथा)</span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">११. भगवानांनी
गणिकेला परिव्राजिका बनविले</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">तर विरोधकांनी
परिव्राजिकांना गणिका बनविले. तथागतांच्या चरित्र्यावर शिंतोडे उडविण्यासाठी
कारस्थाने केली गेली. <span style="color: #7030a0;">(उदा. - चिंचा आणि सुंदरी
परिव्राजीका</span></span><span style="color: #7030a0;">, <span lang="MR">धम्मपद
अट्ठकथा</span>, <span lang="MR">१३</span>- <span lang="MR">लोकवग्ग</span>, <span lang="MR">गाथा क्रं.</span> <span lang="MR">१७६</span> ) (<span lang="MR">उदानपाळी</span>,
<span lang="MR">मेघिय वग्ग</span>, <span lang="MR">सुंदरी सुत्त...</span>)<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">१२. पापी
मार : जे स्थान ऋषींना सुध्दा प्राप्त करता आले नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">,
<span lang="MR">जे इतरांच्याद्वारे प्राप्त करण्यास अत्यंत कठीण आहे</span>, <span lang="MR">ते तुझ्यासाखी दोन बोटांएवढे प्रज्ञा असणारी स्त्री कसे प्राप्त करेल..</span>?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">सोमा
भिक्षुणी : चित्त सुस्थीतीत असतांना</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">ज्ञान
उपस्थित झाले असतांना</span>, <span lang="MR">धर्माची सम्यक विपश्यना घडली असतांना</span>,
<span lang="MR">माझे स्त्रीत्व काय करेल..</span>? <span lang="MR">भगवान बुध्दांनी
भिक्षुणींमध्ये निर्माण केलेल्या आत्मविश्वासामुळे सोमा भिक्षुणी पापी माराला असे
बोलु शकली. </span><span style="color: #7030a0;">(<span lang="MR">संदर्भ : संयुक्त
निकाय</span>, <span lang="MR">सगाथवग्ग</span>, <span lang="MR">सोमासुत्त)</span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: #7030a0;"><span lang="MR"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">१३. भगवान
बुध्द धम्मदिनेची स्तुती करतात. <span style="color: #7030a0;">(मज्झीम निकाय ४४)</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> वरील वचनांवरून ठरवा भगवान बुध्दांचा
धम्म हा स्त्रीयांच्या विकासासाठी कारणीभुत ठरला कि</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">, <span lang="MR">त्यांच्या खच्चीकरणासाठी..</span>? <span lang="MR">बुध्दांच्या धर्मामुळे
तत्कालीन भारतीय समाजामध्ये स्त्रीया ह्या गुलामगिरीत ढकलल्या गेल्या असे तुम्हाला
वाटते का..</span>? <span lang="MR">ज्या काळात पुरुष प्रधान व्यवस्थेने स्त्रीयांचे
जीवन अत्यंत किळसवाणे केले होते</span>, <span lang="MR">त्या काळात भगवान बुध्दांनी
स्त्रीयांना आपली प्रतिभा प्रकट करण्यासाठी वाटा उपलब्ध करुन दिल्या. ज्या
समाजामध्ये आपल्या गर्भात जन्मलेली मुलगी सुध्दा शाप मानले जायचे</span>, <span lang="MR">त्याच काळात मुलीच्या जन्माचे स्वागत करण्याची प्रेरणा त्यांनी समाजाला
दिली. पती हि दासी नव्हे</span>, <span lang="MR">तर तुमची मैत्रीण आहे</span>, <span lang="MR">तिला सखीप्रमाणेच वागवा</span>, <span lang="MR">तिच्यावर अन्याय अत्याचार
करु नका</span>, <span lang="MR">हे भगवान बुध्दांनी त्या काळात सांगीतले. ज्या
समाजात भात शिजला कि नाही</span>, <span lang="MR">याद्वारे स्त्रीयांच्या प्रज्ञेचे
दोन बोटांमध्ये वर्गीकरण केले जायचे. तिच स्त्री भगवान बुध्दांच्या पासुन
मिळालेल्या आत्मविश्वासा मुळे संपुर्ण समाजाला घाबरविणाऱ्या मारालाच घाबरविणारी
ठरली.</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> वास्तवात, स्त्री पुरुष समतेचा आधुनिकतेला
तरी गंध आहे का</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> ...? <span lang="MR">आजच्या आधुमिक
युगापेक्षा बुध्दकाळ हा भारतभुमीचा स्वर्गकाळ होता. तो काळ आजच्या पेक्षा किती तरी
पुरोगामी आणि श्रेष्ठ होता. त्यांच्या काळात बुध्दांनी एका वेश्येला आपल्या संघात
मानाचे स्थान दिले</span>, <span lang="MR">या काळात तो मिळतो का..</span>? <span lang="MR">भगवान बुध्दांनी एका विधवेला आपल्या संघात मानाचे स्थान दिले.</span>, <span lang="MR">पण आमच्या (आधुनिक.</span>?) <span lang="MR">काळात त्या मानाच्या स्थानाची
गोष्टच सोडा</span>, <span lang="MR">इथे हजारो वर्षांच्या नंतर सुध्दा विधवेला सती
जावे लागत असे.</span>, <span lang="MR">केसं कापावी लागत होती. इथे ह्या आधुनिक
काळात नवरा त्याच्या बायकोला दारु पिऊन मारहाण करतो</span>, <span lang="MR">तिची
तिला दासीप्रमाणे वागवितो</span>, <span lang="MR">पत्नी सुध्दा काही कमी नाही. ती
तिच्या पतीवर खोट्या केसेस लावते.</span>, <span lang="MR">पण बुध्दांनी मात्र पती
पत्नीला मित्र - मैत्रीणींसारखा राहण्याचा उपदेश केला होता. मग कोणता काळ
पुढारलेला</span>, <span lang="MR">आणि कोण खरे पुरोगामी..</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"> निश्चितच आजच्या समाजापेक्षा त्याकाळचे
लोक अधिक सुसंस्कृत होते. मनुष्य फार आळशी प्राणी आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;">,
<span lang="MR">त्याला प्रगतीचा तिटकारा आहे</span>, <span lang="MR">ह्यामुळेच तो
प्रगती कडुन अधोगतीकडे जातो...</span><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR">.</span></span><br />
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR"></span></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18pt;">हे सुध्दा वाचा :</span><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18pt;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2013/09/blog-post_21.html" target="_blank">भगवान बुद्धांना स्त्रीद्वेष्टा म्हणणाऱ्या लोकांचे कोडे..</a></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/05/blog-post.html"><span lang="MR" style="color: blue;">धर्माची व्याख्या</span><span style="color: blue;"> </span></a></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/05/blog-post_14.html"><span lang="MR" style="color: blue;">राष्ट्राची एकता आणि एकात्मताच राष्ट्राचे संरक्षण करते...</span></a><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/01/blog-post.html"><span lang="MR" style="color: blue;">तथागतांची (शास्त्याची) चिकित्सा करा...</span></a></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/10/blog-post.html"><span lang="MR" style="color: blue;">भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे गैरसमज</span></a></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14pt;"><span style="color: blue; mso-ansi-font-size: 11.0pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/05/blog-post.html">मंगल मैत्री आणि करूणेचा शास्ता</a></span></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-82465998930336615312015-06-25T01:22:00.001-07:002017-09-17T04:59:08.121-07:00केवळ "पुनर्जन्म" ह्या मान्यतेमुळे धम्म विज्ञाननिष्ठ नाही..?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;">
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">आजकाल
दूरचित्रवाणी वरील मालिकांमधून</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">अनेक सिनेम्यांमधून</span></span><span style="font-family: "mangal" , serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">पुनर्जन्म हा विषय विविध प्रकारे रंगवून दाखविला जातो. मुळातच
पुनर्जन्म हा प्राचीन सिद्धांत त्यातही तो धर्मग्रंथाद्वारे समजल्यामुळे
धर्मग्रंथातील इतर सिद्धांताप्रमाणे तो सुद्धा विज्ञान विरोधी असेल अशी आपली
मान्यता बनून जाते.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">पुनर्जन्म ह्या विषयाला आपण पुरोगामी -
प्रतिगामीच्या वर्गवारी मध्ये सुद्धा जोडून पाहतो</span>, <span lang="MR">जेव्हा
आपण असे म्हणतो</span>, "<span lang="MR">आजकालच्या जमान्यातही पुनर्जन्मावर
विश्वास ठेवतोस..</span>?" <span lang="MR">वास्तवात जर पुनर्जन्म हा खरच
निसर्गाचा सिद्धांत असेल तर तो जुना आहे</span>, <span lang="MR">आणि केवळ टीव्ही
मालिकांद्वारे</span>, <span lang="MR">धर्मग्रंथांद्वारे विकृत केल्या गेल्यामुळे
त्याला नाकारणे सपशेल चुकीचे आहे. आपण आज एकविसाव्या शतकात जगत आहोत</span>,
<span lang="MR">केवळ ह्या अहंकाराने स्वतःला पुरोगामी समजून २००० वर्षांपूर्वीचे
सिद्धांत नाकारणे सुद्धा बरोबर नाही.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">पुनर्जन्माचा सिद्धांत नाकारणाऱ्या लोकांमध्ये स्वतःला पुरोगामी
तसेच स्वतःला विज्ञानवादी समजणाऱ्या लोकांचा अधिक भरणा असतो. जे काही जुने आहे</span>,
<span lang="MR">जे काही धर्मग्रंथात लिहिले आहे ते सर्व चुकीचे आहे</span>, <span lang="MR">आणि जे काही धर्मग्रंथात लिहिले नाही ते सर्व विज्ञान आहे</span>, <span lang="MR">असा ह्या लोकांचा समज असतो. अशा लोकांनी एक गोष्ट लक्षात ठेवावी केवळ
धर्मग्रंथात लिहिलेले आहे</span>, <span lang="MR">आणि स्वतःच्या बुद्धीला पटत नाही
म्हणून पुनर्जन्माचा सिद्धांत नाकारणे स्वतःच विज्ञानवादाच्या विरोधी आहे. तर्कवाद
हा विज्ञानाचा प्रांत नव्हे</span>, <span lang="MR">अनुभूती विज्ञानाचा प्रांत आहे</span>,
<span lang="MR">तेव्हा कोणत्याही प्रकारे संशोधन करून पुनर्जन्म हा विज्ञान विरोधी
सिद्धांत आहे हे सिद्ध करावे किंवा संशोधन झालेल्या विज्ञानाच्या कोणत्या
सिद्धांतानुसार पुनर्जन्म शक्य नाही हे तरी सांगावे.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18.0pt;">पुनर्जन्म ह्या मान्यतेमुळे बौध्द धर्म विज्ञान विरोधी आहे</span></b><b><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18.0pt;">,
<span lang="MR">असे मानणेच विज्ञानवाद विरोधी</span></span></b><b><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></b><br />
<b><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18.0pt;"><span lang="MR"><br /></span></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">काही लोकांच्या मते बौध्द धर्म पुनर्जन्म मानतो म्हणून तो
विज्ञानवादी ठरत नाही. वास्तवात आज कित्येक वैद्न्यानिक पुनर्जन्मावर विश्वास
ठेवतात</span>, <span lang="MR">याचा अर्थ ते सुध्दा विज्ञानवादी नाहीत का...</span>?
<span lang="MR">बौध्द धर्मात आत्म्याला मान्यता नाही पण पुनर्जन्माला मात्र आहे.
आपल्या शरीरातील अनित्य आणि अनात्म असलेल्या उर्जेचे पुनर्जन्म होते असे बुद्धांचे
म्हणणे आहे.</span> <span lang="MR">हा काही कोरा दार्शनिक सिद्धांत नव्हे</span>,
<span lang="MR">ति प्रत्यक्ष सम्यक संबुध्दांची अनुभूती आहे</span>, <span lang="MR">कोणीही
स्वतः त्याचा अनुभव करावा.</span> <span lang="MR">सम्यक संबोधीच्या
प्राप्तीनंतर भगवान बुद्धांनी स्वतः एक</span>, <span lang="MR">दोन</span>, <span lang="MR">तीन</span>, <span lang="MR">चार</span>, <span lang="MR">पाच</span>, <span lang="MR">सहा</span>, <span lang="MR">सात</span>, <span lang="MR">वीस</span>, <span lang="MR">चाळीस</span>, ............. <span lang="MR">अशाप्रकारे आपल्या सर्वच
पुर्वजन्मांचे स्मरण केले. त्यांनी जे काही अनुभव केले तेच जगाला सांगितले</span>,
<span lang="MR">आणि त्या मार्गावर चालून तुम्ही सुद्धा आपल्या पुर्वजन्मांचे स्मरण
करू शकता असा बुद्धांचा दावा आहे. तेव्हा निर्वाणाची प्राप्ती झालेल्या अनेक
श्रावक - श्राविकांनी सुध्दा आपल्या पूर्वजन्मांचे स्मरण केले आहे. हे एक संशोधन
होते</span>, <span lang="MR">तर्क नव्हे</span>, <span lang="MR">मग कोणी केवळ जुनी
संकल्पना आहे म्हणून विज्ञान विरोधी का म्हणावे...</span>?</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">दुसरी महत्वाची गोष्ट म्हणजे</span>, <span lang="MR">बौध्द धर्मात
पुनर्जन्म हा केवळ सिद्धांत आहे</span>, <span lang="MR">धर्म नाही.</span> <span lang="MR">तुम्ही पुनर्जन्मावर विश्वास ठेवल्याने स्वर्गाची प्राप्ती कराल किंवा
तुमचा विश्वास नसेल तर नरकाची प्राप्ती होईल असेही काही नाही. याउलट चौदावे दलाई
लामा काय म्हणतात</span>, <span lang="MR">ते पहा...</span></span><br />
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"><span lang="MR"><br /></span></span>
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"> </span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 13.5pt;">“Whether you believe in God or not does not matter so much, whether you believe in Buddha or not does not matter so much; as a Buddhist, whether you believe in reincarnation or not does not matter so much. You must lead a good life. And a good life does not mean just good food, good clothes, good shelter. These are not sufficient. A good motivation is what is needed: compassion, without dogmatism, without complicated philosophy; just understanding that others are human brothers and sisters and respecting their rights and human dignity.”</span><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"> <span lang="MR">तुमचा देवावर</span>, <span lang="MR">बुध्दांवर किंवा पुनर्जन्मावर विश्वास
आहे किंवा नाही</span>, <span lang="MR">त्याने जास्त काही फरक पडत नाही. परंतु
तुमचा सदाचारावर विश्वास असायला हवा</span>, <span lang="MR">सदाचारी जीवन जगण्यावर
विश्वास असायला हवा</span>, <span lang="MR">त्याने फारक पडतो. कारण इतर
धर्मांप्रमाणे बौध्द धर्म ग्रंथप्रामाण्यवादी नाही</span>, <span lang="MR">किंवा
नास्तिकांच्या प्रमाणे तर्कवादी सुद्धा नाही</span>, <span lang="MR">तर
विज्ञानाप्रमाणे तो अनुभूतीवादी आहे.</span> <span lang="MR">जरी कोणत्याही
प्रकारे विज्ञानाद्वारे बौध्द धर्माचे सिद्धांत चुकीचे जरी ठरविले गेले तरी सुध्दा
बौध्द धर्म बदलण्यास तयार आहे</span>, <span lang="MR">तो परिवर्तनवादी आहे. यावर
दलाई लामा म्हणतात...</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYbr6jpYQTzvmt1QaAKZcifRgIpGdqSqZpuqkBMpBESFzReuQClihLLeFQ0amwTsbYny8pEhf_BG1Hq-oF5IwONWSUUMiNZm77MI4lav99CHMg5Ma4NIDZ-PAli0gGJsa1tCDnVjPzWG0/s1600/If+science+proves.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYbr6jpYQTzvmt1QaAKZcifRgIpGdqSqZpuqkBMpBESFzReuQClihLLeFQ0amwTsbYny8pEhf_BG1Hq-oF5IwONWSUUMiNZm77MI4lav99CHMg5Ma4NIDZ-PAli0gGJsa1tCDnVjPzWG0/s320/If+science+proves.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10pt;">सदर फोटो हा झाकीर नाईक यांच्याद्वारे ट्विटर केल्या गेलेल्या ट्विट नंतर फेसबुक वर ज्या काही प्रतिक्रिया उमटल्या गेल्या त्यांच्यामधून घेण्यात आलेला आहे</span><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10pt;">, <span lang="MR">जर कोणाला</span> <span lang="MR">आक्षेप</span> <span lang="MR">असतील तर तसे कळवावे...</span></span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br /></div>
<div align="center">
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">If
science proves some belief of Buddhism wrong, then Buddhism will have to
change.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;">
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">अनेक वैद्न्यानिक जे काही सिद्धांत मांडतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">,
<span lang="MR">त्यांच्यापैकी अनेकांमध्ये विविध लिमीटेशन्स असतात</span>, <span lang="MR">त्यानंतर दुसरा एक वैद्न्यानिक येतो आणि पूर्वीच्या वैद्न्यानिकाने मांडलेल्या
सिद्धांतामध्ये असलेल्या लिमीटेशन्स</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">दूर करण्यासाठी दुसरा सिद्धांत मांडतो.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">यानुसार प्रथम वैद्न्यानिक मूर्ख ठरत नाही</span>, <span lang="MR">जर
तो प्रथम वैद्न्यानिक दुसऱ्या वैद्न्यानिकाने मांडलेल्या सिद्धांताला स्वीकार करत
असेल (जर तो सिध्दांत खरा असेल तरच..!). तरी तो विज्ञानवादीच ठरतो. केवळ पूर्वी
चुकीचा किंवा अपूर्ण सिद्धांत मांडल्यामुळे तो विज्ञानविरोधी ठरत नाही. बौध्द
धर्माचेही तसेच आहे</span>, <span lang="MR">जर त्याने मांडलेले सिद्धांत चुकीचे
असतील</span>, <span lang="MR">विज्ञानविरोधी वाटत असतील तर तो बदलवायला तयार आहे.
बौध्द धर्मात केवळ पुनर्जन्माची मान्यता असल्याने</span>, <span lang="MR">आणि ती
मान्यता काही स्वतःला विज्ञानवादी समजणाऱ्या पण वास्तवात तर्कप्रामाण्यवादी
असलेल्या लोकांच्या तर्काला न पटल्याने ते बौध्द धर्माला विज्ञानविरोधी ठरवीत
असतात.</span> <span lang="MR">परंतु त्यांनी सुद्धा एक गोष्ट लक्षात ठेवावी</span>,
<span lang="MR">तर्कप्रामाण्यवाद म्हणजे विज्ञानवाद नव्हे</span>, <span lang="MR">वास्तवात
हे दोघेही परस्पर विरोधी आहेत.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">विज्ञान म्हणजे असे ज्ञान</span></span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">ज्याद्वारे सत्याला</span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">निसर्गाच्या
नियमांना अनुभुतीद्वारे जाणले जाते. (तर्कबुध्दीने नाही..!)</span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">निश्चितच तर्कप्रामाण्यवाद हा विज्ञानाचा प्रांत नव्हे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">,</span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">अनुभुती हा विज्ञानाचा प्रांत आहे</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">. मंगळावर जीवसृष्टी आहे किंवा नाही</span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">हे इथे बसुन विशिष्ट ग्रंथ वाचुन किंवा तर्कबुध्दीने जाणले जाऊ शकत
नाही</span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">त्यासाठी तिथे जाऊन स्वतः अनुभवच
करावा लागेल. साखरेची चव गोड आहे कि कडु हे</span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">सुध्दा तर्काने कळणार नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">त्यासाठी
स्वतः तिला खाऊन अनुभवच करावा लागेल. धम्माचे (निसर्ग नियमांचे) सुध्दा अगदी तसेच
आहे. ते कोणत्याही प्रकारे तर्कबुध्दीने जाणले जाऊ शकत नाही. त्यांना जाणण्यासाठी
स्वतः अनुभवच करावा लागेल. बुध्द तर हेच सांगतात. इतरांप्रमाणे बुध्दांनी चिकित्सा
सुध्दा नाकारली नाही. याउलट ते स्वतःची चिकित्सा करायला सांगत असत... हा विज्ञान
वाद नव्हे तर मग काय आहे..</span></span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;">? </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">ग्रंथप्रामाण्यवाद कि तर्कप्रामाण्यवाद.</span><span style="font-family: "lucida blackletter"; font-size: 16pt;">?</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">बुध्दांचा हा असा धर्म आहे</span></b><b><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">, <span lang="MR">जो परलोक
मानणाऱ्या आणि न मानणाऱ्या अशा दोघांनाही सारखाच जवळचा वाटू लागतो...</span></span></b><b><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><span lang="MR"><br /></span></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">परलोकाला
मानणे किंवा नाकारणे हा बुद्धांचा धर्म नव्हे. तर त्याला नाकारून अथवा
स्वीकारून आपले चित्त शुध्द करावे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">सदाचारी</span>,
<span lang="MR">सुध्द जीवन जगावे हा धर्म आहे. त्यामुळे परलोक स्वीकारणाऱ्या आणि
नाकारणाऱ्या अशा दोघांनाही बुद्धांचा धर्म सारखाच जवळचा वाटू लागतो.</span> <span lang="MR">वास्तवात जे लोक स्वतःला विज्ञानवादी किंवा विज्ञान निष्ठ समजतात</span>, <span lang="MR">त्यांनी तर परलोकाचे अस्तित्व नाकारणेच चुकीचे आहे</span>, <span lang="MR">कारण
ह्या अखील विश्वामध्ये कितीतरी ग्रह आहेत</span>, <span lang="MR">आणि त्यापैकी
बऱ्याच ग्रहांवर जीवसृष्टी असणे सहज शक्य आहे</span>, <span lang="MR">पण जेव्हा
तुम्ही ह्या सिद्धांताला स्वीकारू शकत नाही</span>, <span lang="MR">तेव्हा नाकारू
पण नये. असे असले तरी एखादा व्यक्ती परलोकाचे अस्तित्व नाकारतो किंवा परलोकाचे
अस्तित्व स्वीकारतो यावरून तो बौध्द किंवा अ-बौध्द ठरत नाही. ह्या जगाच्या प्रती
असलेल्या त्याच्या मान्यता त्याच्या बौद्धत्वाच्या आड येत नाहीत. कारण केवळ त्याच्या
ह्या जगाच्या प्रती असलेल्या मान्यतेमुळे कोणी बुध्दाचा श्रावक ठरत नाही. कोणी
देवांच्या अस्तित्वाचे स्वीकार करो अथवा न करो</span>, <span lang="MR">कोणी
पुनर्जन्म</span>, <span lang="MR">परलोक</span>, <span lang="MR">इत्यादींचा स्वीकार
करो किंवा न करो त्याने जास्त काही फरक पडत नाही</span>, <span lang="MR">कारण
श्रेष्ठ व सदाचारी जीवन जगणारा प्रत्येक प्रज्ञावान</span>, <span lang="MR">शीलवान
आणि करुणावान जीव हा बुध्दांचा श्रावक आहे.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">सर्वोच्च प्रज्ञेच्या प्राप्तीने पुर्वजन्मांचे स्मरण करता येते...</span></b><b><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">बौध्द मताप्रमाणे भगवान बुद्धांनी सम्यक संबोधीच्या प्राप्तीसोबातच
आपल्या सर्व पुनर्जन्मांचे स्मरण केले.</span> <span lang="MR">तसेच प्रत्येक
निर्वाण प्राप्त झालेल्या व्यक्तीकडे त्यांचे स्मरण करण्याचे बळ येते. त्यांना
तेवढी प्रज्ञा प्राप्त होते. प्रज्ञा हि केवळ भरपूर पुस्तके वाचल्याने किंवा भरपूर
चिंतन केल्याने प्राप्त होत नाही</span>, <span lang="MR">तर ति तीन प्रकारे प्राप्त
केली जाते.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">१. श्रुतमय प्रज्ञा :</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">प्राचीन काळी लेखनकला अवगत नसल्याने
ज्ञान हे मुखाने सांगीतले जायचे तर ते कानांनी ग्रहण केले जात असे त्यामुळे
याद्वारे भरपूर ज्ञान प्राप्त झालेल्यांना "बहुश्रुत" असे म्हटले जायचे.
ह्या काळात आपण जे ज्ञान किंवा शहानपण पुस्तकांतून</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">शिक्षकाकडून किंवा वडिलधाऱ्या लोकांकडून प्राप्त करतो</span>, <span lang="MR">त्यांना आपण श्रुतमय प्रज्ञा म्हणू शकतो. परंतु हे ज्ञान सर्वोच्च नसते.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">२. चिंतामय प्रज्ञा :</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">जे ज्ञान किंवा शहाणपण आपल्याला
चिंतनाने किंवा तर्काने प्राप्त होते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">त्यांना चिंतामय प्रज्ञा असे म्हणतात. हे ज्ञान सुध्दा सोर्वोच्च
नसते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">ते सुध्दा मर्यादित असते. कारण कान</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">नाक</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">डोळे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">त्वचा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">जीभ आणि मन ह्या मानवाच्या सहाही
ज्ञानेंद्रियांचे कार्यक्षेत्र मर्यादित आहे. ते जगात अस्तित्वात असलेल्या सर्वच
गोष्टींना अनुभव करु शकत नाही. मानवाच्या इंद्रियांचे कार्यक्षेत्र वाढावे यासाठी
संशोधकांनी अनेक उपकरणांचे संशोधन केले. जसे - मानवी त्वचेवर कित्येक सुक्ष्मजीव
बसुन आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">हे तो त्याच्या डोळ्यांनी पाहु शकत
नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">तेव्हा त्याच्या ह्या इंद्रियांचे
कार्यक्षेत्र वाढविण्यासाठी त्यांनी मायक्रोस्कोप बनविला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">ज्याच्या सहाय्याने तो त्यांचा अनुभव करु शकतो. शेकडो वर्षांपुर्वी
कोणी असा विचार केला असता</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, (</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">कि मानवी शरीरावर असंख्य सुक्ष्मजीव विराजमान आहेत.) तेव्हा त्या
काळच्या तर्कवाद्यांनी त्याला नक्कीच मुर्खात काढले असते.</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">३. भावनामय प्रज्ञा :</span><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">भावनामय प्रज्ञा हि भावना आणि ध्यान
साधनेद्वारे प्राप्त केली जाणारी प्रज्ञा आहे. हि प्रज्ञा दुसऱ्या व्यक्तीकडुन
प्राप्त झालेली नसते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">कोणत्या पुस्तकातुन प्राप्त झालेली
नसते किंवा कोणत्या चिंतनाने किंवा तर्काद्वारे सुध्दा प्राप्त होत नसते. तर ती
स्वतःच्या अनुभुतीने प्राप्त होते. जसे वर सांगीतल्या प्रमाणे मानवाच्या सर्व
इंद्रियांचे कार्यक्षेत्र मर्यादित आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">परंतु संशोधकांनी तयार केलेल्या उपकरणांद्वारे आपण त्याचे
कार्यक्षेत्र वाढवु शकतो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">तद्वतच आपण विविध प्रकारची अनुभुती
सुध्दा करु शकतो. परंतु ते मानवाच्या मनाचे कार्यक्षेत्र वाढविण्यासाठी कोणतेही
उपकरण शोधु शकत नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, (<span lang="MR">कारण मन किंवा विज्ञान (</span>Conciousness) <span lang="MR">हे बाह्य जड जगापेक्षा वेगळे असल्यामुळे त्याची रासायनिक परीक्षा करता येत
नाही. मनाला रंग</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">रुप</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">आकार किंवा घनता नाही. ते अदृश्य आणि अस्पर्श्य आहे. आणि म्हणुनच ते
पंचेंद्रियांना जाणता येत नाही. ते पंचेंद्रियांच्या आदेशाने चालत नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">तर उलट त्यांच्यावरच ते अधिराज्य गाजविते. इथे हे स्पष्टपणे समजले
पाहिजे की मन किंवा विज्ञान (जाणीव) म्हणजे शाश्वत आत्मा किंवा भुत पिशाच्च नव्हे
तर एक उर्जा आहे. आणि ती मानवाच्या मृत्युसोबत नष्ट होणे अशक्य आहे.). ते भगवान
बुध्दांनी शोधुन काढले आहे. भगवान बुध्दांनी मानवाच्या मनाचे कार्यक्षेत्र
वाढविण्यासाठी एका मार्गाचा उपदेश केला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 16pt;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">त्या मार्गावर चालुन मानवाच्या मनाला होणारे सर्व विकार तर नष्ट
होतातच परंतु तो वेगवेगळे विशेष अनुभव सुध्दा करु लागतो. ते अनुभव असे असतात कि
मानवाच्या मनाची तर्कबुध्दी तिथपर्यंत पोहोचु शकत नाही.</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt;">पुनर्जन्म हा विज्ञान
विरोधी सिद्धांत आहे का...</span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt;">?</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: small;">
</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">अनेक तर्कप्रामाण्यवादी विचारवंताचा असा दावा आहे कि</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">पुनर्जन्म हि विज्ञान विरोधी संकल्पना आहे</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">वास्तवात
यांचा विरोध अनेक धर्मग्रंथांद्वारे पुनर्जन्मांच्या संकल्पनेला विकृत केल्यामुळे
असावा</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR"><span style="font-size: small;">कारण त्यांनी कोणते संशोधन केले असावे असे मुळीच वाटत
नाही. तुमची जी काही जाणीव </span>(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">conscious</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">ness)
<span lang="MR" style="font-size: 12pt;">आहे</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">ज्यातून तुमचे विचार आणि स्वभावाची
निर्मिती होते</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">ती कोणत्या स्वरूपात असते</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">यावर विचार केला आहे का..</span><span style="font-size: small;">? </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">मनामध्ये ज्या काही भावना
निर्माण होतात</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">आनंद</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">राग</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">लोभ</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">द्वेष</span><span style="font-size: small;">, </span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">शांती त्यांची
जाणीव कोणत्या स्वरूपात अस्तित्वात असेल..</span><span style="font-size: small;">? (</span><span lang="MR" style="font-size: 12pt;">काय ते मानवाचे
अवयव आहेत कि इतर अवयवांप्रमाणे मानवाच्या मृत्युसोबत ते सुध्दा नष्ट पावतील..</span><span style="font-size: small;">?) </span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">मनुष्याचा मृत्यू झाल्यावर सुध्दा काही काळ इतर अवयव जिवंत असतात</span>,
<span lang="MR">परंतु मानवी हृदय मात्र तत्काळ बंद पडतो. मनुष्य मरण पावतो म्हणून
इतर अवयव मरण पावत नाहीत. तर मानवाचे हृदय त्यांना रक्तपुरवठा बंद करतो म्हणून ते
निकामी होतात. पण ते अवयव मनुष्य मेल्यानंतर इतरांना दान केले जाऊ शकतात</span>, <span lang="MR">मनुष्य मेल्यानंतर सुध्दा ते अवयव इतर व्यक्तींसाठी उपयोगात येऊ शकतात. पण
विज्ञान</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">(</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">conscious</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">ness)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">हि एक उर्जा आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">,
<span lang="MR">मानवी मेंदूची उर्जा. त्या उर्जेचे जगणे किंवा नष्ट होते कोणत्याही
प्रकारे हृदयाद्वारे होणाऱ्या रक्तपुरवठ्यावर अवलंबून नाही. त्यामुळे</span>
<span lang="MR">ती उर्जा मानवाच्या मृत्युसोबत नष्ट होणे अशक्य आहे.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt;">ह्या (परलोक आणि पुनर्जन्म) विषयांवर
काही वैद्न्यानिकांचे दावे आणि मते आपण पाहूया...</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">कोणत्याही धर्मग्रंथांद्वारे प्रभावित होऊन किंवा त्यांच्याद्वारे
केल्या गेलेल्या विकृतीकारणामुळे त्या सिद्धांताला नाकारून नव्हे तर अनेक
वर्षांच्या सखोल संशोधनानंतर</span>, <span lang="MR">जवळपास १५०० लोकांवर केलेल्या
प्रयोगानंतर युनायटेड स्टेट्सच्या न्युरोवैद्न्यानिकांनी निष्कर्ष काढला कि</span>,
<span lang="MR">मानवाचा मृत्यू झाल्यावर त्याच्या बंद पडलेल्या हृदयानंतर आणि बंद
पडलेल्या मेंदूनंतर सुध्दा मानवी विज्ञान</span> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;">(</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">consciousness)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">अस्तित्वात
असते.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;"> (<span lang="MR">वास्तवात ती एक उर्जा आहे</span>, <span lang="MR">तर तसे व्हायलाच हवे..) मानवाच्या वैद्यकीय मृत्यूनंतर त्याच्या मेंदूची
(विज्ञान</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;">/</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">consciousness<span lang="MR">)</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">जी उर्जा असते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">,
<span lang="MR">ती तिच्या स्वरूपानुसार दुसऱ्या गर्भात जन्म घेणाऱ्या बाळासोबत
पुन्हा जगामध्ये येते</span>, <span lang="MR">ज्या प्रक्रियेला आपण पुनर्जन्म असे
म्हणतो</span>, <span lang="MR">कारण बाळाचे उर्जेच्या स्वरूपात असणारे विज्ञान
गर्भात त्याच्यासोबत निर्माण होत नाही</span>, <span lang="MR">तर ते त्याला लाभते.
हि</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;">(</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">consciousness</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;">)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">उर्जा तरंगांच्या स्वरूपामध्ये
प्रवास करते. आणि केवळ ह्याच पृथ्वीवर नाही तर अनेक (जीवसृष्टी) अस्तित्वात असलेल्या
दुसऱ्या ग्रहांमध्ये सुध्दा जाऊ शकते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">जिथे
कोणत्याही यानाद्वारे पोहोचू शकत नाही</span>, <span lang="MR">असा ह्या
वैद्न्यानिकान्चा दावा आहे.</span> </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: small;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">विज्ञान</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">(</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Science</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">हा
असा मार्ग आहे जो माणसाला त्याच्याप्रती अथवा जगाच्या प्रती असलेल्या</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">सत्याला</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">निसर्गाच्या
नियमांना अनुभुतीद्वारे जाणायला शिकवितो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">,
(</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">तर्कबुध्दीने
किंवा धर्मग्रंथप्रामाण्य वादाने नाही..!). आज विज्ञानाद्वारे जे काही संशोधन झाले
आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">त्याद्वारे आपण जगातील सर्वच
निसर्गाच्या नियमांना जाणू शकलो नाहीत. आणखीही बरेच संशोधन होणे बाकी आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">सध्या
संशोधन झालेल्या विज्ञानाला अनेक मर्यादा आहेत.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , serif;">Classical
Biology</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">च्या आधारे आपण विज्ञान</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">(</span><span style="font-family: "times new roman" , serif;">Consciousness</span><span lang="MR" style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">हि मानवी मेंदूपासून भिन्न आहे
किंवा नाही हे सिद्ध करू शकत नाही (विद्यार्थ्याला ह्या दोन्ही गोष्टी एकच वाटतात.)</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">त्यासाठी</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Modern Biology </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">किंवा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Quantum Biology </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">ची गरज आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">यावर
न्यूयॉर्क शहरातील</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Weill
Cornell Medical centre </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">चे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Dr. Sam Parmia </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;"> जे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">
"मृत्युचा वैद्न्यानिक दृष्टीकोनातून अभ्यास" </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">ह्या
विषयावरील जगातील अग्रणी अभ्यासक आहेत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;">ते म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">,,</span><br />
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #7030a0; font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt;"> “We're pushing through the
boundaries of science here, working against assumptions and perceptions that
have been fixed. The lot of people fixed this idea that when you die, you die;
that's it. Death is a moment - you know, you either dead or alive. All these
things are not scientifically valid, but they’re social perceptions</span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt;"> </span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt;"> </span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt;">
“If you look back at the end of the 19th century, physicists at
that time had been working with Newtonian laws of motion, and they really felt
they had all the answers to everything that was out there in the universe. When
we look at the world around us, Newtonian physics is perfectly sufficient. It
explains most things that we deal with. But then it was discovered that
actually when you look at motion at really small levels – beyond the level of
the atoms – Newton’s laws no longer apply. A new physics was needed, hence, we
eventually ended up with quantum physics. It caused a lot of controversy – even
Einstein himself didn’t believe in it.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 5pt;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;">
</span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt;">“Now, if you look at
the mind, consciousness, and the brain, the assumption that the mind and brain
are the same thing is fine for most circumstances, because in 99% of
circumstances we can’t separate the mind and brain; they work at the exactly
the same time. But then there are certain extreme examples, like when the brain
shuts down, that we see that this assumption may no longer seem to hold true.
So a new science is needed in the same way that we had to have a new quantum
physics." </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 5pt;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">
<span lang="MR">विज्ञान</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif;">(</span><span style="font-family: "times new roman" , serif;">Consciousness</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , serif;">)</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 14pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">आणि मेंदू यांचा संबंध काय..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">?
<span lang="MR">ते एकच आहे कि एकमेकांच्या पासून भिन्न आहेत.</span>? <span lang="MR">याचे संशोधन करण्याचा प्रयत्न अनेक संशोधकांनी भौतिकशास्त्राच्या नव्या
स्वरूपाचा आधार घेत केला.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> "Quantum Consciousness & Science of Consciousness"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <span lang="MR">ह्या विषयावर संपूर्ण आयुष्य संशोधन करणारे अमेरिकेतील वैद्न्यानिक</span> Staurt
Hameroff, <span lang="MR">(ज्यांचा दावा आहे कि</span>, "<span lang="MR">विज्ञान
/</span> Consciousness" <span lang="MR">हे मानवी शरीराच्या
मृत्यूनंतर सुध्दा अस्तित्वात असते</span>, <span lang="MR">आणि ते प्रवास करू
शकते</span>, <span lang="MR">याच ग्रहावर नाही</span>, <span lang="MR">तर
अगदी परग्रहावर सुध्दा..)</span> <span lang="MR">म्हणतात</span>, , </span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">The human brain is a
perfect Quantum Computer, and Consciousness is simply information stored at the
quantum level. It can be transfer after the death of body; Quantum information
can be carried by merges with our universe and exists infinitely.<span lang="MR"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 16.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">२.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">"Quantum
Consciousness & Science of Consciousness"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <span lang="MR">ह्या विषयावर संपूर्ण आयुष्य संशोधन करणारे अमेरिकेतील वैद्न्यानिक</span> </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Staurt Hameroff,</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <span lang="MR">(ज्यांचा दावा आहे कि</span>, "<span lang="MR">विज्ञान /</span>
</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Consciousness"</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">
<span lang="MR">हे मानवी शरीराच्या मृत्यूनंतर सुध्दा अस्तित्वात असते</span>, <span lang="MR">आणि ते प्रवास करू शकते</span>, <span lang="MR">याच ग्रहावर नाही</span>, <span lang="MR">तर अगदी परग्रहावर सुध्दा..)</span> <span lang="MR">म्हणतात</span>, , </span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">The human brain is a
perfect Quantum Computer, and Consciousness is simply information stored at the
quantum level. It can be transfer after the death of body; Quantum information
can be carried by merges with our universe and exists infinitely.</span><span style="color: #7030a0; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">३.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"> </span>Anderei Linde<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"> <span lang="MR">हे</span> </span>Lebedev Physics institute, Russia <span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">चे वैद्न्यानिक
होते</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">,<span class="apple-converted-space"> </span><span lang="MR">जे सध्या अमेरिकेच्या
कॅलिफोर्निया प्रांतातील</span><span class="apple-converted-space"> </span></span>Standford<span class="apple-converted-space"><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">विद्यापीठामध्ये प्राध्यापक आहेत. ते दुसऱ्या ग्रहांवरील जीवसृष्टी
बद्दल म्हणतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;">, </span><span lang="MR" style="color: #7030a0; mso-fareast-font-family: "Arial Unicode MS";">"</span><span style="color: #7030a0; mso-fareast-font-family: "Arial Unicode MS";">Space consisting of many inflating spheres, which gives rise to
similar spheres, and those in turn, produce sphere in even greater numbers, and
so on to infinity. In the universe they are spread apart. They are not aware of
each other's existence. But they represent the part of same physical
universe."</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt;">निष्कर्ष :</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">१. पुनर्जन्माचे अस्तित्व स्वीकारणे
किंवा नाकारणे हे एक बौध्द बनण्याचे प्रमाण नाही</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">कोणताही जीव त्याच्या हृदयात सर्वांच्या प्रती असलेल्या मंगल मैत्री आणि
करुणेच्या भावनेनेच तसेच</span>, <span lang="MR">सर्व प्रकारच्या दुराचाराचा त्याग
करून सदाचारी जीवन जगण्याच्या प्रतिज्ञेनेच बुध्दांचा श्रावक बनतो. (केवळ देवांचे</span>,
<span lang="MR">पुनर्जन्माचे</span>, <span lang="MR">इत्यादींचे अस्तित्व स्वीकारून
किंवा नाकारून नव्हे.)</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">२. बौध्द धर्मात पुनर्जन्म हा
सिद्धांत आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">धर्म नाही</span>, <span lang="MR">त्यामुळे त्याचा
स्वीकार करण्याची सक्ती नाही. मात्र पुनर्जन्म हा सिद्धांत बुद्धांच्या धर्माचे
अविभाज्य अंग आहे</span>, <span lang="MR">हे सुध्दा कोणी नाकारू शकणार नाही. भगवान
बुध्दांचा असा दावा आहे</span>, <span lang="MR">कि सम्यक संबोधी प्राप्ती झाल्यावर
त्यांनी त्यांच्या पुर्वजन्मांचे स्मरण केले होते</span>, <span lang="MR">तर
प्रत्येक निर्वाण प्राप्त झालेल्या जीवाला हे सामर्थ्य प्राप्त होते.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">३. केवळ पुनर्जन्म मानतो म्हणून
बौध्द धर्म विज्ञान विरोधी ठरत नाही. वर सांगितलेले दलाई लामांचे वाचन आठवावे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">,
<span lang="MR">धर्म हा परिवर्तनशील आहे</span>, <span lang="MR">धर्म म्हणजे
निसर्गाच्या नियमां शिवाय दुसरे काहीही नव्हे. वास्तवात पुनर्जन्म हि विज्ञान
विरोधी संकल्पना आहे किंवा नाही</span>, <span lang="MR">हे वैद्न्यानिक
दृष्टीकोनातून केल्या गेलेल्या प्रयोगाद्वारे निघणाऱ्या निष्कर्षाद्वारे ठरवावे</span>,
<span lang="MR">केवळ प्राचीन ग्रंथांमध्ये लिहिलेले आहे आणि स्वतःच्या बुद्धीला पटत
नाही म्हणून</span>, <span lang="MR">नाकारू नये.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">४. पुनर्जन्म आहे किंवा नाही..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">?
<span lang="MR">या विषयावर त्यांचे स्मरण करता येऊ न शकणाऱ्या लोकांसाठी चर्चा करणे
व्यर्थ आहे. पण ह्या विषयावर संशोधन करणाऱ्या अनेक संशोधकांचे मत सुध्दा लक्षात
ठेवावे.</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">५. विज्ञानाद्वारे होणाऱ्या
पुनर्जन्माबद्दल बौध्द धर्म आणखी काय सांगतो.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 12pt;">? <span lang="MR">त्या
विज्ञानाद्वारे होणाऱ्या पुनर्जन्माच्या चक्राचे नष्ट होणे शक्य आहे का..</span>? <span lang="MR">जर आहे तर कशाप्रकारे...</span>? <span lang="MR">हे सर्व प्रश्न जर
तुम्हाला पडलेली असतील तर अवश्य विचारू शकता</span>, <span lang="MR">त्यावर नवा लेख
लिहिता येईल...</span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18.0pt;">References :</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">1. Quantum Theory proves
that Consciousness moves to another Universe after Death. - An article written
by Anna Lemid, 7th December 2013</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">2. Wikipedia.Com</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 16pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">3. Science and
Consciousness - Osho News Online Magazine </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="background: white; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18.0pt;">सुचना : आम्हाला असे
आढळून आले आहे कि या ब्लॉग वरील अनेक लेख काही लोक कॉपी करून स्वतःच्याच नावावर शेअर
करीत कॉपीराईट कायद्याचे सर्रास उल्लंघन करतात</span><span style="background: white; color: red; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18.0pt;">, <span lang="MR">त्या सर्वांना आमचे सांगणे आहे कि ह्या ब्लॉगवरील काहीही मजकूर कॉपी
करण्यापूर्वी आमची परवानगी घेणे आवश्यक आहे. सर्वांनी याची नोंद घ्यावी.....</span></span></blockquote>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18.0pt;"><br />
हे सुध्दा वाचा :</span><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 18.0pt;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/05/blog-post.html"><span lang="MR" style="color: blue;">धर्माची व्याख्या</span><span style="color: blue;"> </span></a></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/05/blog-post_14.html"><span lang="MR" style="color: blue;">राष्ट्राची एकता आणि एकात्मताच राष्ट्राचे
संरक्षण करते...</span></a><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/01/blog-post.html"><span lang="MR" style="color: blue;">तथागतांची (शास्त्याची) चिकित्सा करा...</span></a></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/10/blog-post.html"><span lang="MR" style="color: blue;">भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे
गैरसमज</span></a></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal"><span lang="MR" style="color: blue; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/05/blog-post.html"><span style="color: blue; mso-ansi-font-size: 11.0pt;">मंगल मैत्री आणि करूणेचा
शास्ता</span></a></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></li>
</ul>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-42838325899628249632015-05-14T20:23:00.000-07:002017-09-17T04:57:40.211-07:00राष्ट्राची एकता आणि एकात्मताच राष्ट्राचे संरक्षण करते....<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> आपला भारत देश विविधतेने नटलेला आहे.
आपल्या देशामध्ये विविध जाति, संप्रदाय आणि वेगवेगळ्या भाषा बोलणारे लोक राहतात.
अशा विविधतेमध्ये सुध्दा आपल्या देशाच्या नागरीकांमध्ये असणारी एकात्मतेची आपल्या
देशाच्या सार्वभौमत्वाच्या ज्योतीला अखंडपणे तेवत ठेऊन आहे. परंतु असे असतांना
देखील, आपल्या देशातील काही समाज कंटक जाति - संप्रदायाच्या नावाखाली, भाषा -
प्रदेशाच्या नावाखाली, एका भारतीयाला दुसऱ्या भारतीया पासून वेगळे करीत आहेत, दोन
व्यक्तींमध्ये निरर्थक भांडणे लावली जात आहेत. वास्तवात हा एक देशद्रोह आहे. समाज
कंटकांच्या ह्या दुष्कृत्यांमुळे देशाच्या सार्वभौमिकतेला धोका पोहोचलेला आहे. अशा
घटनांमुळे शेकडो राज्ये उध्वस्त झालेली आहेत, याचे प्रमाण इतिहासात बरेच आहे,
भारताच्या गुलामगिरीचा इतिहास तर अशाच गोष्टींमुळे रंगलेला आहे, याबाबतीत एक
महत्वाचे उदाहरण म्हणजे वज्जींचे राज्य.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> भगवान बुद्धांच्या काळामध्ये त्यावेळी
वज्जी नावाचे लोक अस्तित्वात होते, वैशाली हे
वज्जींच्या राजाधांचे शहर होते. वज्जीना लिच्छवी असे म्हणत. लिच्छवी हे
भगवान बुद्धांचे अनुयायी होते, त्यामुळे त्यांचा युध्दामध्ये पराभव होऊ नये यासाठी
भगवान बुद्धांनी त्यांना सात वृध्दिकारक धर्मांचा उपदेश केला, याचा संदर्भ <span style="color: red;">अंगुत्तर निकायातील सारन्दद सुत्तामध्ये</span> मिळतो. ते सात
वृध्दिकारक धर्म खालीलप्रमाणे :</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">१.
जेव्हापर्यंत वज्जी अखंडपणे एकत्र जमत राहतील, विशाल संख्येने ऐक्य राखतील,
तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराट होईल, ऱ्हास होणार नाही. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">२.
जेव्हापर्यंत ते एकत्र जमत राहतील, एकजुटीने बैठकीतून उठतील, आणि एकजुटीने
वज्जींच्या प्रजेच्या प्रती त्यांची असलेली सर्व कर्तव्ये पूर्ण करतील,
तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराट होईल ऱ्हास होणार नाही..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">३.
जेव्हापर्यंत ते कायदा म्हणून न ठरविलेल्या गोष्टींना कायदा म्हणून अमलात आणणार
नाहीत, कायदा म्हणून ठरविण्यात आलेल्या गोष्टी मोडणार नाहीत, आणि पूर्व परंपरेने
ठरविलेल्या कायद्या प्रमाणे वागतील, तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराट होईल ऱ्हास होणार
नाही.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">४.
जेव्हापर्यंत वडिलधाऱ्या लोकांचा ते मान राखतील आणि त्यांचा सल्ला ते नेहमी ऐकतील,
तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराट होईल ऱ्हास होणार नाही.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">५.
जेव्हापर्यंत महिलांना आणि तरुणींना जबरदस्तीने आणून आपल्या घरामध्ये ठेवणार
नाहीत, तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराट होईल ऱ्हास होणार नाही.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">६.
जेव्हापर्यंत ते गावात असलेल्या किंवा गावाबाहेरच्या चैत्यांचा गौरव करतील व सर्व
धर्म कर्तव्ये पार पाडतील, तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराट होईल ऱ्हास होणार नाही.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="color: blue;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">७.
जोपर्यंत ते अर्हन्तांचे रक्षण करतील, त्यांच्या राज्यात अर्हंत सुखात राहतील,
तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराट होईल ऱ्हास होणार नाही.</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">वरील
वृध्दिकारक धर्मांचे पालन जेव्हापर्यंत वाज्जिंकडून केले जाईल तेव्हापर्यंत
त्यांचा ऱ्हास होणार नाही, याउलट भरभराटच होईल. परंतु जर वज्जी या नियमांच्या
पासून भरकटले, दुसऱ्या मार्गावर गेले तर त्यांचा नाश होईल, असे भगवान बुध्दांनी
त्यांना सांगितले. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> यातील पहिला धर्म आपल्याला एकात्मतेची
शिकवण देतो, वज्जी लोक जेव्हापर्यंत राष्ट्राच्या संबंधित कोणत्याही गोष्टीवर
चर्चा करण्यासाठी एकत्र जमतील, आणि आपल्यामध्ये ऐक्य राखतील तर त्यांची भरभराटच
होईल, ऱ्हास होणार नाही. कारण एकतेची शक्ती भव्य आहे, जरी शत्रू कितीही शक्तिमान
असला तरी एकात्मतेची भावना असलेल्या समाजा विरुध्द युध्द करणे आहे त्याला जिंकणे
कठीण असते. परंतु याउलट जर समाजामध्ये ऐक्याची भावना नसेल, दोन व्यक्तींमध्ये जाती
- संप्रदाया वरून, भाषा - प्रदेशावरून किंवा अन्य दुसऱ्या कोणत्याही कारणावरून तेढ
असेल तर त्या समाजाला, त्यां राष्ट्राला बाहेरच्या शत्रूंची गरजच काय..? राष्ट्रातील
नागरिकांचे ऐक्य राष्ट्राच्या रक्षणासाठी महत्वाचे आहे. म्हणून राष्ट्राच्या
हिताची कामना करणाऱ्यांनी एकत्र येऊन राष्ट्राच्या हितासाठी महत्वाच्या असणाऱ्या
गोष्टींबाबत चर्चा करावी असे भगवान बुध्द आपल्याला सुचवितात. आणि केवळ चर्चा
करण्यासाठी एकत्र येणे महत्वाचे नाही तर चर्चा करतांना जरी मतभेद निर्माण झाले तरी
त्याचा राष्ट्राच्या एकात्मतेवर आणि प्रजेच्या हितावर विपरीत परिणाम होता कामा
नये, तर प्रजेच्या प्रती असलेली सर्व कर्तव्ये त्यांनी पार पाडावी, त्यासाठी
आपापसांमध्ये नेहमी ऐक्य राखावे आणि त्या ऐक्यामध्ये मतभेदांना आणू नये असे भगवान
बुध्द दुसऱ्या धर्माद्वारे सूचित करतात. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> तिसरा धर्म कायद्या प्रमाणे वागायला
शिकवितो, कायद्याचे पालन करायला शिकवितो. कायदे हे प्रजेचे कल्याण लक्षात ठेऊन
देशाच्या हितासाठीच निर्माण केले असतात, जेव्हापर्यंत ह्या कायद्यांचे प्रजेद्वारे
पालन होत राहील, यात कोणावरही अन्याय होता
कामा नये. प्रजा आणि राजा दोघेही वडिलधाऱ्या लोकांचा मान राखतील, पूर्व परंपरेने
चालत आलेल्या चांगल्या गोष्टींबाबत कृतज्ञ राहतील. त्यांच्या अनुभवांचा योग्य तो
वापर करतील तर त्यांची नेहमी भरभराटच होईल, ऱ्हास होणार नाही, असे भगवान बुध्द
तिसऱ्या आणि चौथ्या धर्माद्वारे सांगतात. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> पाचवा धर्म स्त्रियांच्या बाबतीत
असणाऱ्या पुरुषी मानसिकतेचा आहे, ज्या समाजामध्ये स्त्रियांना मानाचे स्थान नाही,
स्त्रिया उपभोगाची वस्तूच समजली जाते, त्या समाजाचा नेहमी ऱ्हासच होत असतो. स्त्रीया
मग त्या कोणत्याही पक्षातल्या का असेनात, जो समाज स्त्रियांचे चारीत्र्य जपतो,
त्या समाजाची सदैव भरभराटच होत असते. तर सहावा धर्म प्रजेच्या चारित्र्याबाबतचा
आहे, प्रजेने नेहमी धार्मिकच असावे अधर्मी असता कामा नये, तो जाती -
संप्रदायाच्या, भाषा - प्रदेशाच्या, वर्ण - वंशाच्या निरर्थक वादा मध्ये पडून एका
माणसाला दुसऱ्यापेक्षा कनिष्ठ समजून त्याचा अपमान करता कामा नये. त्याने सर्वांना
समान समजले पाहिजे, सर्वांशी स्वातंत्र्य, समता, बंधुता व न्यायानेच वागले पाहिजे
अर्थात धार्मिक कर्तव्ये पूर्ण केली पाहिजेत, प्रत्येकाच्या मनामध्ये धर्म वसला
पाहिजे, अधर्म वसता कामा नये, असे भगवान म्हणतात. अर्हन्तांचे रक्षण करावे, अरहन्त
निर्माण होतील, अर्हन्तांना विहार करण्यासाठीचे अनुकूल वातावरण निर्माण करावे असे
सातवा धर्म सांगतो. कारण अर्हंत अशाच प्रदेशां मध्ये विहार करतात, ज्या प्रदेशातील
नागरिकांच्या मनामध्ये धर्म वसतो, त्या प्रदेशामध्ये धर्म वसतो, जो प्रदेश धर्म
राज्य असतो. अशा धर्म राज्यातील नागरिक नैतिक आचार विचारांचेच असतील, त्यांच्या
मनामध्ये अधर्म येणार नाही. ते लोक स्वार्थासाठी एक दुसऱ्यांचा द्वेष करणार नाहीत,
राष्ट्राबद्दल फितुरी करणार नाहीत. त्यामुळे हे सर्व घटक राष्ट्राच्या समृध्दीसाठी
कारणीभूत ठरणारे आहेत. ह्या सर्व वृध्दिकारक
धर्मांचे पालन केल्याने राष्ट्राचे अखंडत्व अबाधित राहित, शत्रू आपल्याला पराजित
करू शकणार नाहीत आणि आपल्या देशाची भरभराटच होईल ऱ्हास होणार नाही. याउलट जर कोणी
ह्या नियमांचे पालन करणार नाहीत तर राष्ट्राचा ऱ्हास निश्चितच होईल. </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> वज्जींचे राष्ट्र ह्या नियमांचे
काटेकोरपणे पालन करायचे त्यामुळे त्यांचे सार्वभौमत्व टिकून होते, बलाढ्य राज्ये
त्यांचा पराभव करू शकत नव्हती. हि गोष्ट जेव्हा मगधचा राजा अजातशत्रूला समजली
तेव्हा त्याच्या मनामध्ये वज्जींचे वैभवशाली राष्ट्र जिंकण्याच्या महत्वकांक्षेने
जन्म घेतला. वैशालीवर आक्रमण करण्याची हि योग्य वेळ आहे का..? याबाबतीत विचारणा
करण्यासाठी अजातशत्रूने आपला अमात्य वस्सकार नावाच्या ब्राह्मणाला भगवान
बुद्धांकडे पाठवितो. भगवान बुध्दांना भेटल्यावर वस्सकार ब्राह्मण त्यांना याबाबतीत
विचारतो तेव्हा भगवान वस्सकाराला म्हणतात, "एकदा मी वैशाली शहरातील सारदद
चैत्यामध्ये विहार करीत असतांना वज्जीना सात वृद्धीकारक धर्मांचा उपदेश केला होता.
जेव्हापर्यंत ब्राह्मणा, हे वृध्दिकारक धर्मांचे ते पालन करतील तेव्हापर्यंत
त्यांची भरभराटच होईल ऱ्हास होणार नाही." भगवानांनी असे सांगितल्यावर वस्सकार
ब्राह्मण म्हणाला, "वज्जींच्या ठिकाणी यातील एकेकच धर्म जरी असला तरी त्यांची
भरभराटच होईल, ऱ्हास होणार नाही. तर मग सातही धर्म असल्यावर कसली शंका..? लाच
दिल्याशिवाय किंवा त्यांच्यामध्ये फुट पाडल्याशिवाय अजातशत्रू राजाला त्यांचा
पराभव करणे शक्य नाही..." याबाबतीतील
संदर्भ<span style="color: red;"> अंगुत्तर निकायातील वस्सकार सुत्तामध्ये</span> सापडतो, हाच <span style="color: red;">उतारा दिघ निकायाच्या महापरीनिब्बान सुत्ताच्या</span> पहिल्या
भागामध्ये आलेला आहे.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> भगवान बुध्दांशी चर्चा केल्यानंतर सध्या
वज्जींवर आक्रमण करण्यात काहीही फायदा नाही, वज्जी जोपर्यंत सात वृध्दिकारक
धर्मांचे पालन करत राहतील तेव्हापर्यंत त्यांचे राज्य जिंकणे अशक्य आहे, तेव्हा
त्यांना सरळ मार्गाने जिंकता येणार नाही, एकतर लाच देऊन किंवा त्यांच्यामध्ये फुट
पाडून, त्यांच्यामध्ये असणारी एकात्मता नष्ट करूनच वज्जींना जिंकता येईल, हे
वस्सकार आणि अजातशत्रू ने जाणले होते. तेव्हा त्यांनी यावर चर्चा करून वज्जींना
लाच देण्यापेक्षा त्यांच्या मध्ये फुट पाडण्याचा मार्ग निवडला.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> राजाने सभेमध्ये वैशालीवर आक्रमण
करण्याचा प्रश्न उपस्थित केल्यावर त्यांच्या ठरलेल्या प्रमाणे, वस्सकार त्यांना
म्हणाला वज्जी लोकांना शांततेने शेती, व्यापार करू द्या. तुम्ही त्यांना त्रास
कशाला देता..? तेव्हा हा ब्राह्मण वज्जींची बाजू घेत आहे असे म्हणून त्याच्यावर
आरोप केला. त्यानंतर ब्राह्मणाने वज्जीना काहीतरी नजराणा पाठविला. आणी तो राजाने
पकडला. हा ब्राह्मण देशद्रोही आहे असा आरोप ठेऊन राजाने ठरल्या प्रमाणे
ब्राह्मणाला कैद किंवा मारहाण न करता राज्यातून हाकलून दिले. यावर ब्राह्मण
म्हणाला, "मी तुझी सर्व बलस्थाने आणि दुर्बलस्थाने जाणतो, लवकरच मी याचा
प्रतिशोध घेईन..." असे म्हणत तो निघून गेला.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> हि गोष्ट जेव्हा वैशालीच्या लिच्छविंना
माहित झाली तेव्हा ते म्हणाले, "ह्या लबाड ब्राह्मणाला गंगा पार करू देऊ
नका." परंतु त्यांच्यातील काही म्हणाले, "अरे आपल्या बाजूने
बोलल्यामुळेच ह्या ब्राह्मणावर आज हि पाळी आलेली आहे. तेव्हा त्याला येऊ द्या.."
ब्राह्मण जवळ आल्यावर लिच्छविंनी त्याची विचारपूस केली. तेव्हा ब्राह्मण म्हणाला,
"अजातशत्रूच्या राज सभेमध्ये तुमची बाजू घेतली म्हणून राजाने मला त्याच्या
राज्यातून हाकलून लावले आहे." ब्राह्मणाच्या गोष्टींमध्ये फसून भोळ्या
लिच्छविंनी त्याला आपल्या राज्यातील अमात्य पद देऊ केले.</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> त्यानंतर त्याने लिच्छवीमध्ये फुट
पाडण्याचे कार्य सुरु केले. त्याने हे कार्य कशाप्रकारे केले ह्याबाबतीत </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: left;">अठ्ठकथांमध्ये</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> विस्तृत
वर्णन केले आहे, ते आपण वाचून घ्यावे. तीन वर्षांच्या कालावधी मध्ये ब्राह्मणाने
फुट पाडण्याचे कार्य पूर्ण केले आणि अजातशत्रूला निरोप पाठविला कि, वज्जींवर
आक्रमण करण्याची हीच योग्य वेळ आहे. वैशालीच्या लिच्छविंना जेव्हा समजले कि
अजातशत्रू आपल्यावर हल्ला करण्यासाठी येत आहे, तेव्हा त्याला अडविण्यासाठी नगारा
वाजविण्यात आला. परंतु एकतेमध्ये झालेल्या भंगामुळे वैशालीचे राजे एकत्र जमले
नाही. राजाला शहरामध्ये प्रवेश करू द्यायचा नाही, त्यासाठी त्याचा एकत्रितपणे
प्रतिकार करू असे म्हणून सुध्दा नगारा वाजविण्यात आला, परंतु तसेही घडले नाही. त्यामुळे
अजातशत्रूने नगरामध्ये प्रवेश केला आणि वज्जींचे राज्य जिंकून घेतले. अशाप्रकारे
वरील सात वृध्दि कारक धर्मांचे पालन न केल्यामुळे वज्जींच्या राज्याचा ऱ्हास झाला.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> अशा प्रकारच्या पराभवाचा हा केवळ
वज्जींचा इतिहास नव्हता, संपूर्ण भारत वर्षाच्या गुलामगिरीचा इतिहास सुध्दा अशाच
प्रकारे रंगलेला आहे. वस्सकार ब्राह्मणाने ज्याप्रमाणे वज्जींचा मित्र म्हणवून घात
केला, त्यांच्या एकात्मतेमध्ये फुट पाडली, त्यांच्या मध्ये विविध कारणांनी भांडणे
लावून दिली. त्याचप्रमाणे आज आपल्या देशा मध्ये सुध्दा विविध कारणांनी भांडणे
लावून आपल्या राष्ट्राची एकात्मता भंग करण्याचा प्रयत्नच काही समाज कंटाकांच्या
द्वारे केला जात आहे, त्यामुळे सर्व राष्ट्रप्रेमी बंधू आणि भगिनींना माझे असे
निवेदन आहे कि, अशा समाज कंटाकांच्या पासून नेहमी सावध राहावे. कोणी जात,
संप्रदाय, प्रांत, वंश, भाषा, इत्यादींच्या नावावर कितीही भेद निर्माण करण्याचा
जरी प्रयत्न केला तरी आपल्यातील एकात्मतेची भावना लोप पावता कामा नये, आपण एक
राष्ट्र आहोत आणि एक राष्ट्र म्हणूनच जगले पाहिजे....</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">आपण
सर्वप्रथम भारतीय आहोत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">आणि अंतिमतः भारतीयाच आहोत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<blockquote class="tr_bq">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"></span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span lang="MR" style="font-size: 16pt; line-height: 115%;"> <span style="color: blue;"> भगवान बुध्दांचा
हा उपदेश त्यांच्या श्रावकांच्या साठी सुद्धा आहे. जेव्हापर्यंत त्यांनी सांगितलेल्या धर्माचे
त्यांच्याद्वारे आचारण केल्या जाईल, तेव्हापर्यंत त्यांची भरभराटच होईल ऱ्हास
होणार नाही. पण जर त्यांचे चित्त धर्मापासून ढळले आणि अधर्माच्या मार्गावर लागले
तर त्यांचा सुध्दा वज्जींसारखा ऱ्हास झाल्याशिवाय राहणार नाही....</span></span></span></div>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">
</span></blockquote>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<blockquote class="tr_bq">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: large;">सुचना : आम्हाला असे आढळून आले आहे कि या ब्लॉग वरील अनेक लेख काही लोक कॉपी करून स्वतःच्याच नावावर शेयर करीत कॉपीराईट कायद्याचे सर्रास उल्लंघन करतात, त्या सर्वांना आमचे सांगणे आहे कि ह्या ब्लॉगवरील काहीही मजकूर कॉपी करण्यापूर्वी आमची परवानगी घेणे आवश्यक आहे. सर्वांनी याची नोंद घ्यावी.....</span></blockquote>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; line-height: 115%;"><span style="color: blue; font-size: large;">हे सुध्दा वाचा : </span></span><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
</div>
<ul style="text-align: left;">
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/05/blog-post.html" target="_blank"><span style="color: blue;">धर्माची व्याख्या </span></a></li>
<li><span style="color: blue;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/01/blog-post.html" target="_blank">तथागतांची (शास्त्याची) चिकित्सा करा...</a></span></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/10/blog-post.html" target="_blank"><span style="color: blue;">भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे गैरसमज</span></a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/05/blog-post.html" style="font-family: 'Arial Unicode MS', sans-serif; font-size: 14pt;"><span lang="MR"><span style="color: blue;">मंगल मैत्री आणि करूणेचा शास्ता</span></span></a></li>
</ul>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-87501054209804231052015-05-08T01:48:00.000-07:002017-09-17T04:57:38.638-07:00धर्माची व्याख्या.....<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">धर्म
हा आपल्या भारतीयांचा सर्वात
जवळचा शब्द आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">आज
कित्येक लोक स्वतःला धार्मिक
समजणारे आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">तसेच
धर्माला शिव्या देणारे सुध्दा
भरपूर आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">परंतु
वास्तविक पाहता यांच्यापैकी
कित्येक लोकांना धर्माचा खरा
अर्थच माहित नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">त्यांच्यातही
जे स्वतःला धार्मिक आणि
महाधर्माभिमानी सांगतात ते
अज्ञानामुळे त्यांच्या
अधर्माला सुध्दा धर्म असे
म्हणतात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">खरंतर
स्वतःला धर्माभिमानी समजणारे
लोक धर्माच्या सांप्रदायिक
भावना जोपासत असतात कारण धर्म
द्वेष </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">करायला</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">शिकवित</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">
नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">धर्म
जगावर प्रेम करायला शिकवितो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">साधारणतः
</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">'</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">धर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">'
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">ह्या
शब्दाचा अर्थ आपण रिलीजन किंवा
संप्रदाय असा घेतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">संप्रदाय
म्हणजे धर्म नव्हे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">प्रत्येक
व्यक्तीचा हा स्वतःचा असा एक
वैयक्तीक धर्म असतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">जो
त्याच्या जन्मावरून नव्हे
तर शरीर</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">वाणी
आणि मनाने केल्या जाणाऱ्या
कर्मावरून ठरत असतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">याउलट</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">
रिलीजन किंवा संप्रदाय हा
जन्माधारीत असतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">जो
व्यक्ती कोणत्या कुटुंबात
जन्मला यावरुन ठरतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">जसे
मुस्लीम मातापित्यांचा मुलगा
मुस्लीम</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">ख्रिश्चन
मातापित्यांचा मुलगा ख्रिश्चन</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">इत्यादी</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">फार
तर एखादे कर्मकांड करुन आपल्याला
आपला रिलीजन </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">संप्रदाय</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">बदलवता
येतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">त्याला
आपण बाप्तिस्मा</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">दीक्षा</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">सुंता</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">इत्यादी
नावे देतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">परंतु
धर्माचे तसे नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">तो
कर्माधारीत आहे जन्माधारीत
नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">तुम्ही
अधर्मी की सध्दर्मी हे तुमच्या
चांगल्या किंवा वाईट कर्मानुसार
ठरत असते</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: red; font-size: large;"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span lang="hi-IN">धर्म
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;">:
</span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span lang="hi-IN">भगवान
बुध्द आणि सम्राट अशोकाची
व्याख्या</span></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="color: red;"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"></span></span></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">बुध्द
शासनाप्रमाणे धम्म किंवा
धर्म ह्या शब्दाचा अर्थ रिलीजन
किंवा संप्रदाय असा होत नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">दुसरी
महत्वाची गोष्ट म्हणजे भगवान
बुद्धांनी आपल्या शिकवणीला
कधीही बौध्द धर्म म्हटले नाही</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">त्यांनी
केवळ धम्म </span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धर्म</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">असे
म्हटले</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">आणि
आपल्या अनुयानांना धम्मिक
</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धार्मिक</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">).
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">अर्थात
जो धर्माचे </span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">निसर्ग
नियमाचे</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">/
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">नीतीचे</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">आचरण
करतो तो धार्मिक </span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">मग
तो कोणत्याही जाती</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">संप्रदाय
किंवा वर्णाचे अथवा देशाचा
का असेना</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धर्म
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">विश्वव्यापी
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">आहे</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">सनातन
आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">त्याला
काळाची</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">प्रदेशाची
मर्यादा नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">तो
वैश्विक आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">तसे
नसते तर तो संप्रदाय बनला
असता</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;">
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धम्म
किंवा</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">
धर्म म्हणजे निसर्गाचे नियम</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">धर्म
म्हणजे विश्वाचे सत्य</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">जे
सम्यक संबुध्दांनी </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">संपुर्ण
जागृतांनी</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">आपल्या
अनुभुतीने जाणले</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">आणि
तेच जगाला सांगितले</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">त्यामुळे
बुध्दांच्या शिकवणीला धर्म
म्हटल्या गेले कारण बुध्द
निसर्गाचे नियमच सांगतात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जसे
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">-</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="color: purple; font-size: medium;"><span lang="hi-IN">न
हि वेरेन वेरानि समंतिध कुदाचनं</span></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="color: purple; font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अवेरेन
च समंति एस धम्मो सनंतनो</span></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="color: purple; font-size: medium;"><span lang="hi-IN"></span></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: center;">
</div>
<div>
</div>
<blockquote class="tr_bq">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अर्थात</span></span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">वैराने
वैर शांत होत नाही</span></span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">ते
अवैरांच शांत होते हाच सनातन
धर्म </span></span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">निसर्गाचा
नियम</span></span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></blockquote>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">धर्माचा
दुसरा पैलु म्हणजे हा वैयक्तीक
असतो</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">संप्रदायाप्रमाणे
सार्वजनीक नाही</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जसे
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">-
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अग्नीचा
धर्म जळणे किंवा जाळणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">पाण्याचा
धर्म तहान भागविने</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">इत्यादी</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">तसेच
मनुष्याचा सुध्दा एक विशिष्ट
धर्म असतो</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जो
मनुष्याच्या कर्मावर आधारित
असतो</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">त्यावरूनच
एखादी व्यक्ती सद्धार्मिक
की अधर्मी आहे हे समजते</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">त्याची
विभागणी दोन प्रकारांमध्ये
केली गेली</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<ul>
<li><div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">अधर्म
</span></span></span>
</div>
</li>
<li><div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">सध्दर्म
</span></span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN"></span></span></span></div>
<div>
<br /></div>
</li>
</ul>
<blockquote class="tr_bq">
<span style="color: blue;"><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">मनुष्याच्या
धर्माची व्याख्या करतांना
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">सम्राट
अशोक म्हणतात </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">-
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">देवांचा
प्रिय प्रियदर्शी राजा असे
म्हणतो कि</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">माझा
पुत्र</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">पौत्र
आणि प्रपौत्रांनी धर्माची
वाढ करण्यात कार्यरत राहावे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">व
याची अवनती करू नये</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">धर्म
हा श्रेष्ठ आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">पण
धर्म म्हणजे काय</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..?
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">पापांपासून
दूर राहणे म्हणजे धर्म होय</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">दान</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">दया</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">सत्य
व पावित्र्य यांचे पालन करणे
म्हणजे धर्म होय</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span></span></blockquote>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अर्थात
ज्याप्रमाणे भगवान बुध्द
धम्मपदामध्ये म्हणतात
त्याप्रमाणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">कोणतेही
पाप न करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">कुशल
कर्मांचे संपादन करणे स्वचित्ताची
शुद्धी करणे हेच शास्त्याचे
शासन आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अर्थात
हाच भगवानांचा धर्म </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">शिकवण</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">सम्राट
अशोकाच्या या शिलालेखावरून
आपल्याला समजते की</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">सम्राट
अशोक हे धर्मदूत होते</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">त्यांनी
धर्माचा प्रचार आणि प्रसार
करण्यात आपले संपूर्ण आयुष्य
वेचले</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">पण
धर्माचा प्रचार आणि प्रसार
करणे म्हणजे नेमके काय</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">...?
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धर्माचा
प्रचार आणि प्रसार करणे म्हणजे
दुसऱ्या संप्रदायातील लोकांना
एखाद्या कर्मकांडाद्वारे
आपल्या संप्रदायात सामील
करून घेणे </span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(Religious
Conversion) </span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">नव्हे</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">तर
प्रजाजनांमध्ये चांगल्या
गोष्टींचा प्रचार करणे</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">बुद्धांच्या
शिकवणीचा </span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">अर्थात
सद्धर्माचा</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">प्रचार
करणे</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">हा
खऱ्या धर्माचा प्रचार होय</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="color: red; font-size: large;"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span lang="mr-IN">धर्माचे
प्रकार </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;">:</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="color: red;"><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">१</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">अधर्म
</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><span style="color: red;">:</span>
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">अधर्म
म्हणजे वाईट धर्म किंवा वाईट
गोष्टी</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">जसे
हत्या करणे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">चोरी
करणे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">मद्यपान
करणे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">खोटे
बोलणे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">वासनेच्या
आहारी जाणे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">इत्यादी</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">
हे वाईट धर्म आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">अधर्म
आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">हे
मनुष्यत्वाचे धर्म नाहीत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">हे
धर्म माणसाला मनुष्यत्वाकडून
दूर नेतात</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">जी
व्यक्ती आपल्या शरीर</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">वाणी
आणि मनाने अशा प्रकारचे कर्म
करते</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">ती
त्याच्या कर्मानुसार अधर्मी
ठरते</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="color: red;"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">२</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सध्दर्म
</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><span style="color: red;">:</span>
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सध्दर्म
म्हणजे चांगल्या गोष्टी किंवा
चांगले धर्म</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">बुध्दांची
शिकवण हा सध्दर्म आहे असे
आम्ही म्हणतो</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">कारण
ते चांगलेच धर्म </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">गोष्टी</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">शिकवितात
वाईट धर्म नाही</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जसे
जीवनात शुध्दता राखणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जगाला
धर्मराज्य बनविने<span style="color: blue;"> </span></span></span></span><span style="color: blue;"><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">धर्मराज्य
म्हणजे अशा समाजाची निर्मीती
करणे जिथे प्रत्येक व्यक्ती
एक <span lang="mr-IN">दुसऱ्या</span>
शी न्यायाने</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">मैत्रीने</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">बंधुत्वाने
वागतो</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">ज्या
राज्यात स्वातंत्र्य</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">समता
व बंधुता विहार करीत असते</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">जिथे</span>
<span lang="mr-IN">कोणीही कोणाची वंचना
करीत नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">कोणीही
कोणाला दुःख देण्याची इच्छा
करीत नाहीत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सर्व
जीव एक दुसऱ्यांच्या काल्याणाचीच
कामना करीत असतात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">त्याला
धर्मराज्य असे म्हणतात</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">जेव्हा
अशा समाजाची निर्मिती होईल
तेव्हा भारत खऱ्या अर्थाने
बुद्धमय होईल</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">कारण
केवळ विशिष्ट कर्मकांड करून
लोकांना केवळ नावाचे बौध्द
बनवून काहीही साध्य होणार
नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.)
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">इत्यादी
सधर्म आहेत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">...
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जी
व्यक्ती काया</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">वाचा
आणि मनाने वरील धर्मांचे आचरण
करते ती व्यक्ती त्याच्या
कर्मानुसार सध्दर्मी बनते</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">यातील
महत्वाचे उदाहरण पुढीलप्रमाणे
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">:</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<ul>
<li><span style="font-family: "mangal"; text-align: left;"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">मुर्खाची
संगती न करणे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; text-align: left;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal"; text-align: left;"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">शहाण्या
माणसांची संगती करणे व पुजनीय
लोकांची पुजा करणे हे शास्त्याचे
शासन </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; text-align: left;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "mangal"; text-align: left;"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; text-align: left;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "mangal"; text-align: left;"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; text-align: left;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अनुकुल
स्थळी निवास करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">पुर्वपुण्य
पदरी असणे आणी स्वतःला सन्मार्ग
लावणे हे शास्त्याचे शासन
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अंगी
बहश्रृतता असणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">कला
संपादणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">शष्टता
बाळगणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आणी
सुभाषण करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">हे
शास्त्याचे शासन </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आई
वडिलांची सेवा करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">पत्नी
व मुलाबाळांचा सांभाळ करणे
व उलाढाली न करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">हे
शास्त्याचे शासन </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">दान
देणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">धम्माचरण</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आप्तेष्टांचा
आदर </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">-
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सत्कार
करणे व पापाचरणांपासुन अलिप्त
राहणे हे शास्त्याचे शासन
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">काया</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">वाचा
व मनाने अकुशल कर्म न करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">मद्यपान
न करणे व धार्मिक कार्यात
तत्पर असणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">हे
शास्त्याचे शासन </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">गौरव
करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अंगी
नम्रता असणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">संतुष्ट
राहणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">केलेले
उपकार स्मरणे आणी वेळेवर
धर्मश्रवण करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">हे
शास्त्याचे शासन </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">क्षमाशील
असणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अंगी
लीनता असणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सत्पुरुषांचे
दर्शन घेणे व वेळोवेळी धार्मिक
चर्चा करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">हे
शास्त्याचे शासन </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">तप
करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">ब्रह्मचर्येचे
पालन करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आर्यसत्याचे
ज्ञान संपादणे आणी निर्वाणाचा
साक्षात्कार करणे हे शास्त्याचे
शासन </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सध्दर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">ज्याचे
मन लोक धर्माने</span></span><sup><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">१</span></span></sup><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">
विचलीत होत नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">जो
शोकही करीत नाही</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">तो
तर अगदी निर्मळ व पवित्र राहतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "mangal";"><span lang="hi-IN"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;">हेच
त्याच्याकरीता उत्तम मंगल
होय</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">...</span></span></li>
</ul>
<br />
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">हा
भगवानांचा धर्म </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">शिकवण</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अर्थात
सध्दर्म होय </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">:</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जेणेकरुन
विद्वान लोक नावे ठेवतील असे
लहानात लहान सुद्धा कार्य
करु नये</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सर्व
प्राणी सुखी होवोत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सर्वांचे
कल्याण होवो</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सर्वच
सिद्धीस प्राप्त होवोत </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">अशी
मैत्रीभावना करावी</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">जम
असोत वा स्थावर</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">दीर्घ
असोत वा महान मध्यम असोत वा
ह्रस्व</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">लहान
असोत वा मोठे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">दृश्य
असोत वा अदृश्य</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">दुर
असोत वा जवळ</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">उत्पन्न
झालेले असोत वा उत्पन्न न
झालेले सर्व प्राणी सुखी असोत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">कोणाचीही
कोणी वंचना न करोत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">कोणीही
कोणाचा अपमान न करोत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">वैमनस्य
किंवा विरोध चर्याने कोणीही
कोणाला दुक्ख देण्याची इच्छा
न करोत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">ज्याप्रमाणे
आई आपल्या मुलाचे रक्षण
करण्यासाठी आपले जीवन पणास
लावते</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">त्याचप्रमाणे
प्राणीमात्रांच्या प्रती
मनात निस्सीम प्रेम भाव जागृत
करावा</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">मनातील
बाधा वैरभाव आणि शत्रुत्व
झटकुन</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">वर
खाली व आजुबाजुला सर्वच जगताच्या
प्रती मनात निस्सीम प्रेम </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">-
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">भाव
वाढवावा</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: medium;"><br /></span></div>
<br />
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">भगवान
बुद्धांनी आम्हाला वरील
धर्मांचे आचरण करून धार्मिक
बनायला शिकविले</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">त्यामुळे
एखादे विशिष्ट कर्मकांड करून
केवळ नावाचे बौध्द झाल्याने
कोणी बुध्दांचा अनुयायी बनत
नाहीत तर वरील धर्मांचे आचरण
केल्यानेच कोणी धार्मिक अर्थात
बुध्दांचा अनुयायी बनतो</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="color: red; font-size: large;"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span lang="hi-IN">डॉ</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;">.
</span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span lang="hi-IN">बाबासाहेबांनी
धर्माचे तीन प्रकार सांगीतले
आहेत </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;">:</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">डॉ</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बाबासाहेब
आंबेडकरांनी बुध्द आणि त्यांचा
धम्म या ग्रंथामध्ये धम्म
</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">धर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">आणि
रिलीजन यांच्यातील भेद स्पष्टपणे
सांगितलेला आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">जर
आपण त्या ग्रंथाची मूळ इंग्रजी
प्रत वाचली तर आपल्याला समजेल
की</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बाबासाहेबांनी
त्या ग्रंथामध्ये धम्म आणि
धर्म यांच्यातील भेद सांगितला
नाहीतर (</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">Religion
and Dhamma) </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">ह्या
मथळ्याखाली धम्म आणि रिलीजन
किंवा संप्रदाय असा फरक
सांगितलेला आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">परंतु
अनुवादकांनी मराठीमध्ये
अनुवाद करतांना रिलीजन ह्या
इंग्रजी शब्दाचा पर्यायी
मराठी अर्थ धर्म असा घेतलेला
आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">हि
अनुवादकांची चूक आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">कारण
बाबासाहेबांना धम्म आणि धर्म
असा भेद करायचा असता तर ते
रिलीजन ह्या शब्दाचा पर्यायी
भारतीय शब्द म्हणून धर्म ह्या
शब्दाचा वापर करू शकले असते</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">पण
त्यांनी तसे न करता धम्म हा
एक शब्द भारतीय आणि रिलीजन
हा दुसरा पाश्च्यात्य शब्दाचा
वापर केला</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">यावरून
बाबासाहेबांना धर्माची
पाश्चात्य संकल्पना आणि भारतीय
संकल्पना यांच्यातील भेद
स्पष्ट करायचा होता</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">परंतु
अनुवादकांनी केलेल्या चुकीमुळे
अर्थाचा पूर्ण विचका झाला
आणि अनेकांच्या मनात अनेक
गैर समाज निर्माण झालेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">यामुळे
काही लोक व्यवहारामध्ये धर्म
ऐवजी धम्म ह्या शब्दांचा वापर
करण्याच्या सुचना देत असतात</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">पण
त्यांना धम्म आणि धर्म
यांच्यामध्ये असणारा स्पेलिंग
मधील फरक यांच्या पेक्षा काहीच
माहित असत नाहीत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">त्यांना
विचारले तर ते सांगतात – हिंदू</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">ख्रिस्ती</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">शीख</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">इत्यादी
हे सर्व धर्म आहेत तर बुध्द
हा धम्म आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">मग
धम्म आणि धर्म एकमेकांच्या
पासून वेगळे कसे हे विचारल्यावर
सांगतात</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">पूजा
करणे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">देवाला
माणने हा धर्म आहे तर</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">देवाला
नाकारणे हा धम्म आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">इत्यादी
अनेक स्पष्टीकरणे ते देत
असतात</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">खरंतर
त्यांचे हे स्पष्टीकरणे खूप
हास्यास्पद आहेत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">कारण
बुद्धप्रणीत धर्माला बुध्द
धम्म संबोधल्याने तो त्यांच्यापासून
भिन्न कसा</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">किंवा
त्यांच्या मान्यता इतर धर्म
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">-
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">संप्रदायाच्या
विरुध्द असल्याने त्यांच्यापासून
तात्त्विकदृष्ट्या भिन्न
होत नाही</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">वास्तविक
पाहता धर्माला </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बुध्द
शिकवणीला</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">जे
बुध्द धम्म असे म्हणतात खरंतर
तेच ह्याच्या विरुध्द वागतात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बुध्द
आणि त्यांच्या धम्म ह्या
ग्रंथाच्या अनुवादकांनी जरी
रिलीजन ह्या शब्दाचा पर्यायी
शब्द धर्म हा घेतला असला तरी
तो अर्थ रिलीजन किंवा संप्रदाय
म्हणूनच घेण्यात आला आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">हे
लक्षात ठेवावे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">आणि
याबाबतीत जरा सखोल चिंतन करावे
की</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बाबासाहेबांनी
रिलीजन आणि धम्म हा भेद कोणत्या
आधारावर केला</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..?
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">त्यामागे
त्यांच्या कोणत्या संकल्पना
असाव्यात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..?
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">ज्याप्रमाणे
काही लोक भेद करतात बुध्द
धर्म विरुध्द बुध्द धम्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">काय
केवळ स्पेलिंग मधीलच फरक
जाणणार कि त्यांच्यामध्ये
काही तात्त्विकदृष्ट्या फरक
आहे हे समजून घेण्याचा प्रयत्न
कराल</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">मी
सुरुवातीलाच सांगितल्या
प्रमाणे बाबासाहेबांना सुध्दा
संप्रदाय विरुध्द निसर्गाचे
नियम </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बुद्धांची
शिकवण</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">ह्या
संकल्पना स्पष्ट करण्यासाठीच
रिलीजन विरुद्ध धम्म हा लेख
लिहावा लागला</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">याबाबतीत
मी पुढे संदर्भ देणारच आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">पण
धम्म आणि धर्म ह्यांच्यातील
फरक केवळ स्पेलिंग नुसार
जाणणाऱ्या लोकांनी जेव्हा
तुम्ही बुध्द धम्म अशा प्रकारे
वाक्यप्रयोग करता तेव्हा एका
गोष्टीचा विचार करावा कि
</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">"</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बुध्द</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">"
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">हा
धम्म कसा होऊ शकतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..?
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">कारण
बुध्द तर शास्ते आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">आपले
अतुल्य शिक्षक आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">आणि
धम्म म्हणजे त्या शास्त्याची
शिकवण</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">तेव्हा
आपण बुध्द धम्म हा शब्दप्रयोग
बुध्दाचा संप्रदाय </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(Religion
of Buddha) </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">असा
अर्थ काढण्यासाठी तर घेत नाही
आहोत ना याचे चिंतन करावे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">जेव्हा
आपणच स्वतः बुद्धांच्या
धर्माला </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बुद्धांच्या
शिकवणीला</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बुध्द
धम्म म्हणत संप्रदायाच्या
कक्षेत बांधत असू तर मग धम्म
हा संप्रदाय </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">तुमच्या
अर्थानुसार धर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">ह्या
संकल्पने पेक्षा वेगळा कसा
आहे हे सांगण्याचा आपला अधिकार
काय</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">....?
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">कारण
धम्म हा संप्रदाया पेक्षा
ज्या अर्थाने वेगळा आहे तो
</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">बुध्द
धम्म हा शब्दप्रयोग ज्या
अर्थासाठी केला जातो तो वापरूनच</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">त्याचा
मुळ अर्थ नाहीसा होतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<br />
<br />
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="color: red;"><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">डॉ</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">बाबासाहेब
आंबेडकर यांनी बुद्ध आणि
त्यांचा धम्म या ग्रंथामध्ये
धम्म किंवा धर्माचे वर्गीकरण
तीन प्रकारांमध्ये केले आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span></span>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">१
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धम्म
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">: </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">भगवान
बुद्धांनी धर्माचे वर्गीकरण
तीन प्रकारामध्ये केलेले आहे
त्यातील पहिला प्रकार म्हणजे
धम्म होय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धम्म
म्हणजे असे कर्म जे भगवान
बुद्धांच्या शिकवणीचे अंग
आहेत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">भगवान
बुद्धांनी जो धम्म सांगितला
तो बाबासाहेब पुढील मुद्यांचे
स्पष्टीकरण देऊन सांगतात </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">:
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">जीवनात
शुचिता राखणे म्हणजे धर्म
होय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">जीवनात
पूर्णता साधने म्हणजे धर्म
होय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">निर्वाण
प्राप्त करणे म्हणजे धर्म
होय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">तृष्णा
त्याग म्हणजे धर्म होय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">सर्व
संस्कार अनित्य आहेत असे मानणे
म्हणजे धम्म होय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">कर्म
हे जगातील नैतिक व्यवस्थेचे
आधार आहे हे मानणे म्हणजे धम्म
होय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">२</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">अधम्म
</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: medium;">:</span> <span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">अधम्म
म्हणजे वाईट कर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">असे
कर्म जे भगवान बुद्धांच्या
शिकवणीच्या विरुध्द आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">ज्या
कर्मापासून भगवान बुद्धांनी
दूर राहण्याचा आपल्याला उपदेश
केला आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">त्यांना
अधम्म असे म्हणतात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">याबातातीत
बाबासाहेब खालील मुद्यांचे
स्पष्टीकरण करून सांगतात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">दैवी
चमत्कृतींवर विश्वास ठेवणे
म्हणजे अधम्म होय</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">ग्रंथप्रामाण्य
वाद हा अधम्म आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">इत्यादी
कर्म हे अधम्म आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">अर्थात
ह्या कर्मांपासून भगवान
बुध्दांनी दूर राहण्याचा
उपदेश केला आहे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">३</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सधम्म
</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">: </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सधम्म
म्हणजे चांगले धर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">मनाची
मलीनता दूर करणे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">जगाला
धर्मराज्य बनविणे इत्यादी
साधाम्माचे उदाहरण आहेत</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">सधम्माच्या
बाबतीत बाबासाहेब म्हणतात</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">जेव्हा
धर्म माणसाला आपल्या व्यवहारात
सदाचाराची किती आवश्यकता आहे
हे त्याच्या मनावर ठसवितो
तेव्हा तो धर्म सध्दर्म बनतो</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">धर्माला
सध्दर्म रूप धारण करण्यासाठी
धर्माने माणसाला आचरण करण्यास
कोणते वाईट धर्म </span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">वाईट
कर्म</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN"><span lang="mr-IN">व
कोणते कुशल कर्म कोणते हे
ओळखण्याचे आणि त्या आधारे
आचरण करण्याचे शिकविले पाहिजे</span></span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: red; font-size: large;"><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span lang="mr-IN">आपण
काय शिकलो </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;">:
</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: red; font-size: large;"><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">१</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धम्म
आणि धर्म हे एकाच अर्थाचे दोन
वेगळ्या भाषेतील पर्यायी
शब्द आहेत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">२</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धम्म
हा धर्मापासून भिन्न नसून
रिलीजन </span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">संप्रदाय</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">पासून
भिन्न आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">३</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धम्म
किंवा धर्म ह्या शब्दाचा अर्थ
साधारण पणे निसर्गाचे नियम</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">सत्य</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">बुद्धांची
शिकवण</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">इत्यादी
असा आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">४</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">धम्म
किंवा धर्म हि कर्म आधारीत
संकल्पना असून ति मनुष्याच्या
कर्मावरून ओळखली जाते अर्थात
चांगले कर्म करणारा मनुष्य
धार्मिक तर वाईट कर्म करणारा
मनुष्य अधर्मी</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">५</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">याउलट
संप्रदाय हि जन्माधारीत
संकल्पना आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">जी
मनुष्य कोणत्या कुटुंबात
जन्माला यावरून ठरत असते</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">जसे
हिंदू कुटुंबात जन्मलेला
मनुष्य हिंदू</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">ख्रिस्ती
कुटुंबात जन्मलेला कुटुंब
ख्रिश्चन</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="mr-IN">इत्यादी</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">...</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
</div>
<div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">१</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">लाभ
आणि हानी</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">यश
आणि अपयश</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">निंदा
आणि स्तुती</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">सुख
आणि दुःख हे आठ लोकस्वभाव
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">लोकधर्म</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">आहेत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">...
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">वरील
प्रमाणे सध्दर्माचे आचरण
करणार्या सध्दर्मी व्यक्तीचा
ह्या आठ प्रकारच्या लोकधर्माशी
</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">(</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">लोकस्वभावा</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">)
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">शी
प्रसंग आला असता त्याचे चित्त
अस्थिर होत नाही</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">पण
शोकरहीत</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">,
</span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">निर्मळ
व सुखरुप राहते</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">.
- </span></span><span style="font-family: "arial unicode ms";"><span style="font-size: medium;"><span lang="hi-IN">हे
शास्त्याचे वचन आहे</span></span></span><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;">..)</span></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span>
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span>
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif;"><span style="font-size: medium;"></span></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<blockquote class="tr_bq">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: large;">सुचना : आम्हाला असे आढळून आले आहे कि या ब्लॉग वरील अनेक लेख काही लोक कॉपी करून स्वतःच्याच नावावर शेयर करीत कॉपीराईट कायद्याचे सर्रास उल्लंघन करतात, त्या सर्वांना आमचे सांगणे आहे कि ह्या ब्लॉगवरील काहीही मजकूर कॉपी करण्यापूर्वी आमची परवानगी घेणे आवश्यक आहे. सर्वांनी याची नोंद घ्यावी.....</span></blockquote>
<br />
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; text-align: justify;"><span style="color: blue; font-size: large;">हे सुध्दा वाचा :</span></span><br />
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: medium; text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;"></span><br />
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: medium;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/01/blog-post.html" target="_blank">तथागतांची (शास्त्याची) चिकित्सा करा - भगवान बुध्द</a></span></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/10/blog-post.html" target="_blank">भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे गैरसमज</a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/05/blog-post.html" target="_blank">मंगल मैत्री आणि करूणेचा शास्ता</a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/01/blog-post_23.html" target="_blank">बोधीसत्व सुमेध आणि भगवान दीपंकर बुद्ध..</a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2015/05/blog-post_14.html" target="_blank">राष्ट्राची एकता आणि एकात्मताच राष्ट्राचे संरक्षण करते....</a></li>
</ul>
</div>
<br />
<br />
<div class="western" style="margin-bottom: 0in; text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: medium;"><br /></span></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-76611182743846837382015-01-22T02:23:00.002-08:002020-04-23T20:32:00.408-07:00तथागतांची (शास्त्याची) चिकित्सा करा - भगवान बुध्द<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal">
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;"> शास्त्याची चिकित्सा करावी कि करू नये..</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">?
<span lang="MR">याबाबतीत भगवान बुद्धांचे मत फार महत्वाचे आहे. याबाबतीत मज्झीम
निकायातील ४७ व्या विमंसक सुत्तामध्ये बरीच माहिती सापडते.<o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">एकदा
भगवान बुध्द श्रावस्ती शहरातील अनाथपिंडीकाच्या जेतवनामध्ये विहार करीत असताना
त्यांनी भिक्षुंना जवळ बोलाविले आणि त्यांना म्हटले - भिक्खुंनो</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">,
<span lang="MR">ज्या भिक्खुकडे दुसऱ्याचे चित्त जाणण्याचे अलौकिक ज्ञान असेल त्याने
चिकित्सक बनावे आणि तथागत सम्यक संबुद्ध (संपूर्ण जागृत) आहे कि नाही याची
चिकित्सा करावी. भगवानांच्या या म्हणण्याचा अर्थ स्पष्ट करून सांगण्याची
भिक्खुंकडून विनंती केली गेल्यावर भगवान म्हणाले :</span><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">
<span lang="MR">डोळ्यांनी पाहण्याच्या आणि कानांनी ऐकण्याच्या या दोन
गोष्टींच्या बाबतीत तथागतांची चिकित्सा करावी. कानांनी ऐकता येणारे आणि डोळ्यांनी
बघता येणारे जे काही मलीन धर्म आहेत (दुर्गुण/वाईट गोष्टी) अस्तित्वात आहेत</span>,
<span lang="MR">ते त्यांच्या ठायी आहेत किंवा नाहीत याची शहानिशा करून ते (मलीन
धर्म) त्यांच्या ठायी नसल्याची खात्री करून घ्यावी. यानंतर चिकित्सा करणाऱ्या
व्यक्तीने तथागतांच्या ठायी कुशल धर्म (चांगल्या गोष्टी/सद्गुण) आहेत का याची
खात्री करून घ्यावी. जर त्याला तथागतांच्या ठायी कुशल धर्म आहेत याची खात्री झाली
तर त्यांच्याकडे हे कुशल धर्म दीर्घकाळापासून आहेत कि तात्पुरते आलेले आहेत याची
शहानिशा करावी. ते कुशल धर्म दीर्घकाळापासून आहेत याची खात्री झाल्यावर (त्यांची)
कीर्ती पसरल्यावर</span>, <span lang="MR">प्रसिद्धी मिळाल्यावर त्याच्या
व्यक्तिमत्वामध्ये काही दोष आले आहेत का याची शहानिशा करावी. कीर्ती पसरल्यावर
कोणतेही त्यांच्या ठायी आलेले नाहीत याची निश्चिती झाल्यावर तो भयापोटी विरागी
झालेला नसून निर्भय विरागी झाला आहे</span>, <span lang="MR">हे तपासून पहावे</span>,
<span lang="MR">त्याची आसक्ती नष्ट झाली आहे म्हणून तो कामोपोभोगाचे सेवन करीत नाही</span>,
<span lang="MR">हे निश्चित करून घ्यावे. त्यांच्या गुण दोषांची चिकित्सा करून
झाल्यावर चिकित्सा करणारा त्यांच्या या वैशिष्ट्यांचे वर्णन करून लागेल. जर
चिकित्सा करणाऱ्याला कोणी विचारले त्याच्या ठायी असलेल्या कोणत्या सुसंगतीमुळे तू
या वैशिष्ट्यांचे वर्णन करीत आहेस</span>, <span lang="MR">तेव्हा त्याने
पुढीलप्रमाणे खुलासा करावा :</span> <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">जे
लोक चांगल्या मार्गाने चालले असतात</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, <span lang="MR">जे लोक
वाईट मार्गाने चालले असतात</span>, <span lang="MR">जे गणाचे अनुशासन करीत असतात. जे
कुठल्या ना कुठल्या आमिषामध्ये गुंतले असतात</span>, <span lang="MR">जे कुठल्याही
आमिषाला बळी पडत नाहीत. अशा लोकांपैकी हे आयुष्यमान कोणाचीही निंदा करीत नाही.-
एकटे असताना किंवा संघामध्ये वावरत असताना सुद्धा हे तसे करीत नाहीत.</span><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">यानंतर
डोळ्यांनी बघता येणारे आणि कानांनी ऐकता येणारे जे काही मलीन धर्म त्यांच्या ठायी
आहेत किंवा नाही हे तथागतांनाच विचारावे. त्यांच्या ठायी मलीन धर्म नाहीत याची
खात्री केल्यावर कुशल धर्म आहेत कि नाहीत हे त्यांनाच विचारावे. आपण कुशल
धर्माच्या मार्गानेच जाणारे आहोत</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">, <span lang="MR">कुशल धर्माचाच
अनुभव करणारे आहोत अशी खात्री देतो का ते बघावे. जो शास्ता असे सांगेल त्याच्याकडे
धर्म ऐकण्यासाठी जाणे</span>, <span lang="MR">हे श्रावकाच्या दृष्टीने योग्य होय.
श्रावक शास्त्याच्या शासनात जसा जसा रमतो त्याप्रमाणे तो त्याला उत्तमोत्तम
धर्माचा उपदेश करतो. अशुद्ध आणि शुद्ध गोष्टी वेगळ्या करून सांगतो. तो त्याला
ज्याप्रमाणे उपदेश करतो त्याप्रमाणे तो उपदेश केलेली धर्मांपैकी (गोष्टींपैकी) एक
एक गोष्ट जाणून घेऊन तिच्यावर निष्ठा ठेवतो तथागत सम्यक संबुद्ध (संपूर्ण जागृत)
आहेत</span>, <span lang="MR">त्यांनी धर्माचा उपदेश योग्य रीतीने केला आहे</span>, <span lang="MR">त्यांचा संघ सन्मार्गावर चालला आहे. हे जाणून त्याच्या मनात शास्त्याविषयी
प्रसन्नता निर्माण होते. त्याला (चिकित्सा करणाऱ्याला) कोणी दुसऱ्याने तथागतांच्या
बाबतीत प्रश्न विचारले तर तो आपला हा अनुभव नित रीतीने त्यांच्यापुढे मांडतो.</span><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<u1:p></u1:p>
<u1:p></u1:p>
<u1:p></u1:p>
<u1:p></u1:p>
<u1:p></u1:p><br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">अशाप्रकारे
चिकित्सा केल्यानंतर ज्या कोणाच्या मनात तथागताविषयी श्रद्धा उत्पन्न होते</span><span style="color: black; font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 14.0pt;">,
<span lang="MR">ती श्रद्धा अत्यंत दृढ असते व ती जगामध्ये कोणत्याही श्रमणाकडून</span>,
<span lang="MR">ब्राह्मणाकडून</span>, <span lang="MR">देवांकडून</span>, <span lang="MR">माराकडून</span>, <span lang="MR">ब्रह्म्याकडून अथवा अन्य कोणाकडून सुद्धा
नष्ट होऊ शकत नाही.</span></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br />
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSIPnlXJBga5v5qEzb2SP6hOm47FICuESQv6PHv20FWIWsUwKfz4_0nu6Rs4d8_Ihk7aongncTr9jxnAyvbgznT0qAT6j4l-M2D3RpTzy2fl6nQ6PzrUzU-ie4i1OfG2GMKxrZo-Ry3Go/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSIPnlXJBga5v5qEzb2SP6hOm47FICuESQv6PHv20FWIWsUwKfz4_0nu6Rs4d8_Ihk7aongncTr9jxnAyvbgznT0qAT6j4l-M2D3RpTzy2fl6nQ6PzrUzU-ie4i1OfG2GMKxrZo-Ry3Go/s1600/images.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">सत्याचा शोध घेत असताना भगवान बुद्धांनी अनुभवाला
सर्वोच्च स्थान दिले आहे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">हे आपल्याला कालाम सुत्तामध्ये भगवान
बुद्धांनी केलेली उपदेशावरून समजतेच. त्या सुत्तामध्ये भगवान म्हणतात कि एखादी
व्यक्ती तुमच्याकरिता पूज्य आहे केवळ एवढ्यानेच त्याने सांगितलेल्या गोष्टी (धर्म)
खऱ्या असतील असे मानु नका. भगवानांच्या याच वाचनाचे प्रतिबिंब आपल्याला या
सुत्तामध्ये देखील दिसते. भगवान बुध्द म्हणतात एखाद्या शास्त्याच्या शासनामध्ये
रममाण होण्याच्या पूर्वी त्या शास्त्याची अगोदर चिकित्सा करा कि तो शास्ता सम्यक
संबुद्ध (संपूर्ण जागृत) आहे किंवा नाही. आणि हि चिकित्सा करण्याचा मार्ग सुद्धा
त्यांनी सांगितला आहे. चिकित्सा करण्याचा मार्ग सांगताना ते पुढे म्हणतात
शास्त्याच्या (गुरूच्या) ठायी मलीन धर्म आहेत किंवा नाहीत याची शहानिशा करा</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">,
</span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">त्याच्या ठायी मलीन धर्म नाहीत याची खात्री झाल्यावर त्याच्या ठायी
कुशल धर्म आहेत कि नाही हे तपासून बघावे. (कारण केवळ नकारात्मक पद्धतीने चिकित्सा
होऊ नये अशी भगवानांची अपेक्षा होती.) शास्त्याच्या ठायी कुशल धर्म आहेत याची
खात्री झाल्यावर तेवढ्यावरच थांबू नये तर हा चांगुलपणाचा मुखवटा तर नाही ना. किंवा
शिष्याला ओढण्यासाठी हा तात्पुरता चांगुलपणाचा देखावा तर नाही ना याची सुद्धा
शहानिशा करावी. आणि ते कुशल धर्म दीर्घकाळापासून शास्त्याच्या ठायी आहेत याची
खात्री झाल्यावर शास्त्याला प्रतिष्ठा प्राप्त झाल्यावर त्याच्या ठायी मलीन
धर्मानी प्रवेश तर केला नाही ना हे तपासून बघावे कारण एखाद्या व्यक्तीला प्रसिद्धी
जोपर्यंत मिळाली नसते तेव्हापर्यंत तो सर्वांच्या सोबत चांगुलपणाने वागतो. परंतु
जसा जसा तो प्रगतीच्या/यशाच्या/कीर्तीच्या शिखरावर जातो तस तसा त्याच्या
स्वभावामध्ये परिवर्तन होत असते तो घमंडी बनत जातो. त्यामुळे अशा प्रकारे त्याची
चिकित्सा करणे आवश्यक आहे. अशा चिकित्सेनंतर कीर्तीच्या शिखरावर असताना देखील
शास्त्याच्या ठायी मलीन धर्मांनी प्रवेश केला नसेल आणि तो कुशल धर्माचाच अनुभव
करणारा असे तर तो कोणाच्या भीतीमुळे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">दडपणाखाली तर कुशल
धर्मी (सद्गुणी) बनला नसेल ना याची सुद्धा शहानिशा करावी असे भगवान म्हणाले.
यानंतर शास्ता कोणत्याच जीवाची संघाच्या (जनसमुदायाच्या समोर) किंवा खासगी मध्ये
निंदा करतो हे सुद्धा तपासून पहावे</span><span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; text-align: justify;">तो शास्ता संघाच्या समोर
किंवा एकट्यामध्ये कोणत्या दुसऱ्या व्यक्तीचा तिरस्कार तर करीत नाही ना हे तपासून
बघावे. जो शास्ता कोणत्याच जीवासोबत दुष्टतेची भावना बाळगत नाही तोच या कसोटीमध्ये
उतरू शकतो.</span></div>
<u1:p></u1:p>
<br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">
<span lang="MR">यानंतर भगवान बुध्द चकित्सा करणाऱ्याला एक सूत्र
सांगतात कि आपल्या ठायी मलीन धर्म (दुर्गुण) किंवा कुशल धर्म (सद्गुण) आहेत हे
त्या शास्त्यालाच विचारावे आणि त्या शास्त्याने तो कुशल धर्मी आहे</span>, <span lang="MR">कुशल धर्माचाच अनुभव करणारा आहे याची खात्री करून दिली पाहिजे.अशाप्रकारे
चिकित्सा करून</span>, <span lang="MR">विविध अंगांनी खात्री करून घेतल्यावर वरील
सर्व कसोट्यांवर जो शास्ता उतरेल त्याच्याकडेच उपदेशासाठी जाणे योग्य होय. कारण
चिकित्सा केल्यानंतर जी श्रद्धा उत्पन्न होते ति अभेद्य असते जी या जगामध्ये
कोणत्याहि जीवाच्या द्वारे नष्ट होऊ शकत नाही.</span><o:p></o:p></span></div>
</div>
<u1:p></u1:p>
<br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt;">
<span lang="MR">जगामध्ये अनेक प्रकारचे संप्रदाय अस्तित्वात आहेत
ज्यांच्यानुसार जे पवित्र समजल्या जाणाऱ्या पुस्तकामध्ये लिहिलेले आहे तेच सर्व
गोष्टींच्या साठी प्रमाण आहे</span>, <span lang="MR">बाकी त्याविरुद्ध जे काही
सांगितले जाते ते सर्व चुकीचे आहे आणि जो कोणी या ग्रंथांची आणि</span> <span lang="MR">संस्थापकांची चिकित्सा करेल तो नरकात जाईल हि भीती दाखविली जाते. यामुळे
भयभीत झालेला मनुष्य विशिष्ट ग्रंथावर अंधपणे विश्वास ठेवतो यामुळे तो गुलाम बनून
त्याची बौध्दिक प्रगती खुंटते. परंतु भगवान बुद्धांनी आपल्या शासनामध्ये कोणत्याही
धर्मग्रंथांना प्रमाण मानण्याचा उपदेश केला नाही एवढेच नाही तर त्यांच्या स्वतःवर
सुद्धा कोणी अंधपणे विश्वास ठेवू नये असे त्यांचे मत होते. <span style="color: red;">तर त्यांनी तथागतांवर
विश्वास ठेवण्यापूर्वी त्यांची चिकित्सा करण्याचा सल्ला दिला आहे</span></span><span style="color: red;">, <span lang="MR">एवढे धाडस जगातील कोणत्याही संप्रदाय संस्थापकांनी केले नाही. भगवान बुद्धांनी
सांगितलेल्या ह्या शास्त्याची चिकित्सा करण्याच्या मार्गावरून प्रत्येक व्यक्तीने
विविध प्रकारचे दावे करणाऱ्या जगातील प्रत्येक संप्रदाय संस्थापकाची चिकित्सा
करावी.</span></span><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<blockquote class="tr_bq">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-family: "arial unicode ms" , serif; font-size: large;">सुचना : आम्हाला असे आढळून आले आहे कि या ब्लॉग वरील अनेक लेख काही लोक कॉपी करून स्वतःच्याच नावावर शेयर करीत कॉपीराईट कायद्याचे सर्रास उल्लंघन करतात, त्या सर्वांना आमचे सांगणे आहे कि ह्या ब्लॉगवरील काहीही मजकूर कॉपी करण्यापूर्वी आमची परवानगी घेणे आवश्यक आहे. सर्वांनी याची नोंद घ्यावी.....</span></div>
</blockquote>
<br />
<span style="color: #002060; font-family: "arial unicode ms" , sans-serif; font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: justify;">हे सुध्दा वाचा :</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div>
<ul style="text-align: left;">
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/10/blog-post.html" target="_blank"><span style="color: blue;">भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे गैरसमज</span></a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.com/2015/05/blog-post.html" target="_blank"><span style="color: blue;">धर्माची व्याख्या</span></a></li>
<li><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2014/05/blog-post.html" style="font-family: 'Arial Unicode MS', sans-serif; font-size: 14pt;"><span lang="MR"><span style="color: blue;">मंगल मैत्री आणि करूणेचा शास्ता</span></span></a></li>
</ul>
</div>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span lang="MR" style="font-family: "arial unicode ms" , "sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-9831442284083137042014-11-11T18:43:00.001-08:002017-09-17T04:56:57.726-07:00 तीन प्रकारच्या मिथ्या (नास्तिक) मान्यता<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br /></div>
<h2 style="text-align: left;">
<span style="color: red;">प्रस्तावना :</span></h2>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
आज आपल्या सभोवताल विविध जाति, संप्रदायाचे लोक राहतात. परंतु प्रत्येकाच्या मान्यता (श्रद्धा) एकमेकांच्या पासून भिन्न असतात. सामान्यतः आपल्या समाजामध्ये आपल्याला दोन मुख्य प्रकारच्या मान्यता दिसून येतात : </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"> आस्तिक</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue;"> नास्तिक </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"> ह्या दोन्ही मान्यता एकाच नदीचे दोन किनारे आहेत. जे कधीच एकमेकांच्या जवळ येऊ शकत नाहीत. ह्या दोन्ही परंपरेतील विद्वानांचा असा दावा आहे कि, आमच्याच मान्यता सत्यआहेत, बाकीच्यांच्या मिथ्या. भगवान बुध्द आस्तिक कि नास्तिक याबाबतीत अनेकांच्या मनात अनेक प्रश्न आहेत. परंतु मी सांगतो पारंपारिक पाली तीपिटक वाचल्यावर आपल्याला समजून येईल कि, भगवान ना आस्तिक मतप्रवर्तक ना नास्तिक मतप्रवर्तक त्यांचा मार्ग हा दोघांच्या मधला मार्ग होता. हेच कारण असेल कि आजच्या काळात आपल्याला आस्तिकच नाहीत तर नास्तिक सुद्धा भगवान बुद्धांच्या मार्गाला फसवा मार्ग आहे असे असा प्रचार करताना दिसतात. हा प्रसंग आज नव्याने जन्माला अशातला भाग नाही, त्यांच्या समकाळात सुद्धा नास्तिक आणि आस्तिक अशा दोन्ही मतप्रवाहामध्ये त्यांचे विरोधक होते. कारण बुद्धांनी आस्तिकच नाहीत तर नास्तिक परंपरेतील अनेक चुकीच्या मान्यतांचा विरोध केला होता. असो.... असे असले तरी खरी स्पर्धा ह्या कट्टर आस्तिक आणि कट्टर नास्तिक यांच्यातच असते. त्यामुळे सर्वच प्रकारच्या मान्यता असलेल्या लोकांनी ह्या महत्वपूर्ण लेखाचे वाचन अवश्य करावे. </span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br />
</span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
अगदी आजच्या प्रमाणेच बुद्धांच्या काळात सुद्धा ईश्वरवादी तसेच निरीश्वरवादी लोक सुद्धा होते, त्यांच्या विविध प्रकारच्या मान्यता होत्या, त्यांच्यापैकी कोणत्या मान्यता मिथ्या आणि कोणत्या मान्यता सम्यक याचा उपदेश भगवानांनी अंगुत्तर निकायाच्या तिकनिपातातील विभिन्न वाद सुत्ता मध्ये केला आहे. त्याचा सारांश इथे देत आहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;">मिथ्या (नास्तिक) मान्यता :</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;"> काही श्रमण आणि ब्राह्मण अशा मताचे आहेत कि, मनुष्य जे काही सुखकर किंवा दुःखकर अनुभव करतो ते सर्व त्याच्या पूर्व जन्मात केलेली कर्मांचे फळ आहे.</li>
<li style="text-align: justify;">काही श्रमण आणि ब्राह्मण अशा मताचे आहेत कि, मनुष्य जे काही सुखकर किंवा दुःखकर अनुभव करतो ते सर्व ईश्वर निर्मित आहेत.</li>
<li style="text-align: justify;"> काही श्रमण आणि ब्राह्मण अशा मताचे आहेत कि, मनुष्य जे काही सुखकर किंवा दुःखकर अनुभव करतो ते कोणत्याही कारणाविना घडत आहेत, त्यांच्या मागे कोणतेच कारण नाही.</li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h2 style="text-align: justify;">
<span style="color: red;">विवेचन :</span></h2>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h3 style="text-align: justify;">
<span style="color: #351c75;">प्रथम मिथ्या धारणा :</span></h3>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #351c75;"><br />
</span> </div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;"> काही श्रमण आणि ब्राह्मण अशा मताचे आहेत कि, मनुष्य जे काही सुखकर किंवा दुःखकर अनुभव करतो ते सर्व त्याच्या पूर्व जन्मात केलेली कर्मांचे फळ आहे. त्यांना मी विचारतो कि आयुष्यमान तुमच्या मतानुसार पूर्व जन्मातील कर्मांच्या फळानुसारच लोक प्राणी हिंसा करणारे, चोरी करणारे बनतात, अब्रह्मचारी बनतात. काय पूर्व जन्माच्या फळाच्या स्वरूपातच लोक शिवीगाळ करणारे, व्यर्थ बडबड करणारे बनतात, पूर्वजन्मातील कर्मांच्या स्वरूपातच लोक लोभी, क्रोधी बनतात, किंवा पूर्वजन्मातील कर्मांच्या फळाच्या स्वरूपातच लोक मिथ्या (नास्तिक, आंधळी, सत्याचे दर्शन नसलेली) दृष्टी वाले बनतात.</li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
याप्रकारे पुर्वाकार्मांनाच सर्वकाही मानणाऱ्या लोकांच्या मनात कसल्याही प्रकारची इच्छा जागत नाही, ना ते कसल्याही प्रकारचे प्रयत्न करतात. ते कोणत्याच प्रकारचे कार्य (कर्म) करण्याची आवश्यकता समझत नाहीत. तेव्हा त्यांना श्रमण कसे म्हटले जाऊ शकते ? ते अनारक्षित आहेत कारण त्यांची स्मृती नष्ट झाली, अर्थात त्यांचे इंद्रिय असंयमित आहेत,ते स्मृतिमान नाहीत. अशा प्रकारच्या मतांच्या लोकांवर हा माझा आरोप आहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: red;">उदाहरण :</span></b> भगवान बुद्धांच्या काळात निर्गंथ (जैन) नावाचे श्रमण होते, ज्यांचा अशा प्रकाराचा सिद्धांत होता. या मताच्या अनुसार आपल्याला येणारे सुखकर आणि दुःखकर अनुभव हे आपल्या पूर्व जन्मातील कर्मावर आधारित असते. म्हणून या जन्मात काही कर्म केले नाहीत तर पुढील जन्मात काही भोगावे लागणारच नाही, हा त्यांचा सिद्धांत असल्यामुळे ते सर्व प्रकारच्या कर्मांचे क्षय करण्यातच गुंतले राहतात, त्यानुसार ज्याने आपल्या सर्व कर्मांचे क्षय केले त्याला निर्वाण किंवा मोक्ष प्राप्ती झाली असे म्हणतात.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h3 style="text-align: justify;">
<span style="color: #351c75;">दुसरी मिथ्या धारणा : </span></h3>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #351c75;"><br />
</span> </div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;">काही श्रमण आणि ब्राह्मण अशा मताचे आहेत कि, मनुष्य जे काही सुखकर किंवा दुःखकर अनुभव करतो ते सर्व ईश्वर निर्मित आहेत. त्यांना मी विचारतो - कि प्राणी हिंसा करणारे, चोरी करणारे, अब्रह्मचारी, शिवीगाळ करणारे, व्यर्थ बडबड करणारे, लोभी, क्रोधी, मिथ्यादृष्टीसंपन्न, इत्यादी सर्व जे काही जीव आहेत ते सर्व ईश्वरनिर्मित फळाच्या स्वरूपातच बनतात.?</li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
याप्रकारे, ईश्वरनिर्मिती मुळेच सर्वकाही घडणाऱ्या लोकांच्या मनात कसल्याही प्रकारची इच्छा जागत नाही, ना ते कसल्याही प्रकारचे प्रयत्न करतात. ते कोणत्याच प्रकारचे कार्य (कर्म) करण्याची आवश्यकता समजत नाहीत. तेव्हा त्यांना श्रमण कसे म्हटले जाऊ शकते ? ते अनारक्षित आहेत कारण त्यांची स्मृती नष्ट झाली, अर्थात त्यांचे इंद्रिय असंयमित आहेत,ते स्मृतिमान नाहीत. अशा प्रकारच्या मतांच्या लोकांवर हा माझा आरोप आहे.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><span style="color: red;">उदाहरण </span></b>: आज जे काही लोक स्वतःला आस्तिक समजतात, त्यांच्या अशा मिथ्या मान्यता आहेत, त्यांच्या मते आपल्या सोबत ज्या काही सुखदायक किंवा दुःखदायक गोष्टी घडत असतात त्या सर्व सृष्टीनिर्मात्या ईश्वराच्या इच्छेनेच घडतात अशी त्यांची मान्यता आहे. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h3 style="text-align: justify;">
<span style="color: #351c75;">तिसरी मिथ्या धारणा :</span></h3>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;">काही श्रमण आणि ब्राह्मण अशा मताचे आहेत कि, मनुष्य जे काही सुखकर किंवा दुःखकर अनुभव करतो ते कोणत्याही कारणाविना घडत आहेत, त्यांच्या मागे कोणतेच कारण नाही. त्यांना मी विचारतो कि - प्राणी हिंसा करणारे, चोरी करणारे, ब्रह्मचारी, शिवीगाळ करणारे, व्यर्थ बडबड करणारे, लोभी, क्रोधी, मिथ्यादृष्टीसंपन्न, इत्यादी सर्व जे काही जिव आहेत, ते सर्व कोणत्याही हेतुविना (कारणाविना, योगायोगाने) बनतात का ?</li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
याप्रकारे अशा मान्यतेच्या लोकांमध्ये जे समजतात कि घडणाऱ्या गोष्टी कोणत्याही कारणाविना, कोणत्याही हेतुविना घडतात त्यांच्या मनात कसल्याही प्रकारची इच्छा जागत नाही, ना ते कसल्याही प्रकारचे प्रयत्न करतात. ते कोणत्याच प्रकारचे कार्य (कर्म) करण्याची आवश्यकता समजत नाहीत. तेव्हा त्यांना श्रमण कसे म्हटले जाऊ शकते ? ते अनारक्षित आहेत कारण त्यांची स्मृती नष्ट झाली, अर्थात त्यांचे इंद्रिय असंयमित आहेत,ते स्मृतिमान नाहीत. अशा प्रकारच्या मतांच्या लोकांवर हा माझा आरोप आहे. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;"><b>उदाहरण :</b></span> भगवान बुद्धांच्या काळात अजित केसकंबल नावाचा एक नास्तिक मतप्रवर्तक होता, त्याची आणि त्याच्या पंथाची अशी मान्यता होती कि घडणाऱ्या गोष्टी कोणत्याही कारणाविना (योगायोगाने) घडत असतात. आज स्वतःला जे लोक नास्तिक समजात त्यांचीही अशीच मान्यता आहे, कि घडणाऱ्या सर्व गोष्टी कोणत्याही कारणाविना (योगायोगाने) घडत असतात. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
अशाप्रकारे भगवान बुद्धांच्या मतानुसार वरील तीन मान्यता ह्या मिथ्या (नास्तिक) मान्यता आहेत, ज्याच्या मान्यता ह्या सम्यक नाहीत, मिथ्या आहेत ते अज्ञानाच्या घोर अंधकारात खितपत पडलेले असतात. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h2 style="text-align: justify;">
<span style="color: red;">विवेचन : </span></h2>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;"> ज्या लोकांची अशी धारणा आहे कि घडणाऱ्या सर्व सुखदायक आणि दुःखदायक गोष्टी ह्या पूर्वजन्माच्या कर्माचे फळ आहेत. त्यांनी सांगावे कि - तुम्हाला परीक्षेत बरे किंवा वाईट मार्क्स मिळाले, अपघात झाला, नौकरी मिळाली इत्यादी सर्व बऱ्या वाईट गोष्टी ते पूर्वजन्मात केलेल्या कर्माचे फळ आहेत काय...? सचिन तेंडुलकर चांगला क्रिकेटर बनला, त्यांना भारतरत्न हा सन्मान मिळाला, नरेंद्र मोदी प्रधानमंत्री बनले, कसाब ला फाशी झाली ते त्यांच्या पूर्वजन्मात केलेल्या कर्माचे फळ आहे काय..? भारताने क्रिकेट विश्वचषक जिंकला, ऑलिम्पिक मध्ये केवळ एक पदक जिंकले हे पदक विजेत्याचे पूर्वजन्मातील केलेल्या कर्माचे फळ आहे काय..? जर पूर्वजन्मातील कर्मांद्वारे तुमचे आजचे जीवन घडणार असेल तर मग आता प्रयत्न करून काय उपयोग..?</li>
</ul>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;"> ज्या लोकांची अशी धारणा आहे कि घडणाऱ्या सर्व सुखदायक आणि दुःखदायक गोष्टी ह्या सर्व ईश्वराच्या इच्छेनेच घडणाऱ्या आहे, सर्व गोष्टींचा निर्माता ईश्वर आहे, त्याच्या इच्छे विरुद्ध काहीच होत नाही. त्यांनी सांगावे कि - तुम्हाला परीक्षेत बरे किंवा वाईट मार्क्स मिळणे, नौकरी मिळणे किंवा न मिळणे इत्यादी सर्व ईश्वराच्या मर्जीत आहे. तर मग तुम्ही अभ्यास कशाला करता ? म्हणजे कोणी अभ्यास करो किंवा न करो, परीक्षेत पास केवळ ईश्वरच करवतो, जर तसे आहे तर मग नापास होणाऱ्या लोकांनी त्याचे काय घोडे मारले होते.. त्यांच्यातील बरेच लोक तर ईश्वराचे परम भक्त असतात. सचिन तेंडुलकर क्रिकेट चा बादशहा ईश्वराच्या इच्छेने झाला कि त्याच्या इच्छेच्या विरुध्द..? त्यामध्ये त्याचे कर्तुत्व नव्हते काय..? समजा भारत आणि पाकिस्तान दरम्यान क्रिकेट चा सामना सुरु आहे, जेव्हा भारत सामना जिंकतो तेव्हा पाकिस्तान्यांचा देव सुध्दा भारताला जिंकवतो काय. किंवा पाकिस्तान ने सामना जिंकला यामध्ये भारतातील देवांची सुद्धा इच्छा असेलच, म्हणूनच रुसलेल्या ईश्वराला (देवतांना) खुश करण्यासाठी (जेणे करून भारत क्रिकेट सामना जिंकावा यासाठी अनेक प्रकारचे यज्ञ सुद्धा केले जातात. (इथे कथित ईश्वर मानवी भावनांचा गुलाम आहे हे समजते.) त्यांनी आमच्या प्रार्थना स्थळांना हानी पोहोचविली म्हणून आम्ही त्यांची हत्या करणार, अशी विचारांचे काही ईश्वरवादी असतात. परंतु ते कधी असा विचार करताना दिसत नाहीत, कि जे काही घडले त्यात ईश्वराची काहीच इच्छा नसेल काय.....?</li>
</ul>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
<div>
<div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;"> काही लोकांची अशी धारणा आहे कि घडणाऱ्या सर्व सुखदायक आणि दुःखदायक गोष्टी कोणत्याही हितुविना, कोणत्याही कारणाविना (योगायोगाने) घडणाऱ्या आहेत. - वरील ज्या दोन मिथ्या (नास्तिक) धारणा आहेत, त्या आज स्वतःला आस्तिक समजणाऱ्या लोकांमध्ये आढळतात. परंतु हि धारणा स्वःताला आस्तिक समजणाऱ्या लोकांमध्ये सापडते. त्या लोकांची अशी धारणा आहे कि घडणाऱ्या सर्व सुखदायक आणि दुःखदायक गोष्टी ह्या कोणत्याही कारणाविना घडत असतात. परंतु त्यांची हि धारणा मिथ्या आहे, घडणाऱ्या प्रत्येक गोष्टीच्या मागे कोणते न कोणते कारण असते. आणि जी गोष्ट घडण्याच्या मागे कोणते कारण राहत नाही त्या गोष्टीला चमत्कार असे म्हणतात.</li>
</ul>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<h2 style="text-align: justify;">
<span style="color: red;">उदाहरण :</span></h2>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;"> सचिन तेंडुलकर महान क्रिकेटर बनला ते कोणत्याही कारणाविना (योगायोगाने) ?</li>
<li style="text-align: justify;"> मोदी प्रधानमंत्री बनले ते योगायोगाने ?</li>
<li style="text-align: justify;"> कॉंग्रेस निवडणूक हरली</li>
<li style="text-align: justify;"> फडणवीस मुख्यमंत्री झाले.</li>
<li style="text-align: justify;"> भारत मंगळावर गेला.</li>
<li style="text-align: justify;"> अमेरिका महासत्ता आहे,</li>
<li style="text-align: justify;"> जगात काही लोक श्रीमंत तर काही लोक गरीब आहेत.</li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
इत्यादी अनेक उदाहरणे सांगता येतील जे सिध्द करतात कि घडणाऱ्या प्रत्येक सुखदायक किंवा दुःखदायक गोष्टी मागे कोणते ना कोणते कारण असते. वरील ज्या गोष्टी सांगितल्या आहेत त्या घडण्याच्या मागे कोणते ना कोणते कारण आहे, त्या योगायोगाने घडलेल्या नाहीत. त्यासाठी त्यांनी तशी कर्मे केली आहेत आणि त्याची फळे ति भोगत आहेत. तुम्ही सुद्धा तुमच्यासोबत घडणाऱ्या प्रत्येक गोष्टीकडे विशेष लक्ष द्या आणि अनुभव करा कि त्यां घडण्याच्या मागे कोणते न कोणते कारण असेलच. आणि ज्याची कारणे आपण समजू शकले नाहीत याचा अर्थ आपले ज्ञान कुठे तरी कमी आहे असाच होतो.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
भगवान बुद्धांनी या तीन मिथ्या मान्यतांचा उपदेश केल्यानंतर सम्यक धर्माचा उपदेश अंगुत्तर निकायाच्या तिकनिपातातील विभिन्न वाद सुत्ता मध्ये केला आहे, आपण ते पूर्ण सुत्त वाचून काढावे. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
विभिन्न वाद सुत्त इथे वाचा :</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
<ul style="text-align: left;">
<li><a href="http://metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara1/3-tikanipata/007-mahavaggo-e.html" target="_blank">English Translation</a></li>
<li><a href="http://tipitaka.org/hindi/anguttaraNikaya/trikanipata%286-10%29.pdf" target="_blank">Hindi translation form Vipassana Research Institute</a></li>
</ul>
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-54859875377642377392014-10-28T00:09:00.000-07:002017-09-17T04:55:57.461-07:00भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन आणि निर्माण होणारे गैरसमज<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
इतिहासात डोकावुन बघितले तर असे आपल्या लक्षात येईल की प्राचीन काळापासुन धर्माच्या विरोधकांनी बुद्ध, धम्म आणि संघाच्या बाबतीत अफवा पसरवायला सुरुवात केली होती. भगवान बुद्ध, धर्म आणि संघाबद्दल लोकांच्या मनात आकस निर्माण करण्यासाठी "जेणे करुन लोक बुद्ध, धर्म आणि संघाची निंदा करोत" या ध्येयाला डोळ्यासमोर ठेवुन धर्माच्या विरोधकांनी लोकांची दिशाभुल करण्या करीता अनेक प्रकारच्या अफवा पसरविल्या, धर्माचा अपप्रचार केला.</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
पशू पेक्षाही रानटी जीवन जगणाऱ्या माणवाला मानवता शिकविणाऱ्या धर्ममार्गाला त्याच्याच मायदेशातुन हद्दपार करुन त्यांच्या अशा प्रयत्नामध्ये थोड्याफार प्रमाणात का म्हणता येईना पण ते यशस्वी झाले. शतकानुशतके आपल्या मातृभुमीपासुन दुर राहिलेल्या ह्या कल्याणकारी धर्माचे त्याच्या मायदेशात मोठ्या थाटामध्ये स्वागत झाले. परंपरेने चालत असलेल्या अपप्रचार अनेक माध्यमांद्वारे दुर होऊ लागले. असे असले तरी सुद्धा धर्माच्या संबंधी अपप्रचाराच्या द्वारे पेरण्यात आलेले अनेक चुकीचे समज आजही आपल्याला दिसुन येतात. एक धर्म अनुयायी म्हणुन अशा चुकीच्या प्रचारांना दुर करणे आपले एक कर्तव्य समजुन "भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन" या विषयावर एक लेख लिहित आहे. या लेखा द्वारे मिळणाऱ्या महत्वपुर्ण उपदेशाला ग्रहण करा....</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
भगवान बुद्धांचे शेवटचे जेवन याबाबतीत प्रामुख्याने असे सांगीतले जाते की त्यांनी डुकरांचे मांस खाऊन आपली जीवनयात्रा संपविली. अलीकडेच काही बामसेफी विचारजंत असा प्रचार करताना आपल्याला दिसतात कि चुंद नावाच्या लोहाराने ब्राह्मणांच्या कडुन बुद्धांची हत्या करण्याची सुपारी घेतली होती. त्या अनुशंगाने त्याने अन्नामध्ये विष मिसळवुन ते अन्न भगवान बुद्धांना खायला दिले आणि अशा प्रकारे त्यांची हत्या केली गेली. माझ्यामते ही दोन्ही मते खोडसाळ आणि धर्म विरोधी आहेत...</div>
<br />
<br />
त्यासाठी आपण पुढील गोष्टींचा विचार करु :<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
१. ज्या उपासकाने भगवान बुद्धांना शेवटचे अन्न दान दिले त्याचे 'चुंद' हे नाव डुकरांची कत्तल करणाऱ्या व्यक्तीच्या नावासोबत गोंधळात पडले. इथे लोक हे विसरतात की - तो डुकरांची कत्तल करुन त्यांचे मांस विकणारा 'चुंद' नावाचा व्यक्ती हा भगवान बुद्धांच्या महापरीनिर्वाणाच्या आधीच मरण पावलेला आहे.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
२. ज्या उपासकाने भगवान बुद्धांना शेवटचे अन्न दान दिले त्यांचे नाव 'चुंद करमारपुत्र' होते, जो व्यवसायाने सोनार होता, दागीन्यांचा व्यापारी होता. कुशीनाऱ्याच्या वाटेवर पावा येथील ह्याच उपासकाच्या आरामांत भगवान बुद्धांनी रात्र घालविली. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
३. तीन महिन्यांच्यापुर्वी भगवान बुद्धांनी सांगीतले होते कि येणाऱ्या वैशाख पौर्णिमेला कुशीनारा येथे त्यांचे महापरिनिर्वाण होणार आहे. कारण सहा महिन्यांपासुन भगवान बुद्धांचे प्रकृती खालाविली होती, पोटाच्या विकाराने ते अशक्त बनले होते. भगवान बुद्धांची बिघडलेल्या तब्येतीला पाहुन 'चुंद करमारपुत्त' ह्यांनी अतुल नावाच्या तत्कालीन प्रसीद्ध डॉक्टरांच्या सल्ल्याने एक औषधीयुक्त पदार्थ बनविला ज्यामध्ये स्वतः भगवान बुद्धांचा सुद्धा समावेश होता. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
४. त्या औषधीयुक्त पदार्थाला पाली भाषेमध्ये 'सुकर मद्दव' असे म्हटले गेले. इथुनच सर्व गोची झाली.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
५. सामान्यतः 'सुकर' या शब्दाचा अर्थ डुक्कर असा घेतला जातो. या शब्दसाधर्म्यामुळे धर्माच्या विरोधकांनी 'डुकराच्या भाजीची' दंतकथा रचली. </div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
सामान्यतः कोणत्याही व्यक्तीला जो पोटाच्या विकाराने ग्रस्त आहे पचायला जड असल्यामुळे त्याला मांस खायला दिले जात नाही. दुसरीकडे उच्चवर्णीय भारतीय समाज (क्षत्रीय, ब्राह्मण, वैश्य) हे सर्व शाकाहारी होते. याच धर्तीवर निःशंक शाकाहारी असलेला 'चुंद करमारपुत्र' सारखा श्रीमंत व्यापारी मांस वाढणे शक्य नाही ते सुद्धा बुद्धांना जे त्यांच्या समाजात पाप समजले जाते.</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
नेपाळ आणि भारतातील गोरखपुर (पावा आणि कुशीनारा गोरखपुर जिल्ह्यामध्ये येतात) जिल्ह्यामध्ये राहणारे आत्तासुद्धा अशा अनेक प्रकारचे मश्रूम खातात. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
१. सुकर मद्दव : एखाद्या विशीष्ट जमीन पट्ट्यावर काही डुकरे चिखल करुन तिथे घाण करतात, अशा जमीनीवर जे मश्रूम उगविले जातात त्याला सुकर मद्दव असे म्हणतात.</div>
<br />
त्याचप्रमाणे :<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
२. अजा मद्दव : एखाद्या विशीष्ट जमीन पट्ट्यावर काही बकरे चिखल करुन घाण करतात आणि त्या जमीनीवर जे मद्रव उगवतात त्यांना अजा मद्दव असे म्हणतात.</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
३. गोमद्दव : एखाद्या विशीष्ट जमीन पट्ट्यावर चिखल करुन गायी तिथे घाण करतात अशा जमीनीवर जे मद्रव उगवतात त्यांना गोमद्दव असे म्हणतात. </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
४. बेलुवमद्दव : काही विशीष्ट मद्रव वेळु च्या झाडाखाली उगवतात त्यांना बेलुवमद्दव असे म्हणतात.</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
कुशीनाऱ्याचे आदरणीय महापंडीत अच्छुतानंद थेरो, बुद्धमित्त थेरो, काठमांडु चे अमृतानंद थेरो, लुंबीनी चे मैत्री थेरो आणि अनेकांच्या मते सुकर मद्दव हा अत्यंत पचनशील पदार्थ आहे जो पोटाच्या विकारग्रस्तांना दिला जातो. नेपाळ आणि परीसरात रुग्णांसाठी आजही औषधी म्हणुन ह्या पदार्थाचा वापर केला जातो. </div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
सुकर मद्दव प्रमाणेच पोटाच्या विकारावर औषधीयुक्त असा पदार्थ अस्तित्वात आहे ज्याला सुकर बन असे म्हणतात. पाश्चात्य देशांमध्ये त्याला ‘Hog Mushrooms’ असे म्हणतात.</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
अशा प्रकारचे मद्रव अत्यंत दुर्मीळ आहेत. जे उच्च रक्तदाब, मधुमेह, कर्करोग, कमकुवत दृष्टी इत्यादी आजारांवर सहजपणे मात करु शकते. </div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
वरील सर्व पुरावे आपल्याला सांगतात की भगवान बुद्धांनी आपल्या अंतीम जेवनामध्ये औषधीयुक्त सुकर मद्रवाचे सेवन केले होते., डुकराच्या मांसाचे नाही. त्यामुळे भगवान बुद्धांनी आपल्या शेवटच्या जेवनामध्ये डुक्कराच्या मांसाचे सेवन केले नव्हते हा प्रश्न निकालात येतो.</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
तर जे कोणी बामसेफी विचारांचे लोकं हा प्रचार करतांना दिसतात की - चुंदाने ब्राह्मणांच्या सांगण्यावरुन बुद्धांची हत्या केली होती. त्यांचा हा अपप्रचार मला वरील प्रचारापेक्षा घातक वाटतो., माझ्यामते तर हा धर्मद्रोह आहे. अशा अपप्रचारकांनी सुद्धा लक्षात ठेवावे कि, स्वतः भगवान बुद्धांनी म्हटले आहे - ना कोणी मार किंवा ब्रह्मा, ना कोणी श्रमण किंवा ब्राह्मण, देवांच्या सहित मनुष्य सुद्धा बुद्धांची हत्या करु शकत नाही.... </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
एवढेच नाही तर संबोधी प्राप्तीच्या वेळेस सुजाताने दिलेली खिर आणि चुंद कारमार पुत्र यांच्याद्वारे दिलेले सुकरमद्दव हे बुद्धांच्या जीवनातील सर्वात अविस्मरणीय आहेत... </div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
अशा अपप्रचारांना बळी पडलेले तसेच अपप्रचार करणारे या सर्व गोष्टींचा विचार करतील अशी आशा आहे....<br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6316756106928411030.post-81313739349766379872014-07-26T07:56:00.001-07:002017-09-17T04:55:05.191-07:00आषाढ पौर्णिमेचे महत्व <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
भगवान बुद्धांच्या जीवनामध्ये प्रत्येक पौर्णिमेचे स्वतःचे एक वेगळेच महत्व आहे. परंतु आषाढ पौर्णिमेचा दिवस त्यांच्या जीवनामध्ये एक अतिमहत्वाचा दिवस आहे- कारण याच दिवशी </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: blue;"><div style="text-align: justify;">
१. महामायेस गर्भधारणा </div>
<div style="text-align: justify;">
२. बोधीसत्वाचे महाभिनिष्क्रम</div>
<div style="text-align: justify;">
३. धर्मचक्र प्रवर्तन</div>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: red;"><div style="text-align: justify;">
१. महामायेस गर्भधारणा :</div>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
भगवानांच्या जीवनातील हा प्रसंग अत्यंत महत्वाचा आहे. शुद्धोधन राजाची पत्नी महामाया हिला गर्भधारणा झाली. एका अर्थाने भविष्यातील बुद्धांचा जन्म महामायेच्या गर्भात झाला होता.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
शेकडो वर्षांपूर्वीची गोष्ट आहे. अमरावती नावाच्या संपन्न शहरामध्ये एका पिढीजात सदाचारी आणि श्रीमंत दाम्पत्याला सुमेध नावाचा मुलगा झाला. सुमेध शिक्षण घेत असतानाच त्याच्या पालकांचे निधन झाले. वयात आल्यावर तो परिव्राजक बनला. पुढे त्याची भेट भगवान दीपंकर बुद्ध यांच्यासोबत झाली. त्यावेळी भगवानांनी सांगितले कि, भविष्यात हा सुमेध सुद्धा बुद्धत्वाची प्राप्ती करून घेणार आहे. त्यानंतर सुमेधाने अनेक जन्म घेऊन पारमिता पूर्ण करून अनेक जन्म इंद्रपद, बोधीसत्व, ब्रह्मपद, इत्यादी पदे भुषवीत बुद्धपदाकडे वाटचाल केली आणि शाक्यांचे राजे शुद्धोधन आणि राणी महामाया यांच्या घरी आपला शेवटचा जन्म घेण्याचे ठरविले. एकदा निद्रावस्थेत असताना महामायेला स्वप्न पडले. स्वप्नात सुमेध नावाचा बोधीसत्व तिच्यापुढे प्रगट झाला आणि तिला म्हणाला – मी माझा शेवटचा पृथ्वीवर घेण्याचे ठरविले आहे. तू माझी माता होशील काय ....? महामायेने होकारार्थी उत्तर दिल्याबरोबर , स्वप्न तुटले आणि तिला जाग आली, अशा प्रकारे महामायेला गर्भधारणा झाली.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: red;"><div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;">२. बोधीसात्वाचा गृहत्याग : </span> बोधीसत्व सिद्धार्थाच्या गृहत्यागासंबंधी अनेक मते-मतांतरे आहेत. पारंपरिक पद्धतीने असे सांगितले जाते की, बोधीसात्वाने गृहत्याग मध्यरात्री कोणालाही न सांगता केला. पण त्यांनी गृहत्याग सर्वांच्या सोबत केला . या गोष्टीला त्रिपिटकातही आधार आहे. असो,, आपण यां मुद्याला बाजूला ठेवूया......</div>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
बोधीसत्वाने गृहत्याग केला याला बरेच लोक त्याचा बेजबाबदार पणा समजतात. खरच तसे होते काय....?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
या गोष्टीच्या मुळापर्यंत जाताना आपल्याला समजून घ्यायला हवे कि, बोधीसात्वाला त्याच्या परिवाराला सोडून जाणे काही साधी आणि सोपी गोष्ट नव्हती. त्याने त्याच्या गृह्त्यागाच्या पूर्वी भरपूर विचार केला. आन त्याने त्याच्या परिवार आणि समाज यांच्यापैकी समाजाला निवडले. गृहत्याग करून त्यांनी बुद्धत्वाची प्राप्ती केली, दुःख मुक्तीचा मार्ग शोधला, त्यांनी जगाला करूणा शिकविली. त्यांनी त्यावेळी केलेली त्यागामुळे आपल्याला त्यांच्या शिकवणीचा आधार मिळाला, आपल्याला निर्वाणाचा मार्ग जाणता आला. कित्येक लोकांनी निर्वानाचे सुख प्राप्त केले, हे सर्व शक्य झाले ते बोधीसत्वाने त्यां वेळेस केलेल्या गृहत्यागामुळे . म्हणून बोधीसत्वाचे हे कृत्य बेजबाबदार पनाचे नव्हते तर अखिल विश्वाच्या कल्याणाकरीता केलेल्या त्यागाचे सर्वोत्कृष्ट उदाहरण होते.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx7VdoqQxIn-OISOmlaSOgtDHuNKXHXkc3AlxQYpAS8nkHhW35fnpncw8pIxrooOhP9qLLiR8YI-L3-fq7XUIAAUzQW1gaBhebx_tprOp0AY3KDKNPUYDbUKdL1kLtoseIJZlP-x_kqT0/s1600/10459919_691149974303059_794057340508439561_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx7VdoqQxIn-OISOmlaSOgtDHuNKXHXkc3AlxQYpAS8nkHhW35fnpncw8pIxrooOhP9qLLiR8YI-L3-fq7XUIAAUzQW1gaBhebx_tprOp0AY3KDKNPUYDbUKdL1kLtoseIJZlP-x_kqT0/s400/10459919_691149974303059_794057340508439561_n.jpg" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="color: red;"><div style="text-align: justify;">
<span style="color: red;">३. पहिले धर्मचक्र प्रवर्तन : </span> बोधीसत्वाने अनेक जन्म पारमिता पूर्ण करून बुद्धपदाकडे वाटचाल केली, त्यांनी मानवाच्या संपूर्ण दुःखमुक्तीच्या मध्यम मार्गाचा, निर्वाण प्राप्तीचा शोध लावला. ज्याचे सार चार आर्यसत्य यांच्यावर आधारलेले आहे, अशा धर्माचा त्यांनी शोध लावला. बुद्धत्व प्राप्तीनंतर भगवान बुद्धांनी काही दिवस उरुवेलाच्या वनात निर्वाण सुखाचा आनंद घेत घालविले. भगवान उपदेश करीत नाहीत हे पाहून, चिंताग्रस्त ब्रह्म सहम्पती ब्रह्म लोक सोडून भगवानांच्या समोर प्रगट झाला अंड हात जोडून भगवानांना म्हणाला – <span style="color: blue;"> हे वीर, उठा, आपण संग्राम जिंकले आहात... आपला भार उतरला गेला आहे, ज्याप्रमाणे पर्वताच्या माथ्यावरून एखादा मनुष्य खालील लोकांकडे पाहतो. त्याचप्रमाणे आपण प्रज्ञेच्या शिखरावरून दुःखाच्या सागरात बुडालेल्या यां जगाकडे पहा.. ऋणमुक्त जगात विहार करा.. भगवान धर्माचा उपदेश करा.. हे सुगत, धर्मोपदेश करा, समजणारे सुद्धा मिळतील</span></div>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
भगवानांनी ब्रह्म सहम्पतीची विनंती ऐकून धर्माचा उपदेश करण्याचा निर्णय घेतला. त्यांचा हा धर्म गंभीर स्वरूपाचा होता. त्यामुळे सर्वप्रथम त्यांनी या धर्माचा उपदेश कोणाला करावा हा प्रश्न त्यांचं समोर पडला. त्यावेळी बोधिसत्व अवस्थेत असताना त्यांचे गुरु आलार कालाम आणि उद्दक रामापुत्र यांना शिकविण्याचा निर्णय त्यांनी घेतला. परंतु त्या दोघांचे निधन झाले असे त्यांना समजले. अशा वेलीग त्यांना सोडून गेलेली पाच परीव्राजकांची आठवण झाली आणि त्यांनी त्यांचा शोध घेण्याचा प्रयत्न केला आणि त्यांना असे समजले कि ते पाच परिव्राजक सारनाथ मध्ये आहेत. तेव्हा भगवान त्या परीव्राजाकांना उपदेश करण्याच्या उद्देशाने वाराणसीकडे गेले आणि त्यांना सारनाथ मधील ऋषीपतन च्या मृगदाय वनात त्या परीव्राजाकांना धर्माचा उपदेश केला, चार आर्यसत्य आणि आर्य अष्टांगिक मार्गाचा उपदेश केला... अशा प्रकारे त्यांनी पहिले धर्मचक्र प्रवर्तन केले......</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
या महत्वाच्या घटना आषाढ पौर्णिमेच्या दिवशी घडल्या, त्यामुळे या पौर्णिमेला बरेच महत्व प्राप्त झाले आहे, आषाढ पौर्णिमा हि पावसाळ्यात येते. त्यामुळे या पौर्णिमेपासून तीन महिने वर्षावास सुरु होतो. आपल्या सर्वांना आषाढी पौर्णिमा आणि वर्षावासाच्या हार्दिक मंगल कामना </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="1280" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh51-cbQHGn_O1LNMS549j2O7eZWmoG36wijnduGFQo8UNUBRPq4dRwaW0U0tBqFRDhNVyJv4moCM6fTpqPWNZL8eKp3dkDW1dWX4PVcU648L_kTuQtzfmj67eQnfvpn84p3zhARfLExPM/s640/IMG-20170903-WA0007.jpg" width="640" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><a href="http://buddhistsofindia.blogspot.in/2017/09/blog-post_13.html" target="_blank"><span style="font-size: large;">सदर पुस्तक प्राप्त करण्यासाठी फोटोवर क्लिक करा...</span></a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
Piyush Khobragadehttp://www.blogger.com/profile/09968461565911866952noreply@blogger.com3